Nagymegyernél nincs átláthatatlanabb város!
Közzétették a 100 legnagyobb szlovákiai várost tartalmazó átláthatósági listát.
A helyi önkormányzat eszerint Varannóban (Vranov nad Topľou) a legtranszparensebb, Turócszentmárton ebben a második, míg Rozsnyó a harmadik. A százas lista utolsó helyén kullog Nagymegyer, előtte Nagysurány, de a magyarok lakta városok közül nem sokkal áll jobban tőlük Gúta (88.), Tőketerebes (89.) Párkány (90.), Rimaszombat (91.) Somorja (92.), Nagykapos (94.) és Nagykürtös (96.) sem. Komárom a 82., Nagyrőce a 83., Dunaszerdahely pedig a 65. Losonc (48.) épphogy befért az első ötvenbe, jobban áll tőle Szenc (43.), Érsekújvár (34.), Galánta (33.), megközelíti az első húszat Fülek (24.) Léva (23.) és Vágsellye (21.), Rozsnyón (3.) kívül viszont más, nagyobb arányú magyar lakossággal bíró város nem került be legjobbak közé.
Érdekesség, hogy az első helyen szereplő Varannó városa négy évvel ezelőtt ebben az elemzésben még az utolsó előtti helyen állt, a Transparency International szlovákiai szervezete szerint azonban a város képviselői elhatározták, hogy jelentős mértékben megnyitják az önkormányzatot a nyilvánosság előtt.
Rozsnyót illetően kiemelték, hogy a hasonló méretű városok közül kitűnik az elért eredményével. A 20 ezer lakosnál kisebb városok ugyanis átlagban 48%-os eredményt értek el az átláthatóság terén, Rozsnyó viszont 76%-osat.
Gabriel Šípoš, a TIS igazgatója azért tartja fontosnak a ranglétrát, mert a nemzetpolitikában érvényesülő emberek és érvényre juttatott ötletek egy jelentős része érkezik a régióból. "A ranglétra nem mondja meg, mi rossz, de összehasonlítja az egyes városok fejlődését, és ezzel motiválja a városokat" - fogalmazott.
A TIS megállapította, hogy a városok kétharmada 2014-hez képest nyitottabbá és átláthatóbbá vált. Kiderült az is, hogy egy-egy városban az új polgármester nem feltétlenül jelent átláthatóbb önkormányzatot.
Amióta viszont a TIS elkezdte mérni az önkormányzatok átláthatóságát 2010-ben, összességében 11%-kal javult az eredmény.
Nagymegyer a korábbi években sem volt túl erős (2010: 67., 2012: 64., 2014: 80.), de most sikerült még tovább rontania. A leggyengébb eredményt az önkormányzati vagyon eladása és bérbe adása (5%), a dotációk (0%), a személyzeti politika (6%), illetve az etika és összeférhetetlenség (0%) területén érte el. A legjobb értékelést ezzel szemben a területtervezés és az építésügyi hivatal (75%), valamint a költségvetés és a városi szerződések (63%) terén szerezte.
A 65. helyet megszerző Dunaszerdahely 47%-os eredményt ért el ami kilenc helyes javulást jelent 2014-hez képest. 2014-ben 74., 2012-ben 76. volt a város, 2010-ben viszont még 62., igaz, a mostaninál gyengébb (36%) eredménnyel. Dunaszerdahely szintén az önkormányzati vagyon el- és bérbeadása, valamint a személyzeti politika területén teljesített nagyon rosszul (0-0%), de nem volt túl erős a városi lakások és szociális intézmények átláthatóságát illetően (17%) sem. A legjobb eredményt a közbeszerzések és a szolgáltatásnyújtás (83%), a költségvetés és szerződések (72%), valamint a területtervezés és építésügyi hivatal terén (67%) érték el.
A TIS felmérése szerint a közép-szlovákiai, illetve a jobbközép pártok által jelölt polgármesterek vezette városok nyitottabbak. Összességében javulást érzékeltek a tekintetben, hogy egyre több városban tekinthető vagy hallgatható meg az önkormányzati ülésről készült videó- vagy hangfelvétel. A városban észlelt problémák online történő bejelentése, illetve a megoldás nyomon követése 100-ból 62 városban lehetséges.
Stagnált vagy romlott a helyzet abban, hogy a városoknak mindössze egyharmada veszi fel az alkalmazottait pályázathirdetés útján. Tízből kilenc város az elmúlt két évben egyetlen alkalommal sem élt az elektronikus aukció lehetőségével közbeszerzés esetén, 100-ból csak hat polgármester teszi közzé a város weboldalán a vagyonnyilatkozatát.
A Transparency International arra volt kíváncsi, hogy mennyi közérdekű információt tesznek közzé az egyes városok automatikusan vagy kérésre, léteznek-e erre meghatározott folyamataik, eljárásaik, szabályrendszerük. Michal Piško a TIS-től úgy vélekedett, hogy az információkhoz való szabad hozzáférés lehetővé teszi a nyilvános kontrollt a városi önkormányzatok felett, a bevezetett szabályok e téren pedig csökkentik az önkény lehetőségét. A TIS 11 területen 96 tényezőt vizsgált a felmérésében.
(TASR/para)
