Nagyszarvai iskolaügy: hogyan lehetne megoldani a Felső-Csallóközben kialakult helyzetet?

2018. június 1. - 07:45 | Régió

A nagyszarvai képviselő-testület keddi ülésén az önkormányzati képviselők egyhangúlag elutasították a szlovák tannyelvű alapiskola létesítéséről szóló kérelmet. A községben kialakult helyzet okáról és lehetséges megoldásáról az MKP oktatási és kulturális alelnökét, Kiss Beátát és a parlament oktatásügyi bizottságának tagját, Balódi Lászlót (Híd) kérdeztük.

Nagyszarvai iskolaügy: hogyan lehetne megoldani a Felső-Csallóközben kialakult helyzetet?
A nagyszarvai képviselő-testület ülése (Fotó: Paraméter)

Szlovák alapiskola nyitását követelik a Nagyszarván (Dunaszerdahelyi járás) és a környező községekben élő szlovák szülők. A közeli Somorja iskolája a kapacitásra hivatkozva nem fogadja be a környékbeli községekben lakó gyerekeket, ezért a felső-csallóközi szlovák diákokat a bősi iskolai körzethez sorolták. A szülők azt kifogásolják, hogy Bősre az út mintegy 45 percig tartana autóbusszal.

A községben végzett felmérés alapján Nagyszarváról idén két gyermek látogatná a szlovák alapiskolát, arra vonatkozó pontos adatok azonban egyelőre nincsenek, hogy a környező településekről mennyi diákot íratnának be.

A keddi képviselő-testületi ülés egyetlen pontja azoknak a kérelmeknek és petíciónak a megtárgyalása volt, amelyek szlovák tannyelvű alapiskolai oktatást szorgalmaznak a Felső-Csallóközben. A testület az alacsony diáklétszám és az oktatás finanszírozásának problémájára hivatkozva egyhangúlag elutasította a szlovák iskola megnyitásáról szóló kérelmet.

Balódi László (Híd) a parlament oktatásügyi bizottságának tagja és Hodos község polgármestere szerint a legfontosabb, hogy a Felső-Csallóközben kialakult helyzetet nem szabad nemzetiségi vagy kisebbségi problémaként kezelni:

„Fontos, hogy szakmai és önkormányzati oldalról közelítsük meg a témát, és semmiképp ne használjuk fel politikai célokra."

A parlamenti képviselő szerint az önkormányzat feladata meghallgatni a lakosokat, és lehetőség szerint, az adott körülményekhez képest igyekezni eleget tenni a kérésüknek. Ilyen körülmény lehet például a település éves költségvetése: „A legtöbb község a következő évre vonatkozó költségvetést mindig év végén állítja össze. Ez a probléma Nagyszarván idén csúcsosodott ki, ezért tavaly, amikor elkészítették az önkormányzat költségvetését, valószínűleg még nem számoltak az iskolanyitás lehetőségével. Elengedhetetlen tehát, hogy a szülők és a kérvényezők is némi toleranciát és megértést mutassanak, hiszen az iskolanyitást nem lehet egyik napról a másikra elintézni.”

A képviselő szerint azt is érdemes megemlíteni, hogy a Felső-Csallóközbe költöző szülőknek már korábban tájékozódniuk kellett volna az egyes községek infrastruktúrájáról, és ellenőrizni, van-e az általuk kiválasztott településen iskola, óvoda, nem pedig utólagosan próbálni rendezni a helyzetet.

Balódi kiemelte, egy szlovák iskola létesítéséhez – legyen szó akár csak osztályokról – az intézményt regisztráltatni kell az iskolarendszerbe, ez pedig nem néhány hétig vagy hónapig, hanem fél évig is elhúzódhat.

Ami a megoldást illeti, Balódi László szerint az önkormányzatok összefogása lehet a kulcs:

„Próbáljuk emberien kezelni a problémákat. Az önkormányzat mindig a saját lehetőségei szerint igyekszik megoldani a kialakult helyzetet, az összefogás pedig nagyon sokra képes.”

Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke elmondta, a Nagyszarván kialakult helyzetnek hosszabb távú előzményei vannak. „A Felső-Csallóköz nemzetiségi összetételének megváltozása vezetett ahhoz, hogy ezek a folyamatok elindultak. A megoldás véleményem szerint az lenne, ha iskolabusszal kötnék össze az érintett településeket, amely egy szlovák oktatási intézménybe szállítaná a diákokat. Információim szerint Úszoron lenne is fogadókészség” – nyilatkozta megkeresésünkre Kiss Beáta, majd hozzátette, nem tekinthető megoldásnak, hogy a működő magyar iskolákra nyomást gyakorolnak azért, hogy szlovák osztályokat nyissanak.

„A szlovák kormány által tavaly elindított iskolabuszprojektnek hasonló helyzeteket kellett volna megoldania”

– mondta az MKP oktatási és kulturális alelnöke.

Kiss Beáta is hangsúlyozta, az önkormányzatok kompetenciájától függ, hogy milyen tanulólétszám mellett képesek osztályokat nyitni vagy iskolát működtetni: „A szlovák iskolához egy teljesen új tanári karra van szükség, ez pedig olyan további költségeket generál, amelyek indokolttá teszik, hogy alacsony létszámnál a fenntartó nem képes működtetni az intézményt. A mi magyar iskoláink számára is ez jelenti a legnagyobb veszélyt.”

Az anyanyelvi oktatás szempontjából szerencsés helyzetben van Hodos község, ott ugyanis magyar és szlovák tanítási nyelvű alsó tagozatos alapiskolai oktatás is működik, és mindkét intézménynek megközelítőleg ugyanannyi tanulója van.

„Polgármesterként nagy öröm számomra, hogy a két iskola közösen szervez akciókat, együtt mennek kirándulni, sőt, még a kulturális rendezvényeken is közösen lépnek fel: a szlovák diákok is a magyarokkal együtt énekelnek, és fordítva, a magyarok is éneklik a szlovák dalokat. Ezáltal nemcsak nyelvet tanulnak, hanem elfogadást és egymás iránti tiszteletet is” – hangsúlyozta Balódi László. Hodosban kis mértékben ugyan, de emelkedik mind a magyar, mint a szlovák alapiskola tanulóinak száma, májustól pedig már építik az új iskolát, ahol továbbra is egy fedél alatt tanulhatnak a magyar és a szlovák anyanyelvű diákok.


(fl)