1
Illusztráció (Fotó: Pixabay)
Az egészségügyi személyzet akut hiánya leginkább a koronavírus-járvány alatt mutatkozott meg. Míg az ellátáshoz szükséges készülékekből és ágyakból viszonylag volt elég, az egészségügyi személyzetről ez már nem mondható el.
Aggasztó a helyzet a szlovák egészségügyi rendszerben: orvosok ezrei és nővérek tízezrei hiányoznak, az egészségügyi alkalmazottak éppen ezért a járványcsúcsok idején gyakran az erejükön felül voltak kénytelenek dolgozni.
A probléma egészen az iskolarendszerig vezethető vissza, az egyetemek egyre kevesebb orvostanhallgatót vesznek ugyanis fel – mutatott rá Marián Petko, a Szlovák Kórházszövetség (ANS) igazgatója a Hospodárske novinynek. Ha a hazai diákok nem jutnak be a szlovákiai egyetemekre, általában Csehországban próbálnak szerencsét, ahol legalább négyezer szlovákiai orvostanhallgató van, és a tanulmányok befejezése után csak megközelítőleg a két százalékuk tér haza.
A leendő orvosokat a külföldi létesítmények korszerűsége is csábítja, a legtöbben ugyanis elégedetlenek a hazai egészségügyi ellátás körülményeivel és a kórházak állapotával.
Az orvosok több mint fele azonban a magasabb bérek miatt választja a külföldet.
A platy.sk portál szerint Szlovákiában a körzeti orvosok fizetése bruttó 1000 és 3 300 euró között mozog. Az egészségügyi nővérek fizetése a portál szerint bruttó 800–1 300 euró.
Ezekbe az összegekbe azonban nincsenek beleszámítva a hétvégékért és a túlórákért járó pótlékok.
Csehországhoz és Ausztriához képest jócskán le vagyunk maradva. A cseh statisztikai hivatal szerint az orvosok fizetése átlagosan havi 3000 euró körül mozog. Az ápolók számára is kedvezőbbek a feltételek, ők havi 2000 euró körül keresnek.
A szomszédos Ausztriában az orvosi átlagfizetés akár a 6600 eurót is elérheti az általános orvosok körében. A nővérek bruttó fizetése 1900 és 3200 euró között mozog – a régiótól, végzettségétől és a többéves szakmai tapasztalattól függően.
Norvégiáról már nem is beszélve, ahol a szakorvosok fizetése 8600 euró, a nővéreké pedig 3300 euró körüli.
Tény viszont, hogy nemcsak a külföldet választó orvostanhallgatók miatt van orvoshiány, sok ugyanis a nyugdíj előtt álló orvos. Jaroslava Orosová, a Járóbeteg-ellátási Szövetség (ZAP) elnöke szerint az orvosok harmada 60 év feletti.