1
Archív felvétel
Megosztás
Valóban gyorsan döntött a magyar kormány a külföldi termőföldvásárlás kérdésében, kedden este megjelent az a kormányhatározat, amely hatályon kívül helyezi a Termőföld Magántőkealap létrehozásáról rendelkező júliusi határozatot. Hogy ez azt jelenti-e, hogy a magyar állam nem akar Szlovákiában és többi, Magyarországgal határos országban termőföldet vásárolni, vagy ehhez támogatást adni, az kérdéses. Hasonló programok ugyanis Erdélyben és Vajdaságban már régóta futnak. A szlovák parlament rendkívüli „földvédelmi” ülése csütörtökön elmaradt.
Az Orbán-kormányt ugyanis már évek óta foglalkoztatja földvásárlás témája, Erdélyben például már 2014-ben megjelentek hírek arról, hogy a magyar kormány termőföld vásárlásába kezd.
Az interjú, ami nem is volt
Romániában 2014. január elsején ért véget a külföldiek földvásárlására vonatkozó moratórium. Ennek apropóján készített interjút a kolozsvári Krónika a bukaresti magyar nagykövetség mezőgazdasági attaséjával, Szabó József Andorral. Az attasé szavai szerint Magyarország elsősorban idős magyar tulajdonosok földjét vette volna meg, ha azok már nem akartak gazdálkodni.
„Van erre egy programunk, amelynek az a lényege, hogy ha valaki a földjét el szeretné adni, akkor olyan szerződést köthet a magyar állammal, amelynek értelmében életjáradékot kap, ráadásul a terület is a tulajdonában marad élete végéig. Persze felmerül a kérdés, hogy mihez kezd a magyar állam egy olyan földdarabbal, ami teszem azt egy kis székely falu határában található? Nos, egy olyan fiatalnak adhatja oda, akinek nincs földje, de szeretne gazdálkodni”
– idézte az attasét a Krónika a HVG.hu későbbi cikke szerint.
Érdekesség, hogy a magyar nagykövetség és személyesen az akkori magyar nagykövet, Zákonyi Botond az interjú megjelenése után cáfolta, hogy az attaséja interjút adott volna a Krónikának. Szerinte csak egy szűk körű ötletelésről volt szó, nincs semmilyen magyar állami földvásárlási program. Az interjút készítő újságírónak, Szucher Ervinnek azonban megvolt az interjú hangfelvétele.
Erdélyben szállodák, kastélyok
A román nyelvű sajtó egyébként csak röviden foglalkozott a magyar földvásárlási tervek miatt kialakult szlovák-magyar vitával. A G4media.ro tájékoztatott Korčok és Szijjártó pozsonyi találkozójáról és a szlovák fél kifogásairól, amihez hozzátette, hogy ilyen program nem ismeretlen Romániában sem. Igaz, a cikkben csak a magyar kézbe került ingatlanokat sorolja fel, termőföldvásárlásról nem ír.
„Hasonló programot hajt végre Magyarország Romániában, ahol megvásárolta Szatmárnémetiben a Dacia szállodát, Nagykárolyban (Carei) az egykori városháza épületét, a máramarosi Coroana (Korona) szállodát, a borszéki Casino hotelt és Szilágy megyében a Wesselényi és a Teleki kastélyt” – írja a G4media.ro.
Romániában egyébként nemcsak a magyar kormány, hanem más külföldi befektetők is szívesen vásárolnak földet, valószínűleg azért, mert az egyik legolcsóbb az Európai Unióban. A Romania Insider szerint 2016-ban a mezőgazdasági föld hektárjának átlagos ára mintegy 2000 euró volt. A leggyakrabban német és olasz magánbefektetők vásárolnak az országban, ők azonban nem kormányzati hátszéllel érkeznek.
Vajdaságban is megszokott dolog a termőföldvásárlás
A gazdaságfejlesztési támogatások és a termőföldvásárlás támogatása a Vajdaságban is megszokottnak számít, a szerb kormányzat erre nem is nagyon kapja fel a fejét. Orbán Viktor különben is nagyon jó viszonyt ápol a szerb köztársasági elnökkel, Aleksandar Vučićcsal. Vajdaságban inkább az okoz problémát, ha a magyar állam nem ad – időben – támogatást.
„A magyar kormány által javasolt Termőföld Magántőkealap nem rezonált Szerbiában, egyrészt azért, mert Közép-Kelet-Európa volt célként megnevezve, és mi sokkal inkább hozzá vagyunk szokva, hogy a magyar kormány konkrétabban megnevezi, ha a Vajdasággal vagy Szerbiával kapcsolatban vannak tervei” – mondta a Paraméternek Tőke János, a vajdasági Családi Kör hetilap főszerkesztője.
Foci és sörfőzés
Vajdaságban a Prosperiti Alapítványon keresztül osztja a gazdaságfejlesztési támogatásokat a magyar kormány, Tőke szerint korábban termőföldvásárlásra is adtak pénzt. „17-18 magyarországi vagy vajdasági magyar tulajdonban lévő céget támogatnak komolyabban” – mondja Tőke.
Az egyik ilyen vállalkozó Zsemberi János, aki a Topolyai SC (TSC) sportklub elnöke. Cége a Sat-Trakt a 24.hu szerint idén februárban feltehetően mintegy egymilliárd forintos (2,7 millió eurós) támogatást kapott a magyar külgazdasági és külügyminisztériumtól sörfőzde építésére Szabadkán. A teljes szétosztott összeg, amit nyolc cég kapott, 13 milliárd forint (36 millió euró) volt.
A TSC már évek óta partneri kapcsolatban van a felcsúti Puskás Akadémiával, és az előző években a sportklub mintegy 8,5 milliárd forint magyarországi támogatáshoz jutott. A mintegy 15 ezres kisvárosban, Topolyán működő csapat a legmagasabb szerb ligában a Super Ligában szerepel, jelenleg a 4. helyen állnak. Új, mintegy 4500 férőhelyes stadionjukat idén szeptember 3-án adták át, a stadionavató meccsen 2:1-re legyőzték a Fradit.
Gyors kormányhatározat
A magyar kormány már kedden döntött arról, hogy visszavonja a Termőföld Magántőkealap létrehozására vonatkozó júliusi határozatát, a döntés meg is jelent a Magyar Közlönyben. A Paraméter megkérdezett több magyar állami intézményt is, hogy ez pontosan mit jelent, és mik a szándékai a földvásárlással kapcsolatban. Választ – igaz, nem a kérdéseinkre adott választ – csak a külügyminisztériumtól kapunk, ebből azonban nem derült ki a magyar kormány további szándéka.
„Szijjártó Péter és Ivan Korčok a legutóbbi pozsonyi tárgyaláson megállapodtak abban, hogy a vegyes bizottsági rendszert használják arra, hogy ezeket a programokat a továbbiakban közös megállapodás alapján folytassák” – válaszolta a külügyminisztérium arra kérdésünkre, hogy mi lesz a tőkealap további sorsa.
A kassai Fő utcán már két palota a magyar külügyé
Termőföldet valószínűleg – legalábbis egyelőre és az eredeti elképzelések szerint – nem vásárol a magyar kormány, de két kassai palotával idén már gazdagabb lett. Júliusban került a tulajdonába a Csáky-Dessewfy palota és egy kétemeletes polgári ház, amelyben a Kassa egyik leghíresebb cukrászdája, a Carpano is működik. A cukrászda valószínűleg az év végén bezár, éppen a tulajdonosváltás miatt, legalábbis a cukrászda üzemeltetője így tudja.
A Csáky-Dessewffy palotában már otthon is érezheti magát a magyar kormány, 10 évvel ezelőtt ugyanis az udvarában avatták fel Esterházy János mellszobrát. Egyébként 2006-ig ebben a palotában volt az Alkotmánybíróság székhelye.
A Csáky-Dessewffy palota Kassa Fő utcáján, amely 2006-ig az Alkotmánybíróság székhelye volt (Fotó: wikimedia)
Egyelőre „nem védi” a parlament a szlovák földet
Csütörtökön a szlovák parlament is tárgyalt volna a szlovák föld védelméről smeres képviselők javaslatára, de a kormánypárti képviselők obstrukciója miatt ez elmaradt. A kormánypártok valószínűleg már okafogyottnak tartották az ülést, mivel az Orbán-kormány meghátrált.
Peter Pellegrini, a Hlas elnöke még meg is dicsérte Orbánt, mert szerinte a termőföldvásárlás stratégiai gondolkodást jelez. Persze azért örül annak is, hogy a magyar kormány kísérlete meghiúsult, amiért óvatosan megdicsérte a szlovák külügyet is.
Ugyanakkor szerinte a kormánynak létre kellene hoznia a földtulajdonosok regiszterét, és rendszeresen tájékoztatnia kellene arról, hogy kik Szlovákia legnagyobb „agrárbárói”, vagyis a legnagyobb földbirtokosai. A Smer az alkotmányba írná a termőföld védelmét.
Lajos P. János
