1
-illusztráció- (Fotó: Wikipédia)
Megosztás
Nanoméretűvé képesek átalakítani a megemésztett mikroműanyagokat, vagyis öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket az Antarktisz körüli vizekben élő sarki krillek - állapították meg kutatók, akik szerint a természetet fenyegető eddig ismeretlen jelenséget sikerült azonosítaniuk.
Az ausztráliai Griffith Egyetem professzora, Amanda Dawson a világon elsőként mutatta ki, hogy az Euphausia superba faj az emésztés révén képes fizikailag megváltoztatni a mikroműanyag-szemcséket.
A hétköznapi tárgyak és ipari termékek kopásából, bomlásából származó mikroméretű műanyagszemcsék komoly fenyegetést jelentenek a tengerek élővilágára.
A krillek különösen fontosak ökológiai szempontból, mivel kulcsfontosságú táplálékforrást jelentenek a nyílt vizek valamennyi lakója számára. Ez azonban azt jelenti, hogy a mikroműanyagok az olyan nagytestű állatokra is fenyegetést jelentenek, mint a bálnák, a cápák és a Manta nembe tartozó ráják, amelyek megeszik a fertőzött rákokat.
Az állatok szervezetében felhalmozódva a mikroműanyag-szemcsék gyulladást, étvágy- és testsúlycsökkenést eredményezhetnek.
A Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmány szerint a krillek képesek nanoméretű műanyagszemcsékké őrölni a polietilén – a legszélesebb körben használt műanyag – mikroszemcséket. A nanoméretű műanyagok pedig akár sejtszinten is hatással lehetnek az élőlényekre.
Az egyetem másik munkatársa, Bengtson Nash szerint a tanulmány a műanyagszennyezés egy eddig ismeretlen folyamatát tárta fel. Hozzátette, a mikroműanyagok biológiai úton végbemenő felaprózódása valószínűleg széles körben előfordul a tengeri ökoszisztémákban. A szakember hangsúlyozta, hogy további kutatásokra van szükség a témában.
Jelenleg évente több mint 8 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ óceánjaiba. Közelmúltbeli tanulmányok kimutatták, hogy több milliárdnyi műanyaghulladék-darabka akad fenn a korallzátonyokon, tovább súlyosbítva a virágállatok helyzetét.
Az ENSZ illetékes szervezete az egész bolygót érintő problémának nevezte a jelenséget, tekintve, hogy a műanyagtermelés várhatóan világszerte tovább növekszik a jövőben.
(MTI)