Négyezer éves almára bukkantak (FOTÓ)
Bécs legrégibb, 4000 éves almájára bukkantak.
Az osztrák főváros Oberlaa negyedében egy újkőkorszaki település maradványait tárták fel egy ásatáson, amikor két formátlan gombócot találtak a szakértők. Közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy egy elszenesedett vadalma maradványairól van szó.
Damals nach dem Dorren in den Abfall gewandert: Das ist ältester Apfel Wienshttps://t.co/V7YFPX3Ux3 pic.twitter.com/rSppYumtmH
— Kronen Zeitung (@krone_at) November 11, 2020
A leletről a bécsi régészeti intézet és a bécsi Agrártudományi Egyetem (Universität für Bodenkultur Wien - Boku) a pénteki "alma napja" alkalmából számolt be, amelyet hagyományosan november második péntekén ünnepelnek Ausztriában.
A feltárt földműves település időszámításunk előtt 2400 körül volt lakott.
A kőkorszaki gyümölcs az alma legrégebbi ismert bizonyítéka osztrák földön. A lelet körülményei arra utalnak, hogy szándékosan vitték a környező erdőkből a településre, ahol valószínűleg elraktározták télire.
"Az alma el van felezve, és nyilvánvalóan megaszalták. Ismerünk hasonló, Svájcban talált leleteket, melyeket eredetileg háncsra felakasztottak, és levegőn szárított aszalt gyümölcsként raktároztak el" - mondta Marianne Kohler-Schneider, a Boku archeobotanikusa.
A vadalmák az újkőkorszakban kedvelt tápláléknövények voltak és fontos vitaminforrást jelentettek a téli hónapokban. A bécsi almát egy aszalón megszáríthatták, ám eközben beleeshetett a tűzbe, ezért végül a szemétgödörbe dobták, így őrződött meg több ezer éven át.
Elszenesedett gabonamagvakat és állati csontokat is feltártak a régészek, akik így új információkat szerezhettek az újkőkori Oberlaa lakóinak életéről. "A földművelés mellett, amely olyan gabonákon alapult, mint az alakor, a tönkebúza (más néven kétszemű búza) és az árpa, a szarvasmarhák, sertések, birkák és kecskék tartása is fontos szerepet játszott az életükben" - mondta Martin Penz, az ásatás vezetője.
A településen textilkészítéssel is foglalkoztak, szőttek-fontak. Az újkőkorszaki Oberlaa lakói gazdasági és kulturális kapcsolatokkal rendelkeztek elsősorban a Kárpát-medencében, amiről a kerámialeletek is árulkodnak - emelte ki Penz.
Gyümölcstermesztést azonban nem folytattak az itt lakók. A feltárt alma minden bizonnyal egy európai vadalma (Malus sylvestris). A kultúrnövényként termesztett alma elődei a tudósok szerint csak évezredekkel később érkeztek meg Közép-Európába.
(MTI)
