Néhány politikus attól tart, hogy a bűnbánóknak megered a nyelve, mondja a Speciális Ügyészi Hivatal munkatársa
A tavalyi kormányváltás után beindult letartóztatási hullám a legmagasabb körökig csapott fel, nincsenek biztonságban még az olyan tisztségviselők sem, akik a jelenlegi hatalomhoz vannak bekötve. Közben a titkosszolgálatok állítólag nyomást gyakorolnak az ügyészekre, hogy lazítsanak a tempón. Erről, és hasonló kérdésekről beszélt az Aktuality hírportálnak a Speciális Ügyészi Hivatal ügyésze, Peter Kysel.
Múlt héten Boris Kollár házelnök felolvasott a parlamentben egy jelentést azzal a találkozóval kapcsolatban, amelyre a Szlovák Titkosszolgálat (SIS) pozsonyi központjában került sor és amin részt vettek a legfőbb közjogi méltóságok, köztük az államfő és a miniszterelnök is. Az ellenzéki pártok ezt a beszámolót úgy fogták fel, mintha arról lenne szó, hogy a SIS a korábbi befolyásos tisztségviselők viselt ügyei után nyomozók után kutakodna.
Erről a szóbeszédről Kysel is hallott már és ha ez valóban így lenne, akkor azt nagyon furcsának tartaná. Hiszen "ha kétségek támadnának a munkánkkal összefüggésben, akkor arra ott van a legfőbb ügyészség". Az ügyész azonban megérti, hogy
valakiknek nem tetszik az ő nyomozó tevékenységük, hiszen olyan személyekkel kapcsolatos bizonyítékok kerültek elő, akik nagyon magas állami pozíciókat töltöttek be. Tehát az ilyen találgatások az érintettek "védelmének részét képezik".
Azt viszont teljes mértékben elutasítja, hogy a rendőrséggel együttműködő személyek a nyomozókkal és az ügyészekkel egyeztetgetnének arról, miképpen járjanak el a bűncselekmények bizonyítása érdekében. Ha valaki mégis így gondolná, hogy ez a helyzet, az tegyen feljelentést, és a rendőrség foglalkozni fog a felvetéssel, de Kysel nem találkozott ilyen hozzáállással. Olyan hírek azonban már befutottak hozzá, miszerint a titkosszolgálat ráállt volna, de ha ez igaz is lenne, "nem tudom, ennek mi lenne az oka".
Robert Fico exkormányfő egy Peter Petrov nevezetű tanúról szólt a minap, aki állítólag annyira felkészülten jár a kihallgatásokra, hogy szinte elszavalja a vallomását. Ez alapján meg felmerült a gyanú, hogy a tanúkat szinte betanították, hogyan és miről tanúskodjanak. Feltételezések szerint volt is egy találkozó, ahol az ügyészség utasításokat adott a nyomozóknak, hogyan készítsék fel a rendőrséggel együttműködő úgynevezett bűnbánókat. Kysel ezt a felvetést elutasítja, összeesküvés-elméletnek tartja. "Ha majd az ügyészség benyújtja a vádiratot, a nyilvánosság előtt világos lesz, a tanúk miként szerepelnek az eljárás során". "Valószínűleg valaki hisz abban, hogy ha százszor elismétel valamit, akkor az igazzá válik". Különben is, ha valakit nagyon érdekelne, merre járunk, kivel találkozunk, akkor a telefonjaink információi alapján össze lehet rakni a képet. Készek vagyunk azt rendelkezésre bocsátani, hogy bebizonyíthassuk, hogy ilyen találkozón nem vettünk részt - mondja az ügyész.
A Speciális Ügyészi Hivatal munkatársa elmondta, a bizonyítékok mentén végzik a dolgukat. A büntetőügyekben résztvevő védőügyvédek áttanulmányozhatják az ügyiratokat és ez alapján feltételezhető, hogy ezen a vonalon áramolnak az információk a politikusokhoz. Az irányukból érezhető
nyomásgyakorlás azt sejteti, hogy némely politikus attól tart, megered a nyelve néhány letartóztatott személynek. "Nem zárható ki, hogy másokat is meggyanúsítunk" - szögezte le Kysel.
Ami a bűnbánó személyek szavahihetőségét illeti, Kysel szerint egyetlen együttműködő személy vallomása alapján is el lehet ítélni valakit, de ő maga nem emlékszik ilyen esetre. Mindig szerepelt ott más bizonyíték is, ami alátámasztotta a tanúvallomást. A bűnbánók vallomását állandóan leellenőrzik, hogy csak az igazságot mondja-e. Ha bebizonyosodik, hogy nem, akkor előfordulhat, hogy a későbbiekben már nem kezelik őt együttműködő személynek, hanem olyan gyanúsítottként, aki részben beismerő vallomást tett a bizonyítékok súlya alatt. Nincs olyan szabály, hogy aki együttműködik a hatóságokkal, akkor már mindig így fog tenni. "Ha valamit eltitkol előttünk, akkor már nem tekintünk rá bűnbánóként. Mindig azt nézzük, mikortól működik velünk együtt és milyen bizonyítékokat tár fel előttünk. Teljesen másképpen nézünk arra, aki az eljárás végén ismer el dolgokat, vagy arra, aki magától jelentkezik, és súlyos tényeket közöl velünk" - szögezte le Kysel.
Az ügyész arra a felvetésre, hogy ha megváltozna a politikai felállás, az befolyásolná-e a nyomozást, megjegyezte: "Elképzelhetetlen, hogy a politikai helyzet esetleges változása azt jelentené, hogy be kellene szüntetni az eljárásokat, vagy meg kellene semmisíteni az eddigi eredményeket".
