„Nehéz itt az élet, igen nehéz” – borzalmas körülmények közt él több mint 60 ember a várkonyi romatelepen

Szeméthegyek és omladozó falak közt szinte elzárva a világtól él embertelen körülmények közt kilenc család a nyékvárkonyi Malomhelyen található romatelepen.

„Nehéz itt az élet, igen nehéz” – borzalmas körülmények közt él több mint 60 ember a várkonyi romatelepen
Fotók: Cséfalvay Á. András – további fotókért kattints!

A dunaszerdahelyi Romológiai Kutató- és Módszertani Intézet igazgatója, Ravasz József, valamint az Együtt Mindenkiért civil szervezet képviselője, Sillik Mária vasárnap délelőtt ellátogatott a várkonyi romatelepre, hogy felmérjék az ott élő emberek életkörülményeit és segítsenek nekik. A kezdeményezés a kutatóintézet, a Méhes Klaudia által vezetett civil szervezet és a győri székhelyű Romano Kraj szervezet összefogása által valósult meg.

A telepen élők szeme felcsillant, amikor meglátták a feléjük tartó autót. Az asszonyok és a fiatal lányok szinte harcba szálltak az adományokért. Mindenkinek jutott némi ruhanemű, a gyerekek a játékoknak és az olvasókönyvnek örültek a legjobban.

A helyi közösség vajdája érdeklődésünkre elárulta, kilenc család, azaz több mint 60 ember él a telepen. Többen fabódékban laknak, mert a házban már nem férnek el. Vannak szobák, amelyekben heten élnek – kicsiktől egészen az idősebbekig.

„Az eső beesik, a tető is majdnem beszakad. A ház több mint százéves. Alapja nincs, teljesen be vannak ázva a falak, penészesek. Fürdőszobánk nincs, vizet melegítünk a kádba, abban fürdünk. Nehéz itt az élet, igen nehéz”

– mondta a helyi vajda, majd hozzátette, nagy segítség számukra, ha adományokat kapnak. „Ravasz úr szokott rajtunk segíteni, ahogy most is. Nagy segítség ez nekünk, amikor hoz a gyerekeknek ruhát.”

A Malomhelyi romatelepen élő emberek korábban Bősön laktak, a vízi erőmű építéskor azonban el kellett hagyniuk a házaikat, majd Nyékvárkony szomszédságába költöztették őket. Elmondásuk szerint azóta az önkormányzat részéről csupán minimális segítséget kaptak.

Balról Ravasz József és a helyi vajda

„Ez a látvány magáért beszél. Élve eltemetett emberek közössége, amelyet magunk előtt látunk” – nyilatkozta Ravasz József, majd hozzátette, 1989 előtt is végeztek már felméréseket ezen a telepen, de azóta sem változott semmi, továbbra is katasztrofális a helyzet.

„Először is az a legfontosabb, hogy az önkormányzat megtegye az első lépéseket, és lépjenek kapcsolatba a romaügyi kormánybiztossal. Egészen biztos vagyok benne, hogy amennyiben a kormánybiztoshoz bármelyik önkormányzat ilyen kéréssel fordul, a hivatala segíteni fog” – tette hozzá az intézet igazgatója, aki szerint első lépésként szociális terepmunkát kell végezni a telepen. „Fel kellene mérni hogy pontosan milyen problémákkal küzdenek az itt élő emberek, az önkormányzat pedig ennek a projektnek az eredménye alapján tudna lépni. A nevelés szempontjából fontos lenne egy roma közösségi központ létrehozása. Ha ezt már korábban biztosították volna, most nem így nézne ki ez a közösség. Régóta ismerem az itt élőket, rendes emberek, többen a barátaim is. Nem igaz, hogy nem lehet velük kommunikálni, ez csak az akarat kérdése.”

Az Együtt- mindenkiért civil szervezet képviselője, Sillik Mária is fontosnak tartja, hogy a Malomhelyen élő embereken segítsenek, ennek érdekében pedig gyűjtéseket szerveznek. „Ravasz úr megszólított bennünket, hogy támogassuk a hátrányos helyzetben élő családokat. A csoportunk vezetője, Méhes Klaudia szervezte a gyűjtést. Jelenleg ruhaneműkkel, játékokkal tudunk szolgálni, de szinte bármit elfogadunk, ami jól jön a családoknak – kezdve a tartós élelmiszerektől az iparcikkekig” – mondta Mária.

Valószínűleg többen is szívesen segítenének a nehéz sorsú családokon, de egyedül nem mernek kimenni hozzájuk. A civil szervezet viszont továbbra is szívesen fogadja az adományokat, az Együtt-mindenkiért Facebook-csoportban várják a segíteni akarók jelentkezését.

Ravasz József a malomhelyi telepen kialakult helyzet javítása érdekében és a helyi romák kérésének eleget téve hétfőn ellátogatott a községi hivatalba. Hangsúlyozta, nemcsak az ott élőknek, hanem az önkormányzatnak is szeretne segítséget nyújtani annak érdekében, hogy előrelépés történjen az ügyben.

Nyékvárkony polgármestere, Fazekas István érdeklődésünkre elmondta, vásároltak egy földterületet a B.C. Invest vállalattól, amelyen szociális lakások felépítését tervezik a jelenlegi romatelep szomszédságában – hasonlóan, mint Bősön.

„Már kivitezelőt is találtam Frühvald Gábor személyében, aki vállalta az szükséglakások felépítését. Kétszobás, 38 négyzetméteres lakásokról van szó szilárd tüzelésű kályhákkal, hogy az ott élők ezáltal is spórolni tudjanak. Az állam ezt a projektet 95 százalékban támogatja, az öt százalékra az Állami Lakásfejlesztési Alaptól vennénk fel hitelt, a benne élőknek pedig minimális összegű lakbért kellene majd fizetniük.

A polgármester elmondta, szeretnének együttműködni a romaügyi kormánybiztos hivatalával. „További terveink közé tartozik, hogy a Malomhely felé vezető, rossz állapotban lévő utat felújítsuk, mivel azonban ez nem szerepel az önkormányzat jelenlegi költségvetésében, a hivatal segítségével szeretnénk megvalósítani.”

Ami a romák foglalkoztatását illeti, Fazekas István elmondta, többször is volt rá példa, hogy a munkaügyi hivatalban nyilvántartott személyeknek munkalehetőséget ajánlottak, de nem éltek a lehetőséggel: „Akadnak viszont olyanok is, akik rendszeresen bejárnak dolgozni, amikor szükség van rájuk. Jelenleg is több romát alkalmazunk szükségmunkásként, de miután elkészülnek az új lakások, szeretnénk minél több ott élőnek további munkalehetőségeket biztosítani."

A szemételszállítással kapcsoltban megjegyezte, a község saját költségre bizonyos időközönként elszállíttatja a szemetet a telepről, de jellemző, hogy rövid időn belül nagy mennyiségű szemetet halmoznak fel, amivel nehezen tudnak mit kezdeni.

A polgármester elárulta, a tervek szerint – az adminisztrációs eljárásoktól függően – a szükséglakások már idén novemberre elkészülhetnek.

A malomhelyi telepen kialakult helyzet lehetséges megoldásaival, illetve a pályázati lehetőségekkel kapcsolatban a romaügyi kormánybiztost, Ravasz Ábelt (Híd) is megkérdeztük.

A kormánybiztos megerősítette, ilyen esetben a megoldás valóban az önkormányzatok kezében van. „Szlovákiában megközelítőleg 1100 olyan település van, ahol roma közösségek élnek. Ezeknek a közösségeknek az életminősége erősen függ attól, hogy milyen erőfeszítéseket végez ezzel kapcsolatban az önkormányzat. A hivatalom, illetve még több minisztérium is számos programot és lehetőséget kínál az önkormányzatoknak annak érdekében, hogy javítani tudjanak a helyi romák helyzetén.

Ravasz Ábel szerint is kulcsfontosságú szerepe van a terepmunkáknak, mert nehéz bármilyen eredményt elérni személyes jelenlét és helyzetfelmérés nélkül. „Nagyon fontos továbbá az oktatási terület biztosítása és a szükséges infrastruktúra kiépítése, illetve az, hogy milyenek az életkörülmények. Az állami költségvetésen kívül európai uniós támogatások is igényelhetők. A minisztériumnak van egy projektirodája, amely arra szakosodott, hogy a romákkal kapcsolatos befektetéseket támogassa. Ezen az irodán keresztül például óvodaépítésre és közösségi központok kialakítására is igényelhető támogatás, továbbá az elkövetkező hetekben lakhatási támogatás is érkezik.”

A kormánybiztos hangsúlyozta, a hivatal valamennyi önkormányzat rendelkezésére áll, legyen szó akár tanácsadásról, akár az egyes konkrét lépések meghatározásáról.


(fl/tt)