„Nehéz volt a sérülés miatti kihagyás, de alig vártam, hogy folytathassam”

2019. június 9. - 21:14 | Sport

Sorra halmozza az érmeket, fiatal kora ellenére már világbajnoknak tudhatja magát, és igazi sportember módjára él. A 17 éves albári fiatal, Fekete Gábor három éve kezdett foglalkozni a kempóval, azóta pedig túl van egy súlyos sérülésen, és végül a brazil jiu-jitsu mellett döntött.

„Nehéz volt a sérülés miatti kihagyás, de alig vártam, hogy folytathassam”
Fotók: Cséfalvay Á. András – további fotókért kattints!

„Örülök, hogy Gábor a mi klubunkat választotta három évvel ezelőtt. Először a kempo MMA-val foglalkozott, különféle versenyeken vett részt és szép eredményekkel tért haza, majd volt egy súlyosabb sérülése, eltört az állkapcsa. Hosszadalmas volt a felépülés, de szerencsére mind fizikailag, mind lelkileg sikerült magát túltennie a történteken, és visszatért. Ezt követően, inkább a harcművészet egy másik ágát választotta, amit a kempo-MMA-n belül oktatunk, a brazil jiu-jitsut, ez inkább a földharcról szól. Gábor egy tehetséges, jószívű srác, fiatal kora óta növeli a klub hírnevét és sikereit” – mondta a fiatal tehetségről edzője, Gróf Lóránt. A Bősi Kempo MMA & BJJ Klub növendékével, Fekete Gáborral beszélgettünk.


Mikor kezdtél foglalkozni a kempóval?

Három éve kezdődött az egész. Akkor még focizni jártam, majd az egyik régi barátom, mesélt nekem a kempóról, és az egyik alkalommal megkérdezte, hogy nincs-e kedvem vele tartani az edzésre. Rábeszélt, kipróbáltam, és annyira megtetszett, hogy azóta is járok.

Valójában tehát a te is a kempóval kezdted, utána viszont váltottál.

Igen, volt egy komolyabb sérülésem, az egyik kempóedzésen eltört az állkapcsom. Egy évet ki kellett hagynom, utána pedig, miután ismét elkezdtem járni edzésekre, féltettem az állkapcsom, és nem akartam, hogy újabb ütést kapjon, ezért váltottam a brazil jiu-jitsura. Ezzel is úgy voltam, hogy kipróbáltam, megtetszett és végül ennél maradtam. Ezek az edzések is a Bősi Kempo MMA & BJJ Klubon belül zajlanak.

Miben különbözik leginkább a jiu-jitsu a kempótól?

A brazil jiu-jitsuban nincs ütés, sem rúgás. Ez valójában a földharcról szól, ezért részben hasonlít a birkózásra is. Nem olyan kemény, mint a kempo, inkább a technikára épül.

A sérülésed nem vette el a kedved a harcművészetektől?

Egyáltalán nem, inkább még jobban akartam csinálni. Nehéz volt a kihagyás, mert nagyon hiányzott, és közben alig vártam, hogy újrakezdhessem az edzéseket.

Mit szóltak a szüleid, amikor eldöntötted, hogy kempózni szeretnél?

Először féltettek, de később megszokták. Soha nem ellenezték, hiszen látták, hogy sikeres vagyok, és jó eredményeket tudok elérni ebben a sportban. Annak viszont örültek, hogy kevésbé kemény ágra, a jiu-jitsura váltottam.

És benned volt némi félelem, amikor kezdted?

Eleinte volt, de nagyon hamar elmúlt, mondhatjuk, hogy már az első edzés után. Később aztán a sérülés után volt kissé nehezebb visszaszokni, eleinte féltettem az állam, de egy idő után teljesen el is felejtettem, és úgy tudtam edzeni, mint azelőtt.

Fiatal korod ellenére rengeteg érmet szereztél már. Melyek voltak az eddigi legfontosabb versenyeid?

A karrierem legfontosabb versenye tavaly decemberben volt, a budapesti kempo világbajnokság, ahol sikerült két aranyérmet szereznem. Voltam továbbá magyar bajnokságokon, kempó világkupán, és a legutóbbi két versenyemen is sikerült érmeket szereznem: Érsekújvárban tavasszal két aranyat nyertem, májusban pedig a Kempo Hungarian Openen kétszer is az első helyen végeztem.

Pontosan mennyi éremnél jársz jelenleg?

Ha összeszámoljuk, akkor a három év alatt tizenkettő érmet sikerült gyűjtenem, abból tíz arany, egy ezüst és egy bronz.

Ezek között voltak nemzetközi versenyek, magyar bajnokságok és a világbajnokság.

Amikor elkezdtél kempózni, illetve később jiu-jitsuzni, sejtetted, hogy ilyen eredményes leszel ebben a sportágban?

Egyáltalán nem gondoltam rá, hogy versenyekre fogok járni. Teljesen hobbiszinten kezdtem, és aztán időközben alakultak a dolgok. Azóta pedig a szüleim és a barátaim is maximálisan támogatnak, hogy minél jobb eredményeket tudjak elérni, büszkék rám.

Melyek voltak eddigi pályafutásod legemlékezetesebb pillanatai?

Egy felejthetetlen élmény marad, amikor először sikerült versenyen győznöm, Sopronban. Hasonló érzés volt, amikor megkaptam az első fokozatom.

Akárcsak a karatéban, a jiu-jitsuban is öveket szerezhettek. Milyen öves vagy?

Épp a napokban sikerült megszereznem a kék övet egy rangos szemináriumon, a ZR Team Slovakia nevű sportszervezet megalakuló edzőtáborán. Ez a brazil jiu-jitsu egyik legnagyobb szlovákiai rendezvénye volt, az egynapos edzőtáboron pedig részt vett a régió fő mestere is, aki felügyeli a brazil jiu-jitsu útvonalát.

Milyen súlycsoportban versenyzel?

Idén még kadétok közt versenyzem 85 kilogrammig. Jövőre már a junior korosztályban leszek 19 éves koromig.

Hogy néznek ki az edzések?

Az edzésnek van egy tradicionális része: sorba állunk, megtiszteljük az edzőt, majd következik egy laza bemelegítés, átmozgatjuk magunkat. Utána az edző különféle technikákat tanít, ezeket csiszoljuk, majd végül gurulunk a földön, jön az egymás elleni harc.

Könnyen szót értetek az edzővel?

Nagyon jó a kapcsolatunk, mindent meg tudok vele beszélni, akárcsak a többiekkel, nagyon jó a hangulat a klubon belül.

Ha szembeállítjuk a kempót és a jiu-jitsut, melyikben mit szeretsz a leginkább?

A kempóban azt szeretem, hogy kissé vadabb, és megtanított megvédeni magam. A brazil jiu-jitsu más, de ezt is nagyon szeretem, például azt, ahogy a földön gurulunk, és természetesen azért is, mert kisebb a sérülésveszély. Megtanultam a fogásokat, a feszítéseket, megtetszett és inkább ennél maradtam. A jövőben sem tervezem, hogy visszatérek a kempóhoz, mert nekem nagyon bejött a jiu-jitsu. Megszerettem a technikáját és a szellemét.

Mennyire fér bele egy középiskolás diák életébe a versenyszintű sportolás?

Mindig meg lehet oldani. Az edzések többnyire estefelé vannak, így miután hazaérek a suliból, van időm tanulni.

Valójában az a lényeg, hogy jól tudjam beosztani az időt, és akkor teljesen működik.

Hetente kétszer járok edzésre, ha versenyekre készülök, akkor pedig néha eljárok birkózóedzésekre is, hogy még inkább fejlesszem magam.

És ami a jövőbeli terveket illeti?

Lesznek még megmérettetések, több nemzetközi versenyre is készülünk idén. Ami pedig a hosszú távú terveket illeti, mindenképp szeretném, hogy mindig időt tudjak szakítani a jiu-jitsura, és hogy folytathassam tovább ezen az úton.


(Farkas Linda)