Nekünk nem olyan gondjaink vannak, hogy ki milyen gatyát húz magára a szabadidejében és milyen lába van a miniszterelnöknek

Olyan, aki ugyan csak harmincas évei közepén jár, mégis volt már hazájában helyi, regionális és parlamenti képviselő, majd pedig miniszter, ezután került a kormány élére, ahol aztán rettentő támadásoknak teszi ki magát még rettentőbb botrányai miatt.

Most képzeld el, hogy van olyan ország Európában, ahol a miniszterelnököt nem azért támadják a konzervatív médiában, mert korrupt, mert a kormánya valamely tagja korrupt, vagy azért, mert a pénzügyminisztere egyes források visszatartásával ellehetetleníti a kormányban a koalíciós partnerek minisztereinek a munkáját. Vagy azért, mert lépten-nyomon hazudik, pl. azt, hogy róla mások hazudnak. Vagy mert nem lehet vele együtt dolgozni, vagy mert elherdálja a költségvetést akármire fedezet nélkül, vagy mert úgy intézné (rövidítené) a törvényalkotás folyamatát, hogy az ne feleljen meg sem a demokratikus elveknek, sem pedig az ország törvényeinek, alkotmányának, józan eszének. Vagy azért, mert hagyja, hogy a pénzügyminisztere miatt megbukjon az egész kormány.

De még csak azért sem kell őt támadnia senkinek, mert a maffiával tartana fenn kapcsolatokat – ilyesmiről semmit sem ástak rá ki az ország szabad sajtójában. Amelynek képviselői elől a hölgy nem menekül, hanem válaszol a kérdéseikre.

Szokatlan?

Hát az. Itthon legalábbis. Milyen bűne lehet hát az ilyen miniszterelnöknek? Hát van neki nem egy! Olyanok, amilyeneket, ha a mi politikai vezetőink követnének el, körülbelül hálát adhatnánk a magasságosnak.

Sanna Marin egyik legfőbb bűne, hogy valamivel kellemesebb jelenség, mint pl. Robert Fico vagy Magor Tesztovics. Azért az irigység Finnországban is irigység, nem köthető nemzethez, politikai irányhoz… További bűnéről is értesülhettünk: akármikor felvesz egy motoros bőrdzsekit, miközben nem veri ki a fotós kezéből a gépet sikítva hiénának titulálva szegény sajtós szegény fejét. (Mondjuk, annyira nem szegény az a sajtós, mint nálunk…)

Múltkor pl. azért kapott ki – ez sem ok a kormány megbuktatására – amiért egy rövidnadrágos fotón nem olyan, illetve épp olyan volt a lába, amilyennek azt valakik szerették vagy nem szerették volna. Hát, botrány. Van ez a bodyshaming az egyik, meg a szexizmus a másik oldalon, ez se polkorrekt, meg az se, az ember kezd elbizonytalanodni, ha lát egy csajt rövidnadrágban, merhet-e bármit gondolni, de hát az a társadalom már „jó dolgában” ott tart, mi meg ugye se nem tartunk ott, se nem jó dolgunkban.

Nálunk nemcsak mások a prioritások (egészségügy, oktatásügy, szociális politika, meg az izé, a bérlakásépítés), mi még a bűnözés ellen küzdünk, megmondhatója a starter meg a 363-as, mi még nem győztünk mindenkit kiengedni a dutyiból, hiszen még mindenkit be se tudtunk zárni. Nekünk kérem, nem olyan gondjaink vannak, hogy ki milyen gatyát húz magára a szabadidejében és milyen lába van a miniszterelnöknek, akárki is legyen az éppen akkor, amikor nekünk más gondunk van. És nekünk sajnos mindig van valami gondunk.

Persze, ne gondoljuk, hogy a finn miniszterelnök asszony mifelénk jobban járna, mint pl. a mi köztársasági elnök asszonyunk. Itt egészen biztosan szóvá tenné a hagyományoscsalád-buzi lobbi, hogy csak két évvel a lánya születése után ment férjhez a gyermek apjához – hát micsoda egy dolog! Itt, ha ilyen történne, tuti be kéne zárni miatta egy alumíniumgyárat! Vagy hogy borospohárral a kezében kiabál egy hokimeccsen – efféle neveletlenséget mifelénk sporteseményen még senki sem látott… ugyebár, le is dőlne a nehezen finanszírozott stadion.

Vagy hogy két nő nevelte fel (amiről ugyan nem ő tehet, bár hagyta magát felnevelni, vagyis mégis ő tehet róla) – hótzicher, hogy emiatt befulladna az autópálya-építés az ország két legszentebb nagyvárosa között!

Na de hogy a most napvilágra került videón Sanna Marin (nem egy metálfesztiválon darál napos csirkét, nem szüzek vérét issza csempészett vodkával a szenteltvíztartóból és nem is fogad el csúszópénzt pedofil papok ügyeinek eltussolásáért, hanem) egy buliban énekel és táncol, az már tényleg mindennek a legteteje. Fény és dicsőség szálljon a finn sajtó izzadt tarkójára, hogy ezt kiderítették – valószínűleg az ország jövője és NATO-tagsága forgott volna kockán, ha titok marad. Még szerencse, hogy érdemes utánanézni Marin politikájának is (az itthoniaknak a szociális és a külügyi részét ajánljuk figyelmébe), ha már egyszer az a munkája.

Mi pedig adjunk hálát, hogy a mi történelmünkben sokkal több felvétel készül politikusainkról mindenféle vadászházakban, konspirációs lakásokban és a parlament folyosóin, mint zenés szórakozások alkalmával.

El tudod te ugyanezt a videót képzelni a szlovák kormánnyal és annak baráti társaságával?

Hát ott még „jó dolgunkban” szerencsére nem tartunk…