Nem csatlakoznak a bősiek a csatornahálózatra

Bős város júniusi képviselő-testületi ülésén többek közt téma volt a településen kiépített csatornahálózat kihasználtsága, illetve kihasználatlansága. Nagyon kevesen csatlakoztak rá eddig a hálózatra. 

Nem csatlakoznak a bősiek a csatornahálózatra
Illusztráció

Több mint három éve már, hogy elkészült a csatornahálózat kiépítésének második szakasza, mely közel 10 kilométert fedett be. Az építkezés 5,5 millió euróba került, s ennek 5 százalékát az önkormányzat önrészként tette hozzá. „A befejezéskor lehetőség nyílt közel 900 rákötésre, ám három év után ebből mindössze 56-an csatlakoztak a hálózatra” – mondta Fenes Iván polgármester.

A csatorna üzemeltetése pénzbe kerül, így amikor a Nyugat-szlovákiai Vízügyi Részvénytársaság elküldte az arra kiállított számlát, a városnak kellett azt kifizetnie. Összesen 14 ezer eurót számláztak, amit az önkormányzat részletfizetéssel törleszt. „Ahol lehetőség van, ott rá kellene kötődni. Olyan módon próbáljuk ösztönözni a lakosokat, hogy először körlevelet küldünk ki minden háztartásba, illetve az interneten keresztül is próbáljuk propagálni, hogy kössenek rá a hálózatra. Augusztus végéig érvényben van egy vezérigazgatói pardon, ami alapján senkit nem büntetnek meg, aki még nem csatlakozott” – magyarázta Fenes. Elmondta, a későbbiekben tervezik, hogy néhány ember körbejárja majd a lakosokat és felvilágosítja őket, miért fontos a csatornahálózat igénybe vétele, illetve miért jobb ez, mint a szennyvízgödrök használata. Sajnos Bősön is, mint megannyi községben, nagyon sokan használják még a pöcegödröket, melyekből a szennyvizet nem a szippantós kocsi szállítja el, inkább kiengedik a kert végébe, vagy éppen a városon átfolyó Csiliz patakba. Számos helyen a kibetonozott szennyvíztárolóknak az aljuk is hiányzik, így a háztartásokból beleengedett „végtermék” a csallóközi földben, illetve Közép-Európa legnagyobb vízkészletében végzi, ami felett élünk.

Az alacsony számú rákötés meglepte a település vezetőit, hiszen nagyon sokan és sokszor kérték rajtuk számon a hálózat kiépítését annak elkészülése előtt. Most azonban, hogy már három éve befejeződtek a munkálatok, nagy a csend. „Folyamatosan csatlakoznak a hálózatra a lakosok, de mégsem olyan ütemben, ahogy kéne” – mondta el a polgármester.

A júniusi plénum vendége volt Sebő László a Nyugat-szlovákiai Vízügyi Részvénytársaság dunaszerdahelyi részlegének igazgatója, aki elmondta, hogy a legnagyobb problémát a struktúra gazdaságtalan használata jelenti. „Bár a törvény kötelezi a tulajdonosokat, hogy telküket csatolják az ingatlanjukhoz vezetett állomásokhoz, annak csupán elenyészően kevesen tettek eleget” – szögezte le Sebő.


A szerző felvételei

A Nyugat-szlovákiai Vízügyi Részvénytársaság dunaszerdahelyi részlegénél megtudtuk, hogy a Csallóközben még rengeteg munka van, hiszen számos községben nincs még kiépítve a rendszer, például Vásárúton, Nagyabonyban, Hodosban, Ekecsen, Bakán, Csallóköznádasdon, Felbáron, Lúcson és a csilizközi községekben. Igaz, ezek közül néhány település évek óta rendelkezik már érvényes építési engedéllyel, ám az anyagi forrásokat nehéz biztosítaniuk. Jelenleg Nyárasdon folyik a csatornahálózat építése, Nyákvárkonyon a középületek már csatlakoztak, a község területén idén kezdik a munkát. Gellében 2010 óta az épületek 49 százaléka csatlakozott, Békén 80 százalék feletti az arány, Olgyán pedig az épületek 95 százaléka csatlakozott már a község csatornahálózatára.

A környezetvédelmi minisztérium számai alapján a Csallóköz közel 100 településének mintegy harmadán egyáltalán nincs kiépítve még a rendszer, miközben éppen a szennyvíz jelenti a legnagyobb veszélyt Közép-Európa legnagyobb vízkészletére. Sólymos László környezetvédelmi miniszter a májusban Egyházkarcsán tartott találkozón elmondta, Szlovákiának a legnagyobb kincse az ivóvíz, amit védeni kell. „És nincs értékesebb ivóvízkészletünk, mint amelyet a Csallóköz rejt. Mindent meg kell tennünk azért, hogy maximális védelmet biztosítsunk neki” – jelentette ki Sólymos. A minisztérium június 12-én tette közzé azt a pályázati felhívást csatornahálózat kiépítésére, melyre önkormányzatok, településtársulások, a közüzemi csatornaszolgáltatás terén üzleti tevékenységet folytató jogi személyek és vízművek jelentkezhetnek. A rendelkezésre álló keret 24,6 millió euró, amely az állami költségvetési hozzájárulással és a kérvényezők önrészével együtt eléri a 29 millió eurót. A vissza nem térítendő támogatásra kizárólag azok a 2000 lakos alatti csallóközi vízvédelmi területen fekvő agglomerációk jogosultak, melyeket Szlovákia Vízgazdálkodási Tervének (Vodný plán Slovenska) 8.5 számú melléklete sorol fel, beleértve Nagyudvarnokot és Pozsonyeperjest.

 

(alsa)

20:06
Eladó a menyasszony!
Az osztrák kormánytagok gesztusokban és tettekben egy Putyin-fan club tagjainak rémlenek.
augusztus 13. - 14:53
Hova tűnt Marin Ljubičič?
Kellemetlen incidens vet árnyékot az új szezonban remekül teljesítő DAC szereplésére.