Nem egyszerű az iskolába való visszatérés, volt, aki még a szekrényét sem találta meg - iskolaigazgatókkal beszélgettünk
Hosszú hónapok óta már, hogy a diákok online oktatásban részesültek. Április 19-étől azonban a kormány rendelete alapján az általános iskola végzősei, vagyis a nyolcadik és kilencedik osztályok tanuló visszaülhettek az iskolapadba. Egy héttel később, április 26-án pedig a többi felső tagozatos számára is kinyílt az iskolakapu. Arról, hogy hogyan sikerül a gyermekeknek visszaállniuk a normál rezsimre, s miképp segítik őket ebben a pedagógusok, iskolaigazgatókat kérdeztünk.
A dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskola igazgatója, Nagy Árpád elmondta, az oktatási tárca által ajánlott két hetes adaptációs időszakot igyekeznek maximálisan betartani.
„Néhány pedagógusunk úgy döntött, hogy írat felmérő dolgozatot a diákokkal, azonban ezek csakis informális jellegű írásbelik. Ez azt jelenti, hogy érdemjegyet nem kapnak rá a gyerekek, csupán segítséget nyújtanak az adott oktatónak, hogy felmérje, kinek mennyire sikerült lépést tartania az online oktatással”
– magyarázta az igazgató. Az első két hétben az ismétlésre helyezik az hangsúlyt, majd fokozatosan visszaállnak a normál kerékvágásba.
Nagy Árpád elmondta, ahhoz, hogy konkrét véleményt tudjanak mondani arról, hogy a diákoknak hogyan is sikerül az iskolába való visszatérés, még kell néhány nap. Azonban megosztott velünk két, igazán aranyos esetet, aminek a múlt hét folyamán volt a szemtanúja. „Hétfőn egy végzős lánnyal találkoztam össze a folyosón, aki egymás után nyitogatta a cipős fiókokat. Megkérdeztem, mi a gond, arra gondoltam, biztosan nem találja a papucsát. Erre azt felelte, nem emlékszik, melyik a sajátja. Egy szintén végzős tanulónkkal pedig a szekrények előtt futottam össze, miközben ő nagy erővel próbálta a kulcsát beleszúrni a zárba. Itt a probléma az volt, hogy a srác nem emlékezett rá, hogy melyik az ő szekrénye” – mesélte, majd hozzátette, megmosolyogta az eseteket, hiszen helyesek voltak a gyerekek, ahogy tanácstalanul álltak a szekrények előtt. „Viszont ha komolyra akarjuk fordítani a szót, akkor azért azt hiszem, jelent valamit, hogy szegény gyerekek még arra sem emlékeznek, melyik a saját szekrényük. Azt gondolom, kell nekik az adaptációs időszak, nagyon hosszú idő kiesett nekik, vissza kell szokniuk.”
A pozsonyeperjesi iskola igazgatónője, Varga Denisa elmondta, a kormányrendeletnek megfelelően először a végzős diákjaik tértek vissza az osztálytermekbe. „Nagyon örültünk egymásnak.
A tanulóink azt mondták, sosem gondolták volna, hogy valaha ezt fogják mondani, de már alig várták, hogy jöhessenek iskolába”
– kezdte beszélgetésünket az igazgatónő, akitől megtudtuk, adaptációs tervet készítettek, amely szerint az első két hét zajlik. „Erre nemcsak a diákoknak, de a tanároknak is szüksége van. Jó ötletnek tartom az ajánlott visszaszoktatási időt, hiszen nem lehet ebbe csak úgy beleugrani, mintha csupán egy rövid szünidő után tértünk volna vissza.”
A pozsonyeperjesi iskolában, az autóbuszokhoz igazodva, kicsit korábban, 7:40-kor kezdődik a tanítás. Mivel azonban tudják, hogy az online oktatásból kiindulva később keltek fel a gyerekek és lényegében az egész napirendjük felborult, a kezdeti időszakban engedménnyel éltek, 8:30-re tolták az első tanórát. Minden napot osztályfőnöki órával indítanak, és rövidített órarend szerint tanulnak. Játékokkal és sok beszélgetéssel igyekeznek újra felépíteni az osztályközösségeket. „Próbáljuk feltérképezni, hogy ki milyen szinten van a tananyagokkal, ezen túl azonban a lelki állapotukra is odafigyelünk” – tette hozzá Varga Denisa, majd aláhúzta, az első két hétben szigorúan tilos náluk a feleltetés és a dolgozatírás.
„Látjuk, hogy nehéz a visszatérés. A gyerekek fáradtabbak, nincs meg a napirendjük, nehezebb lekötni a figyelmüket. Ezért semmiképp sem célunk hirtelen leterhelni őket. Kicsit talán a motivációjukat is elveszítették, és valljuk be, az online oktatás azért nem olyan, mint a jelenléti. Van mit csinálni, de mindennek idő kell. Most sok türelemre, emberségre és empátiára van szükség.”
A vásárúti József Attila Alapiskola szintén eleget tesz az ajánlott adaptációs időszaknak. Külön órarendet állítottak fel, és változtattak a csengetési renden. 15 perces szünettel, óránként kezdődik az új tanóra. A gyerekeknek hétfőn és pénteken négy, kedden, szerdán és csütörtökön öt tanórán kell részt venniük, az értékelés pedig kizárólag szóban történik.
„Az első két hetet maximálisan az ismétlésre, a beszélgetésre használjuk ki. Felmérjük az esetleges problémákat, hiányosságokat, a gyerekek tudásszintjét. A kilencedikesekkel pedig sokat gyakorolunk a középiskolai felvételikre”
– osztotta meg a Paraméterrel Bognár László iskolaigazgató.
Bősön az Amade László Alapiskola igazgatónőjét, Sebő Renátát kérdeztük a tapasztalatairól. „Úgy látjuk, hogy azok, akik eddig is becsületesen tanultak, azok a távoktatás idején is minden tőlük telhetőt megtettek, akik pedig azelőtt is félvállról vették a kötelességeiket, azok ugyanígy tettek az online tanítás alatt is.
A kilencedikesek körében érezhető némi félelem, hogy vajon megfelelően tudnak-e majd teljesíteni a felvételiken. Összességében viszont úgy hiszem, mindenki próbál alkalmazkodni és megfelelni.”
Az első két hetet a bősi iskola is kihasználja arra, hogy visszaszokjanak a gyerekek a jelenléti oktatáshoz. Feleltetés, dolgozatírás nincs. Az ötödik, hatodik és hetedik osztályosoknak napi öt tanórájuk van, többnyire mind az osztályfőnökökkel. „Nagyon sokat beszélgetünk a diákokkal. Amit hiányolunk, az a tornaóra. Klasszikus értelemben vett testnevelés órát ugyanis még nem tarthatunk, viszont úgy hiszem, szükség lenne a mozgásra” – jegyezte meg Sebő Renáta. A beszélgetésekből kiderült, néhány diáknak már nagyon hiányzott a személyes kapcsolat, néhányuk viszont jobban szerette az online oktatást, mondván, hogy több idejük volt a főtantárgyakkal foglalkozni és jutott idő a különféle projektkészítésre is.
Szlávik Cyntia
