Nem finnyás a királycsináló Pellegrini, de Fico karjaiba terelheti őt a 150 ezer eurót érő ajándékdoboz
Nem hoztak lenyűgöző eredményt az előrehozott parlamenti választások, de a legrosszabbtól megmenekültünk. Így is alig van minek örülni.
Köztük mondjuk annak a sovány vigasznak, hogy a rémálom nem válik valósággá: Robert Ficónak biztosan nem lesz alkotmányos többsége a félfasiszta Republikával, mert annak rajongói az utolsó pillanatban inkább a Smert tolták meg. A hoppon maradt Uhríkék meg eltaknyoltak a parlamenti küszöbben. Ezzel együtt a Smer lehengerlő győzelme biztosan nem tartozik az örömteli hírek közé. Mert úgy néz ki, az elmúlt időszak korrupciós ügyei hidegen hagynak legalább 23 százaléknyi választót, amelyik inkább egy kétes politikai előéletű, agyafúrt, és erősnek mutatkozó vezetőben bízik. Aki majd megvédheti az embereket a migránsoktól meg a melegektől. És persze a háborúpárti ukránoktól is, akiknek van pofájuk fegyveresen akadályozni a kiirtásukat.
Közben a budapesti szempontból mostanra magyarbaráttá vedlett Robert Fico, - aki a menekültekre hivatkozva kapásból komplikálná a mozgásunkat a szlovák-magyar határon - élő adásban küzd a szabadságáért. Emiatt nem is titkolja, hogy csípőből menesztené az országos rendőrfőkapitányt, illetve a speciális ügyészt, akiknek munkája egyenesen börtönnel fenyegeti a pártelnököt. Meg annak mostani és egykori munkatársait. Az elmúlt egy-két évben ugyanis megeredt a bűnbánó személyek nyelve, és ennek is köszönhetően már vagy 40 jogerős bírósági ítélet született a smeres holdudvarhoz tartozó személyek ellen. A nyertes párt tehát a hatalom bebiztosítása nélkül szorongatott helyzetben maradna. Ezért aztán a smeres vezér minden követ megmozgat, és tiszta erőből pragmatikusra vált, hogy a választások győzteseként két hét alatt összerántson valami életképes kormányt. Amelyikben lehetőleg ő viheti a prímet.
Ezzel a helyzettel Peter Pellegrini, a Smerből három éve távozott szakadárok vezetője is tisztában van.
Azt is tudja a Hlas első embere, hogy most ő a mérleg nyelve. Ő lehet a királycsináló. A 18 százalékot nyújtó PS mögött 15 százalékkal harmadikként végzett párt vezetője számára világos, hogy rajta kívül nem került be a parlamentbe olyan mindenevő politikai erő, amelyik sem Ficót, sem pedig Šimeckát nem kotorja le a tányérjáról.
Szlovákiában most csak vele lehet működőképes kabinetet létrehozni, és ennek az exkluzivitásnak Pellegrini majd biztosan megkéri az árát. Annyira, hogy szinte nem mellékes a kérdés, például akar-e jövőre államfő lenni vagy ahhoz még túl fiatalnak érzi magát. Korábbi főnöke felé üzeni is, valami miniszteri tisztséggel nem lehet majd kiszúrni a szemét. Elvégre szerinte két dudás, két exkormányfő nem is fér meg egy kormányban. Meg azt is mondja Pellegrini, hogy stabil kormányra van szükség. Ez meg már a leginkább valószínűsíthető koalíció, a csupán 79 mandátumot felmutatni képes Smer-Hlas-SNS hármasfogat miatti megelőlegezett nyafogásnak tűnik. Főleg, ha tudatosítjuk a nemzeti párt listáján bejutott képviselők oľano-s értelemben vett "tarkaságát". Mert aki majd Dankóval lép koalícióra, az a Kotlebától a nemzetiekhez átnyergelt "Taraba-trióval" is kénytelen egyezkedni. Nélkülük aligha lenne megőrizhető ez a 79-es kormánytöbbség.
A kevésbé sanszos PS-Hlas-KDH-SaS-es összetételű kabinet mellett 82 képviselő szavazhatna, ám ezeket a pártokat programilag, ideológiailag nehezebb lenne összefésülni. Annak ellenére, hogy
Szlovákiában komoly hagyománya van annak, hogy a gyakran eltérő világnézetű kisebb tömörülések képesek összefogni a választások tekintélyelvű nyertesével szemben. Mečiar és hát Fico nagy bánatára Dzurina meg Radičová tudna erről mesélni.
Szóval egy ilyen PS-es, négypárti konstrukcióban esetleg a kormányfői poszttal is megkínálhatják Pellegrinit, akinek így attól sem kellene tartania, hogy a nagy testvér, a Smer bedarálná őt. A nyertes erő legfeljebb majd kívülről karaktergyilkolna. A baj csak az, hogy az igazságszolgáltatás rendszere az exsmeresekre is feni a fogát. Ami meg inkább Fico karjaiba tereli a korábbi szövetségesét. Főleg, ha Pellegriniéknek tényleg van félnivalójuk egy 150 ezer euróval kibélelt pezsgős dobozról szóló történet miatt.
Szlovákiában az a választások tényleges nyertese, aki elegendő képviselőt tud maga mögé felsorakoztatni és képes összehozni egy többségi kormányt. Az elmúlt 17 évben a parlamenti voksolásokon immár ötödször diadalt arató Smert 2010-ben egyszer már kihagyták a kormányalakításból. Pedig Ficóék akkor a szavazatok 35 százalékát zsebelték be. Most 23 százalékkal a zsebükben nem engedhetik meg maguknak, hogy Pellegrini faképnél hagyja őket.
Tehát most
pár napig a kulisszák mögött folyni fog a vetélkedés, ki tud többet ígérni az ideológiailag nem válogatós hlasos szociáldemokratának. A nyertes Smer, vagy a másodikként befutó PS. Ezzel a versengéssel Pellegrini képes lehet felsrófolni a partnerségének az értékét, hogy aztán végül majd a régi pártja mellé faroljon. De azzal a nyugodt hozzáállással, hogy ha véletlenül nem működne közte és Fico között a kémia, vagy ha Danko nem tudná egyben tartani a vele egy listán mandátumhoz jutottak frakcióját, Pellegrini aránylag simán odébbállhat a PS-hez.
Legfeljebb majd a Facebookon magyarázná a szavazóinak, hogy ő mindent megtett a nemzetiekkel megspékelt balos összeborulásért, azonban az a koalíció nem tudta Szlovákia érdekeit megvédeni. Velük nem lehet a helyes útra terelni az országot, és csupán ígéret maradna az erős állam segítő szándékáról szóló kampányszlogen is.
