Nem lesznek megdöbbentőek a népszámlálási adatok a kisebbségek esetében, és pontosabbak lesznek, mint tíz éve

2021. december 20. - 15:52 | Belföld

Nem várhatóak meglepő eredmények a népszámláláson a kisebbségek esetében, de a pontos adatokat csak januárban közlik, amikor rendelkezésre állnak majd a településre lebontott adatok. A Paraméter információi szerint az eredmények „összevethetőek” lesznek a korábbiakkal.

Nem lesznek megdöbbentőek a népszámlálási adatok a kisebbségek esetében, és pontosabbak lesznek, mint tíz éve
Fotó: TASR

A Statisztikai Hivatal hétfőn tette közzé a 2021-es népszámlálás első feldolgozott adatsorait. A nemzetiségi adatokra még várni kell, azokat egyszerre, a településekre lebontott többi adattal akarják nyilvánosságra hozni. Habár pontos számokat nem árultak el a sajtótájékoztatón, a Paraméter forrásai alapján nem várhatóak akkora meglepetések, mint 2011-ben.

„Nem lesz semmilyen »nagy tragédia«, az adatok összehasonlíthatóak lesznek a korábbi népszámláláséval” – tudta meg a Paraméter a hivatalhoz közeli megbízható forrásból.

A magyar kisebbség számára a 2011-es népszámlálás nagyon rossz eredményeket hozott, akkor csökkent jóval félmillió alá a lélekszáma: a 2001-es 520 ezerről 2011-re 458 ezerre zuhant, ami akkor az összlakosság 8,5 százalékát jelentette. Az akkori eredményeket torzíthatta, hogy a lakosság 7 százaléka, összesen 382 ezer ember semmilyen nemzetiséget nem vallott be.

A kettős nemzetiség kérdése

A népszámlálás jelenlegi adatai azért is érdekesek lesznek, mert a nemzetiség és az anyanyelv mellett, amelyek már 2011-ben is szerepeltek a kérdések között, egy második nemzetiséget is be lehetett vallani. Röviddel a népszámlálás indítása előtt ki is tört egy „villámháború” a népszámlálási kérdésekről.

A Statisztikai Hivatal néhány nappal a február 15-i kezdés előtt módosította volna a népszámlálási ívet, kihúzva a második nemzetiségre vonatkozó kérdést. A javaslat megosztotta az akkor még az egyesülésről csak tárgyaló magyar pártokat is: a Híd a kettős nemzetiség megtartását, az MKP, az Összefogás viszont annak az eltörlését támogatta, akárcsak az OĽaNO képviselője, Gyimesi György.

Végül azonban maradt az eredeti elképzelés, és a kérdőíven mindenki bejelölhetett két nemzetiséget.

Ki számít majd magyarnak?

A problémát az okozta, hogy nem volt teljesen világos – és ma sem az –, hogy a kettős nemzetiség esetén „ki számít” majd magyarnak, szlováknak, romának stb. Vagyis hová sorolják azokat, akik két eltérő nemzetiséget adtak meg, például a magyart és a szlovákot, vagy a magyart és a romát. A legtöbb országban, ahol a kettős nemzetiség választásának lehetőségét alkalmazzák - például Magyarországon is -, ott ezt kiterjesztően értelmezik, vagyis mindkét nemzetiséget azonos értékűnek tartják.

Ha ez így lenne Szlovákiában is, akkor ez azt jelentheti, hogy magyarnak számít majd az is, aki az első helyen jelölte be a magyar kisebbséget, és az is, aki csak a másodikon. Vagy egy másik példa: aki bejelölte a roma mellett a magyart is nemzetiségnek, az beszámít majd a a romák és a magyarok közé is.

A Statisztikai Hivatal úgy véli, hogy az adatok értelmezését nem nekik kell elvégezniük.

„Mi csak közöljük az adatokat, azt a politikának kell megmondania, hogy mit akar kezdeni az adatokkal” – mondta a Paraméternek a Statisztikai Hivatal magát megnevezni nem akaró képviselője.

Az adatok értelmezésére majd egy szakmai bizottság tesz javaslatot, amelyet a kormány kisebbségi bizottsága állít fel. Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos szerint tavaszra várható eredmény.

15 százalékos lesz a kisebbségi nyelvhatár

A nemzetiség számarányának kérdése szerepel például a kisebbségi nyelvtörvényben, amely ennek függvényében teszi lehetővé a kisebbségi nyelv hivatalos használatát. Az új szabályok szerint 15 százalékos aránynál már használható hivatali nyelvként az adott kisebbség nyelve.

A 15 százaléknál magasabb arányú kisebbségi lakossággal rendelkező települések listáját azonban egy kormányrendelet tartalmazza majd, amelyet nyáron hoznak nyilvánosságra, és várhatóan csak 2023. januárjától lép majd életbe.

Pontosabb adatok, mint 10 éve

A Statisztikai Hivatal elnöke szerint a nemzetiségi adatok pontosabbak lesznek, mint a legutóbbi népszámlálásnál. „Az önbevalláson alapuló részén a népszámlálásnak, kitöltött minden adatot, válaszolt minden kérdésre. Ez már önmagában nagy hatással volt a az adatok minőségére, a nemzeti kisebbséghez tartozók számára vonatkozóan is” – mondta a Paraméternek Alexander Ballek. Kiemelte azt is, hogy a népszámlálási ívet is nagyon magas arányban töltötték ki az emberek.

„Elektronikusan és önállóan a lakosság 87 százaléka töltötte ki a népszámlálási kérdőívet. Emellett volt még további közel hét százalék, akik asszisztens segítségével kapcsolódtak be a népszámlálásba, így összesen a lakosság 93 százaléka vett részt a népszámlálásnak ebben a részében – tájékoztatott a hivatal elnöke. – Mi ezt remek eredménynek tartjuk, magasan meghaladja az elvárásainkat.”

- lpj -