Nem minden magyarlakta területen fogadják szívesen a szélerőműparkokat, de úgy néz ki, a folyamatot már nem lehet megállítani

2023. október 18. - 13:59 | Régió

Szlovákia szélenergia-története elég röviden összefoglalható. Bár már 20 éve annak, hogy az első erőművek lapátjai mozgásba lendültek az országban, jelentős beruházások egy ideig nem igazán történtek. Sokáig úgy tűnt, hogy itt ki is fulladt a történet, ám az utóbbi években számos olyan projektet kezdtek el tető alá hozni, amelyek nemcsak a környékünk látképére lesznek hatással, hanem jelentős változásokat is eredményezhetnek majd az ország energia összetételében.

Nem minden magyarlakta területen fogadják szívesen a szélerőműparkokat, de úgy néz ki, a folyamatot már nem lehet megállítani
Fotó: TASR

1,4 milliárd. A Szlovák Fotovoltaikus Ipari Egyesület szerint ez a szám az összértéke azon beruházásoknak, amelyek az ország szélenergia-ipar fellendítését célozták meg. Ha az összes projektet sikerülne tető alá hozni, azzal 736 ezer háztártás számára sikerülne biztosítani az áramot. Ha minden a tervek szerint halad, az ország számos területén futhatunk majd össze ilyen szélerőművekkel.

Mi most csak a Galántai Járás legfontosabb beruházásait vettük górcső alá.

Gáz a helyzet a gázműveknél

A Szlovák Gázművek (SPP) július elején jelentették be, hogy egy 90 millió euró értékű szélerőműpark megépítését tervezik Galánta, Vága és Nemeskajal kataszterében. Az eredeti tervek szerint 8 darab 255 méteres szélturbina épült volna, amelyeket 2026-ban helyezte volna üzembe.

Obrázok, na ktorom je fotografia z lietadla, vtáčia perspektíva, mapa

Automaticky generovaný popis

Az eredeti tervek szerint az alábbi helyeken húzták volna fel a turbinákat

Kővágó Zoltán, Galánta városának képviselője, aki egyben az önkormányzat építésügyi bizottságának elnöke is portálunknak úgy nyilatkozott, hogy a projekt jelenleg a környezeti hatásvizsgálat (KHV) szakaszában van a környezetvédelmi minisztériumban.

A szélpark az eredeti tervek szerinti megépítése azonban kérdéses. Kővágó szerint ugyanis a KHV-eljárás során közegészség védelmi okokból be kell tartani a legközelebbi lakott területek szélerőművektől való távolságát.

A Népegészségügyi Hivatala módszertani útmutatója szerint

szélturbina 150 méternél nagyobb magasság esetén a szükséges távolság a legközelebbi lakott területektől legalább 3000 méter.

Ennek a követelménynek azonban a 255 méteres szélturbinák nem felelnek meg.

Az eredeti tervek szerint a nyolc turbinából kettőt Nemeskajal kataszterében húztak volna fel. Farkas Lívia polgármesterasszony szerint azonban a szélerőművek nem fognak megépülni a község határában. Mint azt írta, a turbinák tervezett megépítése nem felel meg a község területrendezési tervének, az egyik szélerőmű behatol egy védett madárterületre.

A polgármesterasszony szerint az időhiány miatt nem lett volna lehetőség arra sem, hogy kellőképpen tájékoztassák a polgárokat, az önkormányzat építési és fejlesztési bizottság tagjait, illetve a község képviselőit.

Kubica Adrián, Vága község polgármestere is hasonlóan nyilatkozott. Neki személy szerint nincs problémája a szélerőművekkel, szerinte jól járt volna vele a falu. A beruházás végül nem fog megvalósulni: egyrészt egyes polgárok nemtetszésüket fejezték ki a projektet illetően, másrészt a polgármester is várna vele.

„Meglássuk, hogy a környező falvaknak mi lesz a reakciója a szélerőművekre, és majd később visszatértünka a beruházásokra.”

- nyilatkozta Kubica.

Nemeskajalhoz hasonlóan Vágán sem lett volna elég idő a beruházás megvitatására.

„A Galántai Szélpark mellett további szélturbinák építése iránt érdeklődnek a befektetők Galánta város környékén. Két szélturbinát terveznek Javorinka városrész mögött. További szélturbinákat terveznek Gány község és a Hody és Nebojsa városi körzetek közötti területen. De még ezeknek a projekteknek is először át kell menniük a környezeti hatásvizsgálati folyamaton“

- nyilatkozta portálunknak Kővágó Zoltán.

A pirossal feltüntetett helyeken húzná fel az SPP a legújabb szélerőmveit

Alsószeliben minden rendben

A VE Telek nevű cég Alsószeli kataszterében hozna tető alá egy hasonló szélerőműparkot. Az eredeti tervek szerint két szélturbinát húznának fel a község határában. A munkálatok 2026 első negyedévében vennék kezdetét. Az erőművek oszlopainak maximális magassága 175 méter lenne.

Kovács Lajos, Alsószeli község polgármestere portálunknak úgy nyilatkozott, hogy a projektről szeptemberben tárgyaltak a beruházókkal, jelenleg pedig a területrendezési terv módosítása van terítéken.

Gyurkovics Sándor, a VE Telek egyik tulajdonosa szerint a beruházás jó úton halad. Az ornitológiai és a szeizmológiai vizsgálatok is pozitív eredménnyel zárultak, a környezetvédelmi minisztérium jelenleg a lakosok álltal benyújtott észrevételek megváloszálásán dolgozik.

Gyurkovics szerint tervben vannak még hasonló beruházások a Galántai járásban, de ezekről egyelőre nem szeretett volna nyilatkozni.

Két járás határában

2022 áprilisában jelentették be, hogy az Energiepark, s. r. o. nevű cég szélerőműveket építene a Galántai járás határában. A beruházó két tervvel állt elő, az első 8, a második 12 szélerőmű felhúzásáról szólt Királyrév és a Vágsellyei járáshoz tartozó Zsigárd kataszterében.

Agócs Gergyely, Királyrév polgármestere szerint már a környezetvédelmi hatástanulmányt is elvégezték, ahol mindent rendben találtak, beleértve az ornitológiai vizsgálatot is.

„Most a területrendezési terv módosításának az előkészítése folyik, mivel más lesz az erőművek pontos elhelyezkedése, mint az eredetileg tervezve volt. Azutan már csak az engedélyeztetés van hátra“

- válaszolta a polgármester.

Ami a más cégeket illeti, Agócs szerint jelentkeztek más beruházók is,

„...de mi olyan szerződést írtunk alá az Energieparkkal, ami garantálja a kizárólagosságukat a kataszterünkben.“

Mennyire zöld a zöld?

Bár a szélerőművekből nyert energia a legzöldebbek közé tartozik, rengeteg kritikát kapnak ezek a berendezések, főleg ami az újrahasznosításukat illeti. Egy ilyen erőmű nagyjából 20-30 évig képes a működésre, és habár a 85 százaléka simán újrahasznosítható, a fennmaradt 15 százalék - amely jellemzően a szélturbina lapátjait jelenti – a közelmúltig óriási fejtörést okozott a gyártók számára. A Wind Europe szerint 2025-re évente mintegy 25 ezer tonna, 2030-ra pedig már 52 ezer tonna leszerelésre váró szélturbinalapát lesz Európában.

Az újrahasznosítás kérdése azonban megoldódni látszik. Nemrég a a világ egyik meghatározó szélerőművi gépészeti gyártója, a dán Vestas jelentette be, hogy kidolgozott egy módszert, amivel újra fel lehet majd használni a leszerelt lapátokat. A most bejelentett új eljárás kémiai alapú, mely jellemzően az epoxigyanta felhasználásával gyártott szélerőmű lapátokat vezetné újra vissza a körforgásos gazdaságba.

Egy amerikai startup nemrég egy olyan módszert dolgozott ki, amellyel az elhasznált lapátokat az építőiparban - pl. brikett, deszka és cement formájában - használnának újra.

Ráadásul nemrég kezdtek el olyan szélturbinalapátokat gyártani, amelyek 100 százalékban újrahasznosított anyagokból készülnek.

A fent említett módszerek azonban még gyerekcipőben járnak, ám a folyamatos fejlesztéseknek és az egyre nagyobb beruházásoknak hála, pár év múlva a probléma teljes mértékben megoldódhat.

A másik leggyakrabban előforduló kritika az ilyen szélerőművekkel kapcsolatban, hogy veszélyt jelentenek a madarakra. Bár egy kutatás szerint még az autók és az épületek is több szárnyast ölnek meg, mint a szélturbinák, a közvélemény már egy ideje “madárgyilkosként” tekint ezekre az erőművekre. Azt senki sem tagadja, hogy effajta áldozatokkal is járhat egy szélturbina megépítése, ám vannak módszerek, amelyekkel csökkenteni lehet a gyilkosságok számát. Ilyen módszer például az, ha szélerőmű lapátjának egyikét befestjük feketére, amely egy kutatás szerint 72 százalékkal csökkenti a “madárgyilkosságok” számát.

Ezenkívül pedig léteznek már riasztók is, amelyek távolról jelzik a madaraknak, hogy nem érdemes az ilyen szélerőművek közelében repkedniük.

A zöld jövő

2022-ben a Szlovákia által legyártott villamosenergiának még csak a fél százaléka sem érkezett a szélerőművekből. Összehasonlításképpen a szomszédos Ausztriában már 10 százalék felett járnak, az uniós rekorder Dánia pedig már az 50 százalékot is meghaladta.

Az elmúlt évek uniós és belpolitikai trendjei viszont azt vetítik elő, hogy a szélerőművek egyre nagyobb teret fognak kapni Szlovákia energia összetételében. Általánosan elmondható, hogy a szélturbinákat főleg az ország sík területein érdemes felhúzni, ráadásul ott, ahol még a széljárás is kedvező.

A szélerőművek számára legkedvezőbb szélsebességek pont a magyarlakta régiókban vannak (adh.sk)

A mátyusföldi és a csallóközi régiók mindkét követelménynek megfelelnek, így az itt élő lakosok számíthatnak arra, hogy a látképüket hamarosan ellepik majd ezek a hatalmas szélturbinák.


(Poroknovec Erik)