1
Fotó: NRSR
Megosztás
Megszünteti a parlament a nyugdíjkorhatár felső, 64 évben meghatározott korlátját, habár a szociális ügyi miniszter szerint csak átkerül egy másik törvénybe. A parlament kedden több alkotmánymódosítási javaslatra is rábólintott, a végszavazás azonban csak szerdán lesz. Nem módosul viszont az ügyészség ellenőrzése, pedig a javaslatot Alojz Baránik (SaS) koalíciós képviselő terjesztette elő.
Az igazságügyi reformhoz ragasztva törli el a parlament a nyugdíjkorhatár felső, 64 évben meghatározott határának alkotmányos védelmét, amelyet csak 2017-ben fogadott el a parlament. Igaz, Milan Krajniak (Sme rodina) szociális ügyi miniszter szerint a módosítás életbe lépése után is lesz majd valamilyen korhatárplafon, de azt feltételekhez kötnék és egy külön alkotmánytörvénybe írnák bele. Ez a törvény pedig csak jövőre érkezik majd meg a parlamentbe.
A miniszter elképzelése szerint az, aki 40 évet ledolgozott, nyugdíja mehet akkor is, ha nem érné el az aktuális nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjkor meghatározásánál viszont visszatérne a korábbi szabályozáshoz: a várható átlagéletkor alapján évente emelkedne, ahogyan ezt az elmúlt években megszoktuk. Ahhoz pedig, hogy valaki állami nyugdíjat is kapjon, legalább 30 ledolgozott évre lesz szüksége.
Az adóból és a járulékból támogatható lesz a nyugdíjas szülő
Az alkotmány módosítása amellett, hogy eltörli a 64 éves felső korhatárt, egyben kimondja azt is, hogy a gyermeknevelés miatt nem lehet alacsonyabb a szülő nyugdíja. A harmadik nyugdíjrendszert érintő módosítás azt tartalmazza, hogy mindenkinek jogában áll eldönteni, hogy az adója vagy a nyugdíjjáruléka egy részét annak adja, aki felnevelte őt, amennyiben az illető már nyugdíjas.
A három rendelkezés részletei azonban nem ismertek, erről majd a már említett alkotmánytörvény illetve a hozzá kapcsolódó nyugdíjtörvény rendelkezik majd.
Az alkotmánymódosítást ugyan képviselői indítványként – Miloš Svrček (Sme rodina) javaslatára – került a parlament elé, de a szociális ügyi miniszter szerint szükség van rá.
„Nincs értelme az alkotmányt újra megnyitni néhány hónap múlva, amikor a nyugdíjrendszerről szóló alkotmánytörvényt is tárgyalni fogjuk”
– magyarázta gyors módosítást a Paraméternek a szociális ügyi minisztérium.
Milan Krajniak (Forrás: NRSR)
Költségvetési Tanács: a plafon eltörlése jó hír
A minisztérium szerint ez az alkotmánymódosítás stabilizálja a nyugdíjrendszert, habár ezt több szakértő is kétségbe vonja. A Költségvetési Tanács (RZZ) ugyan pozitívan fogadta a 64 éves maximális nyugdíjkorhatár eltörlését, a másik két pontról azonban már nem volt túl jó véleménnyel.
Az RRZ szerint a nyugdíjkorhatár maximalizálása destabilizálta leginkább a nyugdíjrendszert. A teljes hatását ugyan csak néhány év múlva fejti ki, jelenleg ugyanis a nyugdíjkorhatár még nem mindenki esetében éri el a plafont – a korhatárt befolyásolja a felnevelt gyerekek száma is.
„A korhatárplafon eltörlésével létrejön a feltétele annak, hogy jelentősebben javul a rendszer fenntarthatósága, ha a nyugdíjkorhatárt újból a várható átlagéletkorhoz kapcsolják” – jelentette ki az állam gazdálkodását felügyelő szerv.
Hagyni kellene dolgozni a nyugdíjasokat
A ledolgozott évek száma alapján azonnal járó nyugdíjat azonban még feltételekhez kötné az RZZ, a nyugdíj és a vele párhuzamos munkavállalás korlátozásait viszont eltörölné. „Az államnak inkább támogatnia kellene a munkaerőpiacon való maradást, már csak a demográfiai okok miatt is” – mondta a tanács. A társadalom ugyanis egyre jobban öregszik, a várható életkor emelkedik, vagyis egyre hosszabb ideig kapja majd a nyugdíjas a járadékát.
Nem támogatja a szülő-gyermek kapcsolat erősítését sem a testület a nyugdíjrendszeren keresztül. „Csak akkor lehetne támogatni ilyen intézkedést, ha az nem befolyásolná negatívan a már most is jelentősen megroggyant nyugdíjrendszert” – véli az RZZ.
Az ügyészség jogállása nem változik
Alojz Baránik (SaS) javaslatát azonban nem fogadta el a parlament. A koalíciós képviselő azt szerette volna az alkotmányba írni, hogy az ügyészség feletti nyilvános kontrollt a parlament és a kormány gyakorolja. A javaslatát csak 80 koalíciós képviselő támogatta a minimálisan szükséges 90 helyett, az OĽaNO és a Sme rodina 11 jelenlévő képviselője nem támogatta Baránikot.
Az SaS ennek ellenére nem tervez bojkottot a jogszabály szerdai végszavazásánál, így az alkotmánymódosítást minden bizonnyal szerdán délelőtt megszavazza a parlament.
Lajos P. János