„Nem a múltba szeretnék visszatekinteni, és semmiképp sem kritizálni, hanem építeni” – Balódi László váltja Bereczk Oszkárt

A közgyűlés összefoglalva:

• A 87 taggal bíró társulás küldöttjei közül 56-an vettek részt a közgyűlésen, közülük 36-an voksoltak Balódira, 20-an Bereczkre.

• Bereczk Oszkár 12 éve vezette az elsősorban dunaszerdahelyi (65), de komáromi (19), galántai (2) és vágsellyei (1) járásbeli településeket is tömörítő érdekvédelmi szervezetet. Őt megelőzően Kvarda József egykori csenkei, Pázmány Péter dunaszerdahelyi és Pásztor István komáromi polgármester volt a társulás elnöke. 2011-ben Bereczk szoros többséggel, mindössze két szavazattal győzött Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester felett, akit pedig a mostani közgyűlésen Balódi László javasolt alelnökének, és a jelenlévők meg is szavazták.

• Rajtuk kívül megválasztották a társulás tanácsát, melynek tagjai az elnökön és az alelnökön kívül Berner Lajos (Jányok), Bacsó László (Nyárasd), Csiba Mária (Dunatőkés), Molnár Zoltán (Naszvad), Orosz Csaba (Somorja), Polák László (Ekecs), Rabay Anikó (Csallóközkürt), Ribánszky Jarmila (Pozsonyeperjes), Földváry Terézia (Sárosfa), Miklós Ferenc (Szap), Őry Péter (Csallóközcsütörtök), Mórocz Péter (Egyházkarcsa) és Török Gergely (Vásárút) lettek.

• Az ellenőrző bizottságot a jövőben Bóna Zsuzsanna (Csallóköznádasd), Mayer Ferenc (Lakszakállas) és Soóky Marián (nagymegyer) alkotják majd.

• A közgyűlésen emellett tagokat delegáltak a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége tanácsába (Balódi László, Őry Péter és Rabay Anikó), valamint a Dunaszerdahelyi Járási Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal mellett működő foglalkoztatottsági bizottságba is (Ivan Seňan – Nagypaka, Takács Ernő – Csilizpatas).

A közgyűlés nem volt egy lefutott meccs, az eddigi elnököt győzte le fölényesen. Mi az, ami miatt nekivágott a küzdelemnek, és miért Hájos Zoltánt javasolta alelnökének?

Én úgy gondoltam, hogy próbáljunk valamilyen új elemeket belevinni a testület munkájába. Úgy láttam korrektnek, hogy miután a polgármesterek egy falu vezetőjét választották meg elnöknek, én egy város vezetőjét jelöljem alelnöknek, és így javasoltam Hájos Zoltánt.

Említi, hogy új elemeket szeretne vinni a társulás vezetésébe. Mi volt az, amivel kapcsolatban esetleg kritikát fogalmazott meg az eddigi elnökkel, Bereczk Oszkárral szemben?

Mindenképpen fontosnak tartom elmondani, hogy Bereczk Oszkárra barátként tekintek, van mögötte nagyon sok év polgármesteri tapasztalat, és a mostani választás előtt is elmondtam, hogy mindegy, hogyan végződik, én felállok és kezet nyújtok neki. Semmilyen gondom nincsen vele, csak úgy gondoltam, hogy annyi év után a kollégák részére is érdekes lehet egy változás. Emellett több kolléga felkeresett azzal, hogy nem próbálom-e meg, mert vannak olyan dolgok, amelyek picit talán elfásultak, amiket lehetne picit másképp csinálni, vagy amiben a ZMOŽO-nak komolyabb szerepet kellene vállalnia.

A hodosi posta átépítésénél (a község archívumából)

Például?

Inkább az információhiányra értem ezt, jobban kellene kommunikálni a községekkel, jobban bevonni őket a lehetőségekbe. Minden község és város nagyon nehéz időszakot él át. Ide érthetjük a covidos időszakot, a háborút, vagy épp azt, hogy most nem épp a legjobb a kapcsolat az önkormányzatok és a kormány között, aminek az önkormányzatok, rajtuk keresztül pedig a lakosok isszák meg a levét. Ebbe szerettünk volna többen valamilyen új színt vinni. Nincs rá garancia, hogy én majd jobban csinálom, meg akarom próbálni egy kicsit jobban összehozni az önkormányzatokat, behozni őket a döntésekbe, többet kommunikálni. Rólunk van szó, mindannyiunkról, ne döntsenek rólunk nélkülünk. Próbáljunk meg jobban összedolgozni és kiaknázni a lehetőségeket, és nem legyinteni a másik problémájára, mert az, ami tegnap Patason jelentett problémát, lehet holnap Légen fog majd. Mindig azt vallom, hogy senki nem tudja úgy megérteni a polgármestert, mint a kollégája, mert ugyanazon mennek keresztül. Becsüljük meg egymást, tiszteljük egymást és próbáljunk meg segíteni egymásnak! Ezek ilyen általános célok. Próbáljuk meg szorosabbra fogni a régiót!

Érezte úgy, hogy egyszemélyes szervezetté vált a ZMOŽO? Említette a kommunikáció javítását – amit úgy is értelmezhetünk, hogy ez nem nagyon működött a községek között, vagy a községek és a ZMOŽO vezetése között…

Én nem a múltba szeretnék visszatekinteni, és semmiképp sem kritizálni, hanem építeni. Ami volt, azért köszönet jár, szeretnék megpróbálni valamit másképp csinálni. Ha ez sikerül, akkor a haszonélvezői mindenképp az itt élők lesznek, és akkor azt fogom mondani, hogy volt értelme belevágni.

Melyek most a legégetőbb problémák, melyekben a ZMOŽO igyekszik közbenjárni? Gondolom ide sorolhatóak az energiaköltségek vagy a helyreállítási tervhez kötődő pályázatok.

Temérdek égető problémánk van, de amit ma-holnap kézbe kell vennünk, az egy szakmai találkozó megszervezése a Dunamente Nemzeti Parkról, ami nagyon jó dolognak hangzik, csak olyan, mint Columbo felesége: mindenki beszél róla, csak senki sem látta. Tehát ha a minisztérium valamit kitalált, akkor ildomos lenne leülni azokkal a polgármesterekkel, akiknek a katasztere érinti a Dunamentét, és el kellene beszélgetni, hogy azon a kialakított sávon mit lehet majd és mit nem, mert az emberek ezeket kérdezik a polgármesterektől. Lehet majd ott halászni, vadászni, mezőgazdasági tevékenységet folytatni, permetezni, szántani, műtrágyázni, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett? Nem is beszélve az építészeti zárlatról – vajon egy egyszerű kutat le lehet ott majd verni?

Mi segítőkészek vagyunk csak nézzenek minket partnernek, mert ez a covid alatt elveszett.

Sebő Lászlóval, a Nyugat-szlovákiai Vízművek dunaszerdahelyi fiókjának igazgatójával a hodosi csatornázás átadásakor

Amit úgyszintén szakmai fórumon kell egyeztetnünk, hogy nyakunkon az új építkezési törvény. Erről nagyon sokat beszélnek, de szakemberek még nem magyarázták el, hogy ez a rendszer, hogy fog lecsapódni a mindennapi életünkben, hogyan fogjuk tudni oldani az emberek kérelmeit, kérvényeit.

A harmadik, amit említett, a polgármestereknek tudniuk kell a feltételekről, hogy milyen formában lehet pályázni a megyén, vagy épp a minisztériumoknál, határon átnyúló projektekre. Az önkormányzatok financiális helyzete katasztrofális, és az egyedüli, ami előrébb viheti a fejlődést a községekben, azok a pályázatok.

Ezek az előttünk lévő hetek, hónapok problémái, amelyek kapcsán indítványoznunk kell szakmai találkozókat, fórumokat, hogy az önkormányzatok legyenek ellátva kellő információkkal, és abból adódóan el tudják majd dönteni a polgármesterek, mibe vágjanak bele.

Ebben a helyzetben és pozícióban segít, hogy parlamenti múltja van, és tagja volt az előző kormánykoalíciónak?

A ZMOŽO elnöki posztjáért vívott megmérettetés előtt kaptam olyan megjegyzéseket néhány polgármestertől, hogy még időt kellene adnom magamnak, hogy tanuljak és Bereczk Oszkártól ellessem ennek a tevékenységnek a fortélyait. Én viszont inkább úgy állok hozzá, hogy vajon van-e bennem elég energia.

A felvetésekre, hogy rendelkezem-e elég tapasztalattal, a válaszom az volt, hogy nézzék, én 51 éves vagyok, 13 éve vagyok polgármester, azelőtt négy évig alpolgármester voltam, előtte egyenes ágon Brüsszelnek dolgoztam különböző pályázatokon, majd a szociális ügyi minisztériumban, voltam parlamenti képviselő, pillanatnyilag pedig megyei képviselő is vagyok. Ezek az aktivitások nagyon sok tapasztalatot nyújtottak és nyújtanak ahhoz, hogy a ZMOŽO elnöki pozícióban segítsenek.

(SzT)