Nem is olyan biztos, hogy Matovičékat el lehet csak úgy süllyeszteni egy népszavazással

2021. február 22. - 10:32 | Belföld

A parlament megbízatási - azaz a választási -  időszakának lerövidítéséről nem lehet népszavazást tartani, véli az egyik alkotmányjogi szakember. Ha ez így van, kemény fába vágták Robert Ficóék a fejszéjüket.

Nem is olyan biztos, hogy Matovičékat el lehet csak úgy süllyeszteni egy népszavazással
Fotó: TASR

A szlovák alkotmány azt mondja, hogy a referendum tárgyát nem képezhetik az alapvető jogok, az adók és járulékok, valamint az állami költségvetés. Vincent Bujňák, a Comenius Egyetem alkotmányjogi tanszékének az oktatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvényhozási képviselők mandátumának kitöltése az alapvető jogok közé tartozik. A népszavazás kérdése - ami így szól: "Egyetért ön azzal, hogy lerövidüljön a szlovák parlament 8. választási időszaka úgy, hogy a parlamenti választásokra 180 napon belül kerüljön sor azt követően, hogy kihirdetik ennek a referendumnak az eredményét?" - könnyen lehet, hogy az alkotmánybíróságon köt majd ki. Ehhez elég annyi, hogy a 150 képviselő valamelyike kifogást emel az ügyben az államfőnél.

A parlamenti képviselők a választásokon négy évre szerzik meg a mandátumukat, és ha az, a képviselő akarata ellenére ennél korábban fejeződne be, akkor megvan a baj. Ha a szervezőknek sikerül összegyűjteni a referendum kiírásához szükséges 350 ezer aláírást, a petíció az államfőhöz kerül. Ha akad akár csak egyetlen képviselő is, aki írásban jelzi Zuzana Čaputovának, hogy nem egyezik bele a mandátumának a lerövidítésébe, akkor az államfónek az alkotmánybírósághoz kell fordulnia, véli a szakember. Bujňák Az emberi jogok európai egyezményére hivatkozik, pontosabban a dokumentum kiegészítő jegyzőkönyvére, amivel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy tartja, ha valakit parlamenti képviselőnek megválasztanak, annak joga van kitöltenie a teljes megbízatási idejét.

Ernest Valko, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke még 2004-ben is hasonló következtetésre jutott. Bujňák jelezte, Szlovákiában az elmúlt évtizedek alatt kétszer is tartottak népszavazást az előrehozott választásokról. 2004-ben Rudolf Schuster akkori államfő nem terjesztette a kérdést az alkotmánybíróság elé. Ha ez most is így lenne, az nagyon rossz lenne, mert erősek a kétségek a népszavazási petícióban szereplő kérdés jogosságát illetően.

Ami a referendumot illeti, már javában gyűlnek az aláírások. A petíciós kezdeményezés mögött a Peter Pellegrini vezette Hlas és a Robert Fico irányította Smer áll, és csatlakozott hozzájuk az SNS és a szakszervezeti szövetség is.

(Cas)