Nem sok jót jósol a magyar pártoknak a választási szakember

Az esti televíziós viták fontosságáról beszélt a szociológus a hírportálnak adott terjedelmes interjúban. Ezekben a helyzetekben mutatkozik meg az, hogy a pártvezérek készen állnak-e az ilyen konfrontatív helyzetekre. De a választópolgárok egy része taktikusan választ – sokan az öt százalék körüli tömörülések védelmére kelnek. Február 29-én – az úgynevezett exitpoll-os mérések alkalmával – már mérni fogja a Focus, ki az, aki ilyen – pártmentő – alapállásból szavaz. Korábban ezt nem mérték, és most maga Slosiarik is kíváncsi arra, hányan választanak ilyen okok miatt pártot.

A szakember úgy véli,

február végéig a polgárok mintegy tíz százaléka változtathatja meg a pártpreferenciáját, ami a bejutási küszön környékére mért pártokat érintheti elsősorban.

Aztán van egy másik csoport is, amit nehezen – vagy egyáltalán nem – mérnek az ügynökségek, ezek pedig a postai úton, külföldről szavazók, illetve az ilyen személyek magatartása. Bár nagy a valószínűsége, hogy ez a csoport inkább a demokratikus ellenzék pártjaira szavazott, ami nagyon fontos lehet a szoros eredmények esetében.

Matovič egyre növekvő népszerűségével összefüggésben a szociológus megjegyezte, hogy

az is elképzelhető, hogy mára az OĽaNO már megelőzte a Smert. Sok függ attól, hogy mennyire működik majd a „hólabda-effektus”, az erősnek vélt jelölttel kapcsolatos önmagát erősítő folyamat.

Vagy az is elképzelhető vele kapcsolatban, hogy ő maga hívná fel a figyelmet arra, hogy a parlamentben szükség lesz a KDH-ra és az SaS-re, ami ezekhez a kisebb tömörülésekhez áramoltatna támogatást. Ilyen lépés is elképzelhető az öntörvényű Matovičtól. Az ő támogatottsága azért akkora, mert hitelesnek, autentikusnak tartják őt, mert azt feltételezik róla, hogy a szívéből beszél. A legtöbben vele kapcsolatban gondolják azt, hogy megverheti Robert Ficót. Ha valaki, akkor ő lenne az, aki rendet teremthetne – ezt feltételezik a nagyszombati politikusról.

Ami meg Andrej Dankot, az SNS-es házelnököt illeti, az ő sorsát a Smerrel kötött koalíció pecsételte meg, a legerősebb koalíciós párt kiszívta az erőt a nemzetiekből. Slosiarik úgy véli, ezért Dankóéknak nincs is esélyük arra, hogy bejussanak a parlamentbe. Emlékeztetett arra a napokban előkerült slotás videóra is, ahol a korábbi SNS vezér, aki kétségbe vonja Danko képességeit és inkább Štefan Harabin mellett kampányolt. Dankónak elfogytak a témái, a Smer és a Kotleba vezette párt megfosztotta őt a választási témaköröktől.

És hogy az öt százalék körül mozgó pártok esetében mi az, ami mobilizálja a választókat, és mi lehet az, ami éppen ellenkezőleg, visszatartja a polgárokat attól, hogy egy kis pártra szavazzanak? Slosiarik szerint nehéz erre egyértelmű választ adni. Boris Kollár és Marian Kotleba is 5 százalék alatt volt 4 évvel ezelőtt, és aztán mindketten bekerültek a törvényhozásba. Hasonló helyzetben volt az SaS és az OĽaNO is, azonban nekik sem okozott gondot megugrani a bejutási küszöböt. Nagyon fontos a trend, hogy az adott párt lejtmenetben vagy éppen feltörekvőben van-e – illetve az, hogy milyen hatást kelt a párt a választóra.

Ha a pártvezér lángban ég – mint például most Richard Sulík vagy a KDH-s Hlina – az további lökést adhat a tömörülésnek. Ha meg enervált, energiaszegény a vezetés, az nem hat mobilizálóan, mint például Danko esete.

Öt százalék alatt szerepel a Dobrá voľba, a magyar pártok és Štefan Harabin politikai alakulata is. Ezek közül a szakember szerint a legjobb helyzetben a Tomáš Drucker vezette párt lehet, ami összefügg a Smer lejtmenetével. Különösen az ország keleti részében számíthatnak jó eredményre, ahol a Dobrá voľba a Smer alternatíváját jelentheti. Ami meg a magyar pártokat illeti, Slosiarik úgy véli, hogy nem javít a helyzetükön, hogy kettő van belőlük, ahogy az sem, hogy az országos részvételi arány magas lesz. Ahogy mondja, az utolsó mérés alkalmával is az jött ki, hogy a magyarok részvétele alacsonyabb lesz az átlagnál.

(DenníkN)