Megosztás
Rendkívüli képviselő-testületi ülésen foglalkozott a bősi önkormányzat a határában működő, dán tulajdonban lévő First Farms vállalat sertéstelepének tervezetével, mely alapján egy sertéségetőt telepítenének a farmra. Az ülés végén a testület is állást foglalt, helyt adva a lakosok elutasító véleményének.
A bősi lakosság elutasító álláspontja már nyilvánvaló volt július végén is, amikor a rendkívüli ülést és annak témáját meghirdették a Facebookon. A plénum ennek nyomán tulajdonképpen lakossági fórumként is megállta a helyét, melyen a cég képviseletében részt vett Koczkás Attila ügyvezető igazgató, aki rögtön el is magyarázta a tervezetük lényegét.
„Az égető legfőbb feladata, hogy a farm biovédelmét tudjuk növelni. Magyarországi és csehországi cégünkben is működik ilyen” – szögezte le, majd emlékeztetett arra, hogy jelenleg az elpusztult állatok teteméért egy dögszállító autó érkezik, és viszi azt el egy zsolnai égetőbe. Ennek kockázata, hogy az említett autó esetleg olyan kórokozókat hoz be a farmra, melyek betegségeket terjeszthetnek el a sertésállományban.
Koczkás Attila elmondta, leginkább az afrikai sertéspestistől tartanak, ha ugyanis ez betörne a telepre, el kellene pusztítani a teljes állományt és évekig nem is telepíthetnék újra.
Koczkás Attila
Nagyobb számban jelentek meg a plénumon a lakosok is, közülük néhányan konkrét érvekkel adtak hangot nemtetszésüknek. Felmerült például, hogy ilyen égető máshol nem a településen belül, hanem annak külterületén létesült. Bősön ugyanis a telep tulajdonképpen a város szélén található, a közelében családi házakkal. A cég képviselője hiába érvelt azzal, hogy az égető nem bocsát ki bűzt.
Ugyancsak szóba került a teljesítménye, mely szerint óránként 50 kg elégetésére alkalmas, ami azt jelenti, hogy egy 200 kg-s koca tetemét mintegy 4 óra alatt égetné el. Volt, aki attól tartott, hogy az égető emiatt lényegében a nap 24 órájában, a hét minden napján működne, hogy ki legyen használva, és ennek érdekében nemcsak a bősi, de más farmok tetemeit is ide szállítanák.
A cégnek a bősi önkormányzatban is ül egy érdekeltje, Csörgő Árpád ugyanis állatorvosként dolgozik a First Farms-nál, ő pedig elmagyarázta, hogy ez nem így van.
„A törvény ezt tiltja, semmi esetre sem lehetne idehozni máshonnan állattetemeket. Ha a városban valahol megdöglene egy disznó, azt sem égethetnék el itt” – nyugtatta meg a kedélyeket.
Elmagyarázta azt is, hogy saját maga tapasztalta a magyarországi üzemnél, hogy egy ilyen égetőnek semmilyen káros kibocsátása nincsen, szag vagy füst formájában, és legfeljebb egy lapát hamu, ami marad egy disznó után.
Csörgő Árpád
Koczkás Attila kifejtette, hogy hetente 5-6 anyadisznójuk pusztul el különböző okoknál fogva, a maximum pedig 7 volt, azokon kívül néhány 1-2 kilós malac. A telepen ugyanakkor egyidejűleg mintegy 2300 anyadisznó található.
Ugyancsak vita tárgyát képezte, hogy erre feltétlenül szükség van-e a bősi farmon. Felmerült ugyanis, hogy a dögszállító autó egyáltalán nem megy be a telepre. Koczkás Attila ezt későbbi kérdésünkre úgy tisztázta, hogy az autó csupán a kapun megy be, majd azonnal lekanyarodik a sertéstetemek tárolójához.
„Jelenleg, ha az istállóban elpusztul egy állat, akkor betesszük azt egy arra szolgáló hűtőbe, azzal pedig mintegy 100 métert megtéve a kapunál lévő tárolóba helyezzük. A dögszállító autó ugyan nem megy el az istállóig, de bejön a kapunkon, amelyen a mi járműveink is közlekednek, így ha például a dögszállítóról lekerül egy vércsepp vagy egy darabka hús (egy benne lévő tetemről – a szerk. megj.), azt a saját járműveinkkel is továbbvihetjük a telepre” – magyarázta.
Érdeklődtünk arról is, hogy gazdaságossági érvek is szólnak-e az égető létesítése mellett, ezt viszont cáfolta. Kifejtette, hogy az égető 150-200 ezer eurós beruházást igényel, majd az üzemeltetését és karbantartását illetően havi több ezer eurónyi további költségekkel jár. Ehhez képest a tetemek elszállítása összesen havi 3 ezer euróba kerül, aminek nagy részét az állam téríti. Megismételte, hogy az égetőt egyedül azért szeretnék a farmra telepíteni, hogy azzal elháruljon a veszélye a legveszélyesebb kórokozók bejutásának.
Már az ülés elején elmondta azt is, hogy az égető a cég számára nem létfontosságú, és ha a lakosok kételyeit nem tudják megszüntetni, akkor visszavonják a tervezetet. Úgy véli viszont, hogy az emberek gyakran csupán a démonizált „dánokat” látják a cég mögött, miközben abban helyiek dolgoznak, ő maga is bősi.
A cég szerkezetéről kérdésünkre kifejtette, hogy az anyavállalat valóban dán, ugyanakkor a cégnek mintegy 2500 részvényese van Európa-szerte. „Dán disznóink vannak, mivel a dán genetika ilyen szempontból a világon az egyik legjobbnak számít, de már telepítünk kanadai és holland disznókat is. Nyitottak vagyunk a véleményekre, tanulunk a hibáinkból, és jó kapcsolatot szeretnénk ápolni mind a várossal, mind a lakosaival” – húzta alá Koczkás Attila.
Mielőtt a testület állást foglalt volna, Fenes Iván polgármester előre jelezte, hogy szerinte a tervezet nem megy át. A Szövetség-többségű testület végül eszerint is szavazott, a jelenlévő 8 képviselő közül csupán a céghez közel álló Csörgő Árpád és a független Dömény Nikolas tartózkodott.
Az ügyvezető igazgató a szavazás utáni kérdésünkre elmondta, számított erre.
„Nem probléma, van más megoldás. Nekünk fontosak a jó kapcsolatok, és ha ez ekkora gond, akkor a cég visszavonja a tervezetet. Azon vagyunk, hogy minél jobbak legyünk” – fogalmazott.
(SzT)