1
Fotó: TASR
Megosztás
Hétfőn kilépett az OĽaNO frakciójából a Ján Budaj és Kristián Čekovský köré tömörülő Polgári és Demokratikus Platform, ami annyit jelent, hogy tíz év alatt már harminc képviselő fordított hátat Igor Matovičnak. A pénzügyminiszter beismeri: olyan emberek kerültek a frakcióba, akiknek semmi keresnivalójuk nem lett volna ott – írja az Aktuality.
2019 augusztusában, fél évvel a parlamenti választások előtt Veronika Remišová vezérletével öt képviselő lépett ki az OĽaNO frakciójából. 2016-ban 19 képviselővel kezdett a mozgalom, Remišováék távozásával viszont csak tízen maradtak a parlamentben. A mozgalomnak az előző választási időszakban is széteséssel kellett szembenéznie – az elsők között Alojz Hlina, a KDH jelenlegi elnöke távozott, valamint Štefan Kuffa, aki később a ĽSNS színeiben indult.
A 2020-as meglepő győzelem után az OĽaNO-nak 53 képviselője volt a parlamentben, míg most harmadával kevesebben vannak. Tavaly még úgy tűnt, hogy a színes összetétel ellenére a frakció egyben marad, de aztán elindult a lavina. Februárban elveszítette első két képviselőjét a koalíció: a Za ľudí frakciójából kilépett Miroslav Kollár, majd nem sokkal később követte őt Tomáš Valášek.
A következő képviselő már az OĽaNO frakciójából távozott. Martin Čepček hosszú ideje úgy viselkedett, mintha az ellenzéket képviselné, a parlamentben rendszeresen a ĽSNS javaslatai mellett szavazott. Igor Matovič még 2020 szeptemberében beismerte: valószínűleg még az OĽaNO vezetősége sincs tisztában azzal, hogy mi mindenre képesek a jelöltlistáján induló emberek. A Markíza TV Na telo című műsorában például kijelentette, azért akart alkotmányos többséget a parlamentben, mert nem volt biztos a frakciójából származó összes képviselő személyében.
„Vagy normalizálódunk, vagy nem. Ezért is akartam, hogy alkotmányos többségben legyünk, és nem akartam csak az SaS-szel és a Za ľudíval kormányt alapítani. Vannak rezerváink, de bizonyos személyekkel lehetetlen együttműködni“ – mondta Matovič Čepčekről, akit végül kidobtak a frakcióból.
Nem sokkal később újabb személyek távoztak az OĽaNO-ból. Októberben Ján Krošlák gyarapította ezek sorát, aki már régebb óta bírálta Matovičot. Idén januárban következett Ján Mičovský, egykori földművelésügyi miniszter, akiben olyan érzések támadtak, miszerint a mozgalom nem küzd megfelelő erőbedobással a korrupció ellen.
Májusban kizárták az OĽaNO soraiból Romana Tabákot és Katarína Hatrákovát, akik nem szavazták meg, hogy Robert Fico vizsgálati fogságba helyezéséről a bíróság határozhasson. Matovič itt már biztos volt benne, hogy olyan személyek is kerültek a frakcióba, akiknek semmi keresnivalójuk nem lett volna ott.
Ekkor még nem is sejtette, hogy augusztusban Juraj Krúpa is elköszön tőle, aki aztán átlépett az SaS-hez. A kormánybukást követően pedig most kilépett az OĽaNO frakciójából a Budaj köré csoportosuló Polgári és Demokratikus Platform tíz képviselője. Jelenleg így már csak 37 képviselő alkotja a mozgalom frakcióját, 16-tal kevesebb, mint a kezdetekkor.
Az OĽaNO sosem épített ki pártstruktúrát, a választások előtt mindig teljesen új jelöltlistát állít fel – Matovičék egyszerűen megkérdik a különféle személyiségeket, hogy nem lenne-e kedvük az OĽaNO címere alatt jelöltetni magukat. A rendszeres szétesés és létszámcsökkenés ezért már tíz éve folyamatosan bekövetkezik a parlamentben.
Matovič 2012-ben juttatta be először a parlamentbe az OĽaNO-t, azóta pedig már harminc képviselő fordított neki hátat. A 2012-2016-os időszakra a mozgalom 16 széket szerzett a parlamentben, majd fokozatosan a harmadáról távoztak a képviselők. A következő választási időszakban 19 képviselője volt az OĽaNO-nak a parlamentben, a végére viszont csak tízen maradtak.