Nem végzett egyetemet, ezért nem akarja a kalózpárti politikust külügyminiszterré kinevezni a cseh államfő

Miloš Zeman kifogásolja, hogy Lipavskýnak nincs felsőfokú végzettsége, illetve, hogy tartózkodóan viszonyul Izraelhez és a visegrádi négyekhez – derül ki abból a közleményből, amelyet Jiří Ovčáček elnöki szóvivő pénteken hozott nyilvánosságra az elnöki hivatal honlapján.

Zeman úgy véli: az alkotmány nem írja elő számára, hogy kötelező módon elfogadjon minden javaslatot, amelyet előterjesztenek neki – olvasható a közleményben. Az elnöknek néhány más miniszterjelölt ellen is kifogásai vannak, de azokat hajlandó kinevezni.

Petr Fiala, kinevezett miniszterelnök már szerdán bejelentette: panasszal fordul az alkotmánybírósághoz és az államfői jogkörök tisztázását fogja kérni a testülettől, amennyiben Zeman nem nevezi ki az általa javasolt összes személyt miniszternek.

Az elnöki honlapon megjelent közlemény szerint Zemannak alapvetően négy kifogása van Lipavský ellen. Kifogásolja, hogy Lipavskýnak csak alapfokú egyetemi képzettsége van, tartózkodóan viszonyul a visegrádi négyekkel és az Izraellel történő cseh együttműködéshez, ami szerinte ellentétes a kormányprogrammal, illetve elfogadhatatlan számára Lipavský azon korábbi felvetése, hogy a kitelepített németek által évente megrendezett Szudétanémet Napokat jövőre Csehországban tartsák meg.

A ČTK hírügynökség az államfő kifogásaival kapcsolatosan rámutat: Jan Hamáček, a távozó Andrej Babiš kormányának első alelnöke és belügyminisztere, aki ideiglenesen a külügyminisztériumot is irányította, érettségivel rendelkezik. Ami Izraelt és a visegrádi négyeket illeti, Lipavský ismételten leszögezte, téves az a vélemény, hogy ellenzi az együttműködést velük.

A jogköri vita az államfő és a kormányfő között a miniszteri kinevezés kérdésében nem újdonság, már Václav Havel elnöksége, illetve utódai idején is felmerült. A cseh alkotmány ugyanis nem fogalmaz egyértelműen. Az alapszabály szerint az államfő kinevezi a kormányfőt "és annak javaslatára kinevezi a kormány többi tagját és megbízza őket a minisztériumok, illetve más hivatalok vezetésével". Az alkotmány tehát az elnöki vétó lehetőségét konkrétan nem említi. Ennek ellenére a cseh alkotmányjogászok egy része szerint ez magától értetődő, mert az elnök nem egyszerű "aláírógép", míg mások azt vallják, az elnöknek kötelessége kinevezni a kormányfő jelöltjeit.

A múltban minden esetben a kinevezett kormányfő hátrált meg, s végül kompromisszumos megoldások születtek. Az alkotmánybírósági állásfoglalás szükségessége ugyan már többször is felmerült, de eddig egyetlen kijelölt miniszterelnök sem élt ezzel a lehetőséggel.

MTI