1
Fotó: TASR
Megosztás
A koalíciós pártok, de még a parlamenten kívüli Szövetség szimpatizánsainak bizonyos hányada is részt vett a népszavazáson. Az Ipsos mérte és becsülte meg a népszavazáson résztvevők arányát a pártszimpátia alapján.
A pártok különbözőképpen értelmezik a népszavazás eredményét. Az OĽaNO például úgy látja, hogy az emberek többsége elutasítja az előrehozott választásokat olyan formában, ahogy azt Robet Fico szerette volna, ehhez képest az utóbbi kizárólag a saját érdemének tartja, hogy 1,2 millió ember mégiscsak részt vett a népszavazáson. Azt persze nem tudjuk megmondani, hogy milyen párt szimpatizánsai vettek részt a népszavazáson, az Ipsos viszont egy, a népszavazás előtti napokban készült online felmérés során kiadott egy becslést erre vonatkozóan.
Az Ipsos vezetője, Jakub Hankovský a Denník N-nek a metodikájukról elmondta, hogy egy online felmérés volt, ami ezáltal deklarált válaszokat tartalmaz. Ugyanakkor nemcsak azt az egy kérdést tették fel a válaszadóknak, hogy részt vesznek-e a népszavazáson, hanem kettővel többet. Egyrészt a válaszadónak azt kellett közölnie, mekkora eséllyel vesz részt a népszavazáson, majd meg kellett válaszolnia, hogy sajnálná-e ha nem venne részt, illetve hogy egyetért-e azzal, hogy a népszavazáson való részvétel a kötelezettsége. Az ezekre adott válaszból számították ki a valószínűségét annak, hogy végeredményben mekkora eséllyel vesznek majd részt az illetők a népszavazáson.
Az Ipsosnak sikerült egészen pontosan, 27,8%-ban meghatároznia a referendum részvételi arányát, ettől alig maradt el a valós adat (27,25%).
Elmondtható, hogy a Smer-SD-nek és a Republikának sikerült a legnagyobb mértékben, 71-70%-ban mobilizálnia szimpatizánsait, az SNS esetében ez valamivel 50% felett mozog, a Hlas-SD-nál pedig egyenesen a fele. Ez viszont nem jelenti azt, hogy csak ők vettek részt rajta.
A felmérésből kiderül, hogy mind a Sme rodina, mind a parlamenten kívüli Szövetség választóinak mintegy 20%-ka, de a PS, az SaS, a KDH, sőt, még az OĽaNO szimpatizánsainak 10%-a is részt vehetett.
A Denník N emellett utánajárt, hogy a valós részvételi mutatók hogyan alakultak a Smer adott régióbeli 2020-as választási eredményéhez képest (amikor a később megalakult Hlas-SD képviselői is még smeresek voltak). A legnagyobb különbségeket éppen Dél-Szlovákia magyarlakta régióiban látni. Ahogy azt már korábban megírtuk, a népszavazási részvételi arány ezekben a régiókban volt a legalacsonyabb, viszont az is kimutatható, hogy még így is sokkal többen vettek részt a referendumon, mint ahányan 2020-ban itt a Smer-SD-re szavaztak.
(Denník N)