1
Gyimesi György (Fotók: Barak Dávid)
Megosztás
Magyar szervezetekkel és pártokkal sem egyeztetett Gyimesi György (OĽaNO), és szerinte ebben a ciklusban már nem is lesz emléknapja a Szlovákiából erőszakkal kitelepítetteknek és elüldözötteknek. A képviselő az SaS-t okolja a kudarcért, amely szerinte „primitív és buta nacionalista párt”. Az SaS szerint azonban egy ilyen javaslat elfogadása alaposabb előkészítést igényel. Magyar politikusok véleménye megoszlik, van aki szerint Gyimesi elhamarkodta a dolgot, de van olyan is, aki hasznosnak tartja a javaslatot.
Április 12-ét tette volna meg Gyimesi György, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) parlamenti képviselője „Az igazságtalanul kitelepítettek és elhurcoltak” emléknapjának.
A javaslat indoklása szerint az emléknap az 1942 és 1948 között erőszakosan kitelepített mintegy 223 ezer embernek állítana emléket, majdnem mindenkinek.
„Konkrétan mintegy 71 ezer zsidóról van szó, akiket koncentrációs táborokba hurcoltak 1942-44 között, csaknem 90 ezer magyarról az 1946-48 közti időszakban, 32 500 németről 1945-ben (ami csaknem 84%-át tette ki a szlovákiai német populációnak) és végül mintegy 30 ezer emberről, akiket az akkori Szovjetunióba hurcoltak az úgynevezett „Málenkij robotra” – írja a képviselő a törvény indoklásában. A holokauszt roma áldozatai nem szerepelnek az indoklásban.
Azért választotta április 12-ét, vagyis azt a napot, amikor 1947-ben, az úgynevezett „lakosságcsere” keretében elindult a szlovákiai magyarok első transzportja Magyarországra, mert szerinte a szlovákiai magyarok voltak számszerűleg a legtöbben a kitelepítettek és elhurcoltak között.
Az OLaNO és a Za ludí támogatta
A vonatkozó törvényjavaslatot Gyimesi elküldte a koalíciós pártok parlamenti frakcióinak. „A koalícióban olyan szabályok vannak, hogy a képviselői javaslatokat előbb a koalíció parlamenti frakcióinak kell elküldeni, és ők véleményezhetik. Ha megvétózzák, akkor nem ajánlatos benyújtani” – magyarázta a Paraméternek a képviselő.
Gyimesi György (OĽaNO) (Barak Dávid felvétele)
A javaslatot saját pártjának frakciója elfogadta, a Za ľudí is belement volna, az SaS azonban nemleges választ adott.
„A mi frakciónkban száz százalékos támogatást kapott a javaslat, és a Za ludí is támogatta volna, a Sme rodinából pedig – miután az Sas elutasította – nem jött semmilyen visszajelzés” – mondta Gyimesi.
Az SaS reakciója alapján azonban a Sme rodina sem támogatta Gyimesi elképzelését, a pártból Martin Klus külügyi államtitkár válaszolt Gyimesinek. „Az SaS frakcióvezetője Martin Klushoz irányított, mert a pártban ezek a kérdések a külügyi államtitkárhoz tartoznak” – magyarázta Gyimesi. A képviselőnek Klus írásban válaszolt. „Azt állítja, hogy egy ilyen emléknap bevezetéséhez komoly bilaterális egyeztetés szükséges Magyarországgal” – idézte Klus válaszát Gyimesi.
Klus: a Felvidék kifejezéssel baj van
Az SaS külpolitikáért felelős szakpolitikusa válaszában valóban a szlovák-magyar államközi kapcsolatokra hivatkozik. „Az ilyen komoly politikai gesztusok tudatos bilaterális folyamat eredményei, különösen az államok között” – írta Gyimesinek Klus. Majd nyilvánvalóvá teszi, hogy elsősorban Magyarország – jelenlegi – szomszédságpolitikáját hibáztatja. „Ebben az összefüggésben fontos megemlíteni, hogy a kárpáti németekkel kapcsolatban az 1990-es években elsősorban azért lehetett hasonló értelmű nyilatkozatot elfogadni, mivel Németország Magyarországtól diametrálisan eltérő módon viszonyul saját múltjához” – véli a külügyi államtitkár.
Martin Klus (SaS) (TASR-felvétel)
Majd megemlíti a trianoni békeszerződés 100. évfordulójához kapcsolódó magyarországi eseményeket, köztük a tavaly felavatott Kossuth téri emlékművet, valamint azt is, hogy április 12. Magyarországon 2012-től az Országgyűlés határozata alapján már a „Felvidékről kitelepítettek emléknapja”.
„Már maga az elnevezés is rendkívül ellentmondásos benyomást vált ki Szlovákiában (nem Felvidéken), érthető okokból” – írta válaszában Klus.
Az államtitkár ugyan fontosnak tartja a nemzetek közti megbékélést, de nem ilyen módon. „A történelmi megbékélés kérdése kétségtelenül fontos, de egyben mindig kétoldalúnak, egységesnek és főleg politikailag átgondoltnak kell lennie – írta Klus. – Az egyszeri gesztusok, minden viszonzás nélkül, az ilyen megbékélést inkább hátráltatják.”
Gyimesi: az SaS-nek el kell hagynia a koalíciót
Gyimesi Klus levelét a javaslata teljes elutasításának tartja, szerinte ezzel az SaS az egész kormányciklusra elásta az emléknap létrehozásának lehetőségét. „Az borítékolható, hogy ebben a választási ciklusban ez már nem valósul meg” – jelentette ki a képviselő. Szerinte nem volt elsietett a törvénytervezet előkészítése, és azt sem tartja hibának, hogy nem személyesen, hanem csak e-mailban kérte a koalíciós partnereinek a támogatását. „Ismerve Martin Klust és a magyarokhoz való hozzáállását, egészen biztos, hogy bárhogy próbálkoztam volna, ez nem ment volna át – jelentette ki Gyimesi. – A tervezet elutasítását is kitalált okokkal magyarázza.”
Facebook-bejegyzésében még határozottabb véleményt mondott.
„… az SaS-nek el kell hagynia a koalíciót már mindenkinek világos. Minél hamarabb történik meg, annál jobb. Nekünk magyaroknak egészen biztosan!” – írta Gyimesi a Facebookon.
Droba: emléktáblát kapnak Pozsonyban a kitelepített magyarok
Gyimesi bejegyzésére a Facebook-on reagált Juraj Droba (SaS), Pozsony megye elnöke, aki visszautasítja a nacionalizmus vádját, és az „olcsó nemzetiségi kártya” használatával vádolja Gyimesit. „Képviselő úr, remélem nem gondolja komolyan, amikor nacionalizmussal vádolja kollégáimat Ivan Korčokot és Martin Klust, valamint a pártomat” – írta bejegyzésében Droba.
Juraj Droba (SaS) (TASR-felvétel)
Szerinte Pozsony megye magyar képviselői is igazolhatják, hogy ő és hivatala is „alázattal és tisztelettel kezeli a kisebbségi ügyeket, a kisebbségi oktatást és az igazságtalan kitelepítést Pozsony megye területéről”.
„Ezek az értékek mélyen bennem gyökereznek, és ezek közös értékeink az SaS-ben – írja Droba. –
Én például emléktáblát készülök elhelyezni azoknak a magyar és német nemzetiségű állampolgároknak az emlékére, akiket a háború után kitelepítettek Pozsony megyéből.”
Dostál: Gyimesi már korábban is benyújthatta volna
Túlzónak tartja Gyimesi szavait Ondrej Dostál is, aki ugyan nem tagja az SaS-nek, de a párt listáján jutott a parlamentbe, és a parlamenti frakciójának is a tagja. „Szerintem Gyimesi úr reakciója túlzó, én elképzelhetőnek tartok egy ilyen emléknapot” – mondta a Paraméternek Dostál, akinek egyébként magyar a választott nemzetisége.
Ő csak a törvényjavaslatot látta – ami gyakorlatilag egy sor –, az indoklást nem, amiben szerepel az is, hogy kiknek állítana emléket ez a nap.
„Nem volt teljesen világos számomra, hogy ezt az emléknapot hogyan képzeli el a képviselő úr, csak találgatni tudtunk” – mondta Dostál.
Szerinte nagyobb esélye lett volna a javaslatnak, ha személyesen mutatja be nekik a képviselő.
Dostálnak a legnagyobb kifogása az volt Gyimesi kezdeményezésével kapcsolatban, hogy a tavalyi év második felében háromszor is módosította a parlament a vonatkozó törvényt. „Ha más javaslattal is ki akarta volna egészíteni, akkor lett volna rá lehetősége” – mondta Dostál.
Ártott Gyimesi magánakciója?
Az OĽaNO-s képviselő a javalsatát nem egyeztette sem magyar pártokkal, sem magyar szervezetekkel. „Nem egyeztettem magyar szervezetekkel, de kapcsolatban vagyunk, és tervezem a szorosabb együttműködést is” – mondta a Paraméternek Gyimesi.
Egyes magyar pártok szerint elhamarkodott és rosszul előkészített javaslatról van szó.
„Ez nagyon nehéz téma, amit jól előkészítve is nehéz lenne normális keretek között megvitatni – mondta a Paraméternek Ravasz Ábel, a Híd elnökségének tagja. – Azzal, hogy magánakcióként, a több koalíciós partner akarata ellenére vette ezt elő, szerintem többet ártott az ügynek, mint használt.”
Ravasz: fontos téma, de rossz volt az előkészítés
Ravasz Ábel (Híd) (Paraméter-felvétel)
Szerinte a háború utáni kitelepítés fontos téma, a családja is érintett volt benne. „Semmiképpen nem becsülöm le ezt a témát, ha azonban a képviselő sikert akart volna elérni, akkor nem így kellett volna hozzáállni” – jelentette ki Ravasz. Szerinte a kitelepítés majdnem annyira nehéz téma a szlovák politikusok számára, mint a Benes-dekrétumok kérdése. „Talán annyival könnyebb, hogy ehhez nem kapcsolódik olyan félelem a szlovákok részéről, hogy anyagi kártérítési igény merülhet fel – magyarázta Ravasz. – De ez mindenképpen a kibeszéletlen történelmi témák között szerepel. Ilyen sok van, nemcsak Szlovákiában, hanem például Magyarországon, Csehországban vagy Lengyelországban is. Szerintem most Szlovákiában erre nincs is politikai akarat.”
Az Összefogás megengedőbb
Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke inkább a kezdeményezés előnyeit látja, de szerinte a megvalósításhoz erős magyar képviseletre lenne szükség.
„Hasznosnak tartom Gyimesi kezdeményezését. Előnye, hogy az eddigiektől eltérő kontextusba helyezi a magyarok kitelepítését, amikor egy sorban említi nem csak a németek, de a zsidók deportálásával is, mint emberi jogi problémát – mondta a Paraméternek Mózes.
– Nem lep meg, hogy a koalícióban voltak, akik megvétózták, ahhoz, hogy sikeres legyen egy ilyen kezdeményezés, erős magyar képviseletre van szükség a kormányban.”
Emléknapja van a Maticának is
Szlovákiában összesen 21 emléknap van, éppen a novemberi módosítással került be két új: június 21. a szovjet csapatok 1991-es kivonásának emléknapja, augusztus 21. pedig Csehszlovákia 1968-as elfoglalása áldozatainak emléknapja. Ezt öt OĽaNO-s képviselő terjesztette elő, köztük Grendel Gábor, velük egyeztethetett volna Gyimesi is. A 21 emléknap között vannak különösen érdekesek is, augusztus 4. például a Matica slovenská emléknapja, augusztus 10. pedig a bányaszerencsétlenségek áldozataié.
Lajos P. János