A német alkancellár szerint Putyin támadást indított Németország ellen a földgázexport visszafogásával

2022. június 21. - 21:50 | Külföld

Az Oroszországból Németországba szállított földgáz mennyiségének csökkentése azt jelenti, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök támadást indított Németország ellen - mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter kedden Berlinben.

A német alkancellár szerint Putyin támadást indított Németország ellen a földgázexport visszafogásával
Illusztrációs felvétel (TASR/AP)

A Zöldek politikusa a német iparvállalatok szövetségének (BDI) éves tanácskozásán elmondta, hogy Vlagyimir Putyin azért indított háborút Ukrajna ellen, mert az orosz "diktatórikus rezsimet" fenyegető veszélyként értékeli, hogy Ukrajna a szabadságra törekszik.

Vlagyimir Putyin felfogása szerint megengedhetetlen, hogy Ukrajna sikeres legyen, mert egy diktatúra nem tűrheti el "a szabadság, a nyílt társadalom és a boldogságra törekvő egyén" sikerét - tette hozzá a miniszter.

Németország a lakossággal és a vállalkozásokkal, köztük az Oroszország elleni szankciókat támogató iparvállalatokkal együtt eddig szolidáris volt Ukrajnával, és ezért köszönet jár mindenkinek. Azonban az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken szállított földgázmennyiség csökkentése "új dimenzió".

A gázexport visszafogása "gazdasági támadás ellenünk", Németország ellen - jelentette ki Robert Habeck.

Vlagyimir Putyin az "orwelli újbeszél" nyelven előadott, a háborút békének, az önkényt és a diktatúrát pedig kívánatos társadalmi modellnek beállító minapi szentpétervári beszédével is megmutatta, hogy tudatosan használja fegyverként az energiát. Németország elleni támadása egy "mintázatba", a Lengyelország, Bulgária és Dánia ellen végrehajtott gázexport-csökkentési műveletek sorába illeszkedik - mondta a német alkancellár.

Kiemelte: az orosz elnök az ilyen műveletekkel még inkább fel akarja hajtani a földgázpiaci árakat, hogy elinduljon a vita az egyéni anyagi veszteségek, nehézségek körüli félelmekről és végül arról, hogy nem kellene-e mégis inkább szabad kezet adni Moszkvának Ukrajnában.

A földgázfelhasználás csökkentésére kidolgozott kormányzati tervekről szólva hangsúlyozta, hogy a földgáz helyett szenet eltüzelő, tartalékba helyezett erőművek visszaállítása az áramtermelésbe környezetvédelmi szempontból "nagyon rossz hír", de Németország nem vághat neki a télnek csupán félig feltöltött gáztározókkal.

Arról is szólt, hogy súlyos gazdasági válsághoz vezetne, ha Moszkva teljesen leállítaná az európai gázexportot.

Ezzel összefüggésben a Die Welt című lap kedden a hírportálján ágazati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a gazdasági minisztérium megkezdte az előkészületeket az földgázellátási válsághelyzet második, úgynevezett riasztási fokozatának kihirdetésére. A beszámoló szerint a tárca államtitkára, Patrick Graichen az energia-, és vízipari vállalkozások szövetségének (BDEW) hétfői vezetőségi értekezletén közölte, hogy öt-tíz napon belül várható a riasztási fokozat kihirdetése.

A földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 2017-es európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott három válsághelyzeti szint (korai előrejelzési, riasztási, vészhelyzeti) közül a legalacsonyabbat már márciusban kihirdették Németországban.

A korai előrejelzési szint a gyakorlatban csupán azt jelentette, hogy a minisztériumban felállítottak egy válságstábot, amely folyamatosan monitorozza, szemmel tartja és értékeli a földgázellátási helyzetet, hogy szükség esetén további intézkedéseket tehessenek az ellátásbiztonság erősítésére. A második, riasztási szint azt jelenti, hogy romlik az ellátásbiztonság, de még nincs szükség közvetlen állami beavatkozásra, mert a piaci szereplők önállóan stabilizálják a helyzetet.

A legmagasabb, vészhelyzeti szint kihirdetése viszont már azzal jár, hogy a piac helyett az ágazatot felügyelő hatóság (Bundesnetzagentur) dönti el - előre rögzített szabályok alapján -, hogy mely fogyasztói csoportok ellátását kell biztosítani.

A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég június közepén fogta vissza a Németországba irányuló földgázszállítását. Így az Északi Áramlat-1 vezetéken naponta érkező mennyiség egy hét alatt több mint 50 százalékkal csökkent.

A Bundesnetzagentur keddi jelentése szerint a vezetéken alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a hónap közepén még 1400 GWh felett volt.

Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.

A jelentés szerint az ellátási helyzet "feszült", de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget, bár "a kínálat csökkenése miatt a nagykereskedelmi árak érezhetően emelkedtek". A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 58,1 százalékos, meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket - közölte a hatóság.

MTI