Németország függetlenné vált az orosz földgáztól
Németország alig egy év alatt megteremtette a függetlenséget az orosz földgáztól - jelentette ki Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter hétfőn.
A Zöldek politikusa a Berlin melletti Meseberg kastélyban - a szövetségi kormány vendégházában - tartott kétnapos kihelyezett kormányülést záró tájékoztatón felidézte, hogy 2022 elején Németország még 55 százalékban orosz forrásból fedezte a földgázszükségletét.
Alig egy év elteltével ez a függőség teljesen megszűnt, legfeljebb a cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó külföldi terminálokról Németországba továbbított földgázban lehet némi "orosz molekula", és német vállalatok már egyáltalán nem vásárolnak orosz gázt - mondta.
A váltást azért kellett végrehajtani, mert az Ukrajna ellen háborúzó orosz elnök, Vlagyimir Putyin a kínálat "mesterséges szűkítésével" rákényszerítette az országot - tette hozzá az alkancellár.
Az orosz szállítások elmaradása miatt súlyos gondoktól, ellátási nehézségektől kellett tartani, de mindezt sikerült elhárítani, ami "gigantikus teljesítmény" - fogalmazott Robert Habeck.
Mint mondta, a válságot nem csupán új beszerzési források bevonásával és az infrastruktúra bővítésével, az ország első három LNG-termináljának felépítése révén sikerült elkerülni, hanem a háztartások és a vállalatok szolidaritása is kellett hozzá.
A függetlenség "árát mindenki megfizeti", ez mutatkozik meg a magas inflációban és az energia drágulásában is, de a következő fűtési szezonra már nyugodtabban lehet készülni. A tárolók ugyanis az egy évvel korábbi 20 százalék körüli szinttel szemben 60 százalék körüli töltöttséggel zárják a telet, és lehetségesnek látszik, hogy újabb nagymértékű áremelkedés nélkül töltsék fel őket - fejtette ki a miniszter, rámutatva, hogy a földgáz világpiaci ára a megawattóránkénti 50 euró körüli, vagyis az Ukrajna elleni orosz háború előtti szintre süllyedt.
A mintegy 23 milliárd köbméter kapacitású - az EU gáztároló kapacitásának negyedét kitevő - németországi földgáztárolók üzemeltetőinek szakmai szervezete (Initiative Energien Speichern - INES) már egy februári állásfoglalásában is jelezte, hogy a vezetékes orosz gáz kiesése ellenére egyre valószínűbb, hogy a következő télen sem lesznek ellátási gondok, és október elejére ismét sikerül elérni a 100 százalékos töltöttségi szintet.
Moszkva az Ukrajna elleni háború 2022 februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet.
Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.
A kormányzati adatok szerint az orosz import kiesését sikerül ellensúlyozni a diverzifikációval, új beszerzési források bevonásával. Az első számú importpartner - azaz Oroszország - helyére Norvégia lépett, és felépítették az LNG fogadására alkalmas első három tengeri terminált.
Mind a három úgynevezett úszó terminál, amelyek legfőbb eleme egy különleges hajó, hivatalos elnevezéssel úszó tároló és visszagázosító szerelvény (floating storage and regasification unit - FSRU). Ezen a hajón alakítják gázhalmazállapotúvá a tartályhajókon érkező LNG-t, hogy betáplálhassák a szárazföldi vezetékrendszerbe.
A berlini vezetés tervei szerint három tengerparti LNG-terminált is építenek majd. Ezek a beruházások legkorábban 2025-ben vagy 2026-ban készülhetnek el. A szövetségi kormány 2022 tavaszán, röviddel az Ukrajna elleni orosz támadás után határozta el az LNG-terminálok fejlesztését, hogy felszámolja Németország függőségét az orosz földgázimporttól.
MTI
