Nemkívánatos az etnikai autonómia a román elnök szerint

2018. május 29. - 20:35 | Külföld

A bukaresti képviselőház után a kétkamarás román parlament szenátusa is elutasította kedden azt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvényjavaslatot, amely területi autonómiát irányozna elő a Székelyföldnek, a román elnöki hivatal pedig egy Tőkés László EP-képviselőnek és Izsák Balázsnak, az SZNT elnökének küldött válaszlevelében nemkívánatosnak minősítette az etnikai alapú autonómiát.

Nemkívánatos az etnikai autonómia a román elnök szerint
Illusztráció

A törvénytervezetet - amely helyreállítaná a székeket, regionális döntéshozatalt és önkormányzást vezetne be, valamint hivatalossá tenné a magyar nyelvet is a Hargita, Kovászna és Maros megye egy részét magába foglaló történelmi Székelyföldön - a szenátus szakbizottságai előzőleg negatívan véleményezték.

A múlt heti plenáris vitán a törvénykezdeményezést a román pártok szónokai alkotmányellenesnek minősítették, egyesek pedig még sértőnek is találták azt, hogy egy ilyen kezdeményezést a román centenárium (Nagy-Románia létrejöttének századik évfordulója) évében terjesztettek be.
A törvénytervezet sorsáról végleges döntést hozó szenátus kedden 96 szavazattal 9 ellenében erősítette meg a - Székelyföld autonómiáját elutasító - szakbizottsági jelentést, a székelyföldi autonómiatervezetet kizárólag az RMDSZ frakciója támogatta.

A voksolást követően Gheorghe Baciu, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt Kovászna megyei szenátora "agyrémnek" nevezte a Székelyföldet, és megköszönte román szenátortársainak, hogy megvédték Románia területi épségét, és elhárították az ország "kilyukasztásának" veszélyét. Fejér László Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese rámutatott: az RMDSZ az igazi decentralizációra, a történelmi régiókra, egy virágzó Romániára és a benne együtt élő nemzetiségek valós párbeszédére voksolt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy legközelebb a többség is erre szavaz.

Az SZNT autonómiatervezetét az RMDSZ jelöltlistáján parlamenti mandátumhoz jutott Kulcsár-Terza József képviselő, az MPP háromszéki elnöke egyéni törvénykezdeményezésként tavaly decemberben terjesztette a bukaresti parlament elé. A háromszéki képviselő korábban többször is jelezte: már azt is eredménynek tekinti, hogy civilizált párbeszéd alakult ki a román parlamentben az autonómiáról, és nem voltak szélsőséges kirohanások.

Hasonlóan nyilatkozott korábban Izsák Balázs, az SZNT elnöke is, aki szerint a mostani vita kiindulópontja lehet az autonómiáról szóló intézményes párbeszédnek. Az RMDSZ elnöke szerint viszont az erdélyi magyarságnak 28 év alatt sem sikerült áttörnie az autonómiával kapcsolatos román előítéletek falát. Kelemen Hunor az Erdélyi Magyar Televíziónak adott korábbi interjújában úgy vélekedett: a mostani próbálkozás annyi újdonságot hozott, hogy a román politikusok egy része megpróbálta visszafogottan kezelni a kezdeményezést, de változatlanul nem akarnak őszinte párbeszédet folytatni erről a kérdésről.

A román elnöki hivatal szerint az etnikai alapú autonómia nem kívánatos, mert ahelyett hogy a közösségek fejlődését szolgálná, fennáll a veszélye, hogy akadályozza azt. Az elnöki hivatal Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének és Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének küldött válaszában vélekedett így.
A két magyar közösségi vezető március 27-én levélben kezdeményezett találkozást Klaus Iohannis román elnökkel, hogy bemutathassák a román-magyar intézményes párbeszédre vonatkozó elképzelésüket.

Az elnöki hivatal válaszlevelében nem reagált a párbeszéd-kezdeményezésre. Arra emlékeztetett, hogy az államfő mindig is az adminisztratív és gazdasági szempontok szerint kialakított valós helyi autonómia híve volt, mely hatékonyabbá teszi, és az állampolgár felé fordítja a döntéshozatalt.

A Laurentiu-Mihai Stefan elnöki tanácsos által jegyzett levél megemlítette: Klaus Iohannis államfő rendkívül fontosnak tartja a román-magyar megértést, toleranciát és együttműködést, mely a többség és a magyar közösség képviselői közötti parlamenti, önkormányzati párbeszéd által alakítható ki és fejleszthető.
Az elnöki hivatal azt is megemlítette, hogy az elnök nézete szerint Erdély és Románia egyesülésének a centenáriumi évében a romániai közösségeknek a jövő felé kell nézniük, és a közös jólét biztosításán kell fáradozniuk. A magyar és a többségi közösség partnersége pedig elengedhetetlen.
MTI