1
Fotó: TASR
Megosztás
Az őszi előrejelzéshez képest jóval alacsonyabb inflációt jósol jövőre a Szlovák Nemzeti Bank (NBS): az árak átlagosan 10 százalékkal emelkedhetnek 2023-ban. Ez még az őszi optimista forgatókönyvnél is csaknem 4 százalékkal jobb adat. A gazdaság is jobb formában lesz, mint az néhány hónapja várták, stagnáció helyett 1,6 százalékos bővülés várható.
Az energiaárak mérséklésére hozott kormányintézkedések a gazdaságra is jó hatással lesznek 2023-ban: alacsonyabb lesz az infláció, ami miatt a gazdaság is jobban teljesít majd. Az idei 12,2 százalékos drágulást jövőre újabb 10 százalékos áremelkedés követi majd, de ez így is csaknem 4 százalékkal alacsonyabb, mint amit az őszi előrejelzésében mondott a jegybank. Ha azonban a kormány egyáltalán nem nyúlt volna bele az energiaárakba, akkor jövőre 20 százalék körüli infláció lett volna, számította ki ősszel a jegybank.
„Az intézkedések hatására csak 10 százalékos áremelkedésre számítunk 2023-ban” – tájékoztatott Peter Kažimír, a jegybank elnöke.
Ehhez azonban az kell, hogy a háztartási áram ára egyáltalán ne emelkedjen, a földgáz és a fűtés ára pedig csak legfeljebb 15 százalékkal legyen drágább az ideinél.
A Szlovák Nemzeti Bank téli előrejelzése 2023-ra vonatkozóan (Forrás: NBS)
A reálbérek jövőre már nem csökkennek
Peter Kažimír jegybankelnök szerint az őszi prognózisnál jobb számok az azóta elfogadott kormányintézkedések eredményei. „A háztartási energiaárak adminisztratív szabályozásának köszönhetően az életszínvonal 2023-ban nem fog csökkenni” – mondta Kažimír.
Ez azt jelenti, hogy a reálbérek idei, mintegy 4 százalékos csökkenése után jövőre a 10,6 százalékos nominális béremelkedés valójában a reálbérek stagnálását jelenti majd. Az NBS szerint 0,5 százalékos reálbér-emelkedés lehet, amit nagyon kevesen éreznek majd pozitívnak.
„2023-ban stabilizálódnak a bérek, a következő években már reálértéken is lehet kisebb növekedés” – állítja Kažimír.
Az energiaárak 2025-re megduplázódnak
A jegybankelnök szerint azonban semmi nincs ingyen. „A kormány terve, ami az áremelkedés mérséklését illeti, a jövő évre vonatkozóan nagyon ambiciózus, viszont túlságosan költséges ahhoz, hogy ezt megengedhessük magunknak a következő években is” – mondta Kažimír.
Vagyis az energiaárak növekedése erősebb lesz 2024-ben. „Amit nem építünk be a szabályozott árakba jövőre, annál jobban nőnek majd az árak a következő években” – magyarázta Kažimír. Szerinte ugyan az energia piaci árának emelkedése már nem lesz olyan gyors, viszont nem is fog csökkenni. „Az energia árának szintje magas marad a következő 3-5 évben” – mondta a jegybankelnök.
Ódor Lajos alelnök szerint 2025-re várhatóan megduplázódnak majd a lakosság energiaköltségei.
„A jelenlegi piaci árak alapján azt mondhatjuk, hogy 2025-re az áram és a földgáz tekintetében is a jelenlegi szint kétszeresére fogunk eljutni a háztartások esetében” – jelentette ki Ódor.
Szerinte az áremelkedést elkerülni nem lehet, csak időben széthúzni. A kormány intézkedései azonban fokozatosabb és egyenletesebb áremelkedést eredményeznek, enélkül a földgáz ára 2024-re megháromszorozódna, majd csak 2025-re csökkenne a jelenlegi kétszeresére.
A kormányintézkedések csak lassítják az áremelkedést, de nem állítják meg (Forrás: NBS)
Óvatos gazdasági növekedés várható
A gazdaság is jobban teljesít majd az ősszel előrejelzettnél, akkor az NBS még a pozitív forgatókönyvében is csak legfeljebb 0,5 százalékos bővüléssel számolt.
A körülmények most is elég képlékenyek, ennek ellenére már a GDP 1,6 százalékos bővülését jósolják. 2023 elején ugyan lehet kisebb csökkenés a globális lassulás hatására, de az energiaárak dotációjának hatására a gazdaság elkerüli a mélyebb recessziót.
A munkanélküliség nem fog emelkedni, sőt, a foglalkoztatottság fog kicsit javulni, egyes ágazatokban pedig marad a munkaerőhiány.
Az államháztartás hiánya idén 3,2, jövőre viszont már 5,9 százalék lesz.
„A hiány megmutatkozik majd az államadósságban is, amely ugyan idén enyhén 60 százalék alá csökken, de a következő években a csökkenés megáll, enyhe emelkedés várható” – mondta Ódor.
Ez még jóval az adósságfék felső határa fölötti értéket jelent. „A következő kormánynak középtávon mindenképpen valamilyen kompenzációs intézkedéseket kell letennie az asztalra” – mondta Ódor. Szerinte ilyen magas államadóssággal ilyen kis ország hosszú távon nem működhet.
Az államadósság marad 60 százalék közelében (Forrás: NBS)
– lpj –