Nemzeti parkot Duna mentében

A határon átnyúló projekt célja, hogy koordinálja a természetvédelemre, a környezeti nevelésre és az ökoturizmusra irányuló kezdeményezéseket a magyar-szlovák határ mentén. „A csallóközi Duna-szakasz mindkét oldalán vannak természetvédelmi területek. A magyar oldalon a Szigetközi Tájvédelmi Körzet, nálunk pedig a Dunai Ártér Tájvédelmi Körzet és ennek a kettőnek a területén egy összehangolt természetvédelmi tevékenységet próbálunk kialakítani” — magyarázza Tuba Lajos a Somorjai Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója.

A szerző felvétele

Szigetköz és Csallóköz a két testvér

A projekt fő tevékenységei között szeretnének az érintett települések részvételével és a lakosok aktív bevonásával műhelytalálkozókat szervezni, interaktív mobil kiállításokat rendezni, illetve egy mobil laboratóriumot létrehozni. A cél mindezek mellett még az öko-mobilitás elősegítése és a partnerek meglévő öko-mobil flottáinak továbbfejlesztése. A határon átnyúló együttműködés erősítése céljából a partnerek 174 rendezvényt valósítanak meg közel 2500 magyar és szlovák résztvevő bevonásával. „Nem szabad elfelejteni, amit a térség magyar oldalon leghíresebb magyar néprajztudósa, Timafi László mondott, hogy Szigetköz a Csallóköznek a kisöccse, így a kettőnek a fejlesztése csak együttesen képzelhető el” — hangsúlyozza Pető Péter Győr-Moson-Sopron megye alelnöke. Elmondta, hogy a magyar oldalon két és fél éves munka előzte meg a mostani találkozót és a natúrpaki cím elnyerése már nem tűnik számukra annyira távolinak. „A jövő évben március-áprilisban várható, a magyar jog szerint a földművelési miniszter adományozza ezt a címet egy arra jogosult szervezetnek, aki megfelelő megalapozó tanulmánnyal rendelkezik. Mivel számos előmunkálatot végeztünk és folyamatos egyeztetésben vagyunk a földművelési minisztériummal, ezért maga a Szigetközi Natúrpark szervezet várhatóan március végén, legkésőbb április elején megalakul” — mondta Pető.

A szerző felvétele

Magyarországon Natúrpark, Szlovákiában nemzeti park

„A natúrpark egy olyan kategória, amely a nemzeti park és a tájvédelmi körzet között foglal helyet. Csak a mi törvényhozásunkban nincs ilyen kategória, ezért mi a nemzeti park fogalmával foglalkozunk” — magyarázza Deraj Mihály a Duna-menti Ligeterdők Tájvédelmi körzet természetvédője. Hozzáteszi, hogy nálunk a nemzeti park kialakítására tett kísérleteknek már történelme van, ugyanis negyven éve próbálkoznak azzal, hogy a Duna mentét és a kisebb folyamokat, amelyek beletorkollnak, nemzeti parkká nyilvánítsák. „Szeretnénk kialakítani egy olyan nemzeti parkot, amelyre a mind két oldalon az ott élő emberek büszkék lehetnek. Koordinálnánk azokat a tevékenységeket, amelyek elsősorban a természetvédelmi- és kulturális értékek megóvását támogatja majd” — mondja Deraj.

Cséfalvay András felvételei

A szlovák oldalon ez a tervezett nemzeti park Pozsonytól a Morva folyótól — bizonyos szakaszát ennek a folyónak is magába foglalná — teljesen Párkányig húzódna. A Dunába torkolló folyók, az Ipoly, a Garam és a Vág alsó szakasza, illetve a Kis-Duna és a Tőkési Duna-ág is részévé válnának ennek a parknak. „Egy ilyen parkot kialakítani Szlovákiában, ez a hosszútávú tervünk” — húzza alá Deraj.

Idő és pénz

Persze ezek a tervek hosszútávúak, megvalósításukra idő kell, a természetvédő szerint reményeik szerint 5-10 éven belül létrejöhet a nemzeti park. A projektet európai uniós forrásokból támogatják, melynek az egyik legnagyobb prioritása, hogy a természetet és a kulturális örökséget óvjuk.

A projekttel kapcsolatos összejövetelen részt vettek Milan Boroš a Szlovák Természetvédelmi Hatóság igazgatója, Berényi József Nagyszombat megye alispánja, Pető Péter Győr-Moson-Sopron megye alelnöke, Fersch Attila a Fertő-Hanság Nemzeti Park képviselője, Fűzfa Zoltán a Pisztráng Kör Waldorf Természetvédő és Természetjáró Egyesület képviselője, Michal Deraj a Duna-menti Ligeterdők Tájvédelmi körzet természetvédője és Tuba Lajos a Somorjai Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója.

A tervezet költségvetése közel 470 ezer euró.

(dor)