1
bukovszky_2
Megosztás
Májusra elkészülhet a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló átfogó törvénytervezet, amely szerepel a kormányprogramban is. A nehezebb feladat ezt követően vár az előkészítőkre: meg kell védeniük a tervezetet a koalíciós tanács, a kormány és a parlament előtt is. A jogszabály nemzetiségi parlamenteket hozna létre, a kisebbségi pártok számára pedig megszüntetné a bejutási küszöböt az országos parlamentbe.
Szükség van egy átfogó kisebbségi törvényre, értett egyet a csütörtöki szakmai konferencia csaknem minden résztvevője. A kisebbségi jogok és ezek törvényi szabályozása című konferenciát Bukovszky László kisebbségi ügyi kormánybiztos szervezte, és a célja éppen a kisebbségi jogok hátterének a megvilágítása volt.
A kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezetét azonban még mindig nem mutatta be a kisebbségi ügyi biztos, pedig a törvény mát több változatban is elkészült. Ezt elismerte Bukovszky László is.
„A tervezet elkészült, de mivel még nem konzultáltunk az érintett minisztériumokkal, még nem szeretnénk bemutatni” – mondta a konferencián Bukovszky.
Azt ő is megerősítette, hogy a kormány törvény-előkészítési tervének megfelelően májusig szeretnék befejezni a jogszabály előkészítését.
Késik, de valós esély van a törvény elfogadására
A törvény bemutatását ősszel még gyorsabbra tervezte Bukovszky. Egy októberi fórumon arról beszélt, hogy januárban már a nyilvánosságnak is bemutathatják. Ezt éppen a mai (csütörtök) konferencián tervezte megvalósítani, amely felett Eduard Heger kormányfő vállalta a védnökséget. A bemutató azonban elmaradt, Bukovszky azonban ennek ellenére sikeresnek ítélte az online konferenciát, amelyen mintegy 70-en vettek részt. „Valós esély van arra, hogy a törvényt elkészítsük, majd a kormányban és a parlamentben is elfogadjuk” – jelentette ki a kormánybiztos a konferencia zárszavában. Szerinte olyan jogszabályt szeretnének elfogadtatni, amelyik minden kisebbség számára jogbővítést eredményez majd.
Arról most nem beszélt a kormánybiztos, hogy a tervezetet mikor ismerheti meg a nagyközönség. A hét fő fejezetből álló törvénytervezet az általános jogok mellett szabályozná a kisebbségi jogok intézményes biztosítását és ennek pénzügyi feltételeit, a nemzeti kisebbségek részvételét a közügyek gyakorlásában, a nemzetiségi kultúra működtetését, a kisebbségek nyelvhasználatát, a nemzetiségi médiát és a nemzetiségi oktatást.
Átfogó, de nem mindent szabályozó törvény
A tervezet egyik legfontosabb elemének éppen a közügyekbe való bekapcsolódás erősítését tartja Fiala-Butora János jogász, aki a tervezet előkészítésébe is aktívan bekapcsolódott. „A nemzetiségnek jelentős szerepe van a politikai folyamatokban, ezért kell megfelelő módon bekapcsolni őket a politikába” – véli Fiala-Butora. Szerinte példa erre a szlovák-magyar viszony, vagy a romák diszkriminációja, amit az érintett nemzetiségek bekapcsolása nélkül nem lehet kezelni.
Figyelmeztet azonban, hogy habár átfogó törvénytervezet készül, nem szabályozza majd a kisebbségekhez tartozók életének minden aspektusát.
„Nem öleli fel a teljes kisebbségi problémakört, továbbra is maradnak majd önálló területek” – magyarázta a szakember.
Példaként a magyarországi kisebbségi önkormányzatokat hozta fel: szerinte Magyarországon sok érintett számára csalódás volt a kisebbségi roma önkormányzat működése, amitől azt várták, hogy segít majd a romák szociális helyzetén is. „De ez nem is volt a feladata, az önkormányzat csak javaslatokat tehet ezen a területen” – mondta Fiala-Butora.
Kisebbségi pártok a szlovák parlamentben
A törvény egyik vitatott eleme lesz, hogy megszüntetné a parlamenti küszöböt a nemzeti kisebbségeket képviselő pártok számára. Fiala-Butora szerint az, hogy melyik párt számít majd „nemzetiséginek”, az a párt öndefinícióján múlik majd, amihez kapcsolódhat egy olyan feltétel is, hogy például a képviselőjelöltjeik 80 százaléka valamilyen nemzeti kisebbséghez tartozzon.
„Kompromisszumos megoldás lehet, ha a parlamenti küszöböt alacsonyabban, 2-3 százalékban határozzák meg a kisebbségi pártok számára” – jelentette ki Fiala-Butora.
Ugyanakkor szerinte az alacsonyabb küszöb csak a magyar kisebbségnek segítene, míg a küszöb teljes eltörlése minden kisebbségnek.
Nemzetiségi tanácsok
A jogszabály nemzetiségi tanácsokat hozna létre, amelyek az adott kisebbségek egyfajta parlamentjeként működne. Tagjait a kisebbséghez tartozók választanák meg. Ez a testület felügyelné és irányítaná a tervezet szerint az adott kisebbség kulturális életét, oktatási rendszerét, valamint a tájékoztatást és a kisebbségi nyelvhasználatot. Fiala-Butora szerint a tanács jogkörei fokozatosan bővülhetnének, és nem lennének azonosak minden kisebbség esetében.
„A nemzetiségi tanácsok fokozatosan átvehetnek bizonyos állami funkciókat – véli a szakértő. – Ez hosszabb folyamat lesz, az embereknek meg kell szokniuk, hogy mire szolgálnak a tanácsok.”
A tanács lehet például a fenntartója a kisebbségi kulturális intézményeknek, mint például a színházak, múzeumok, de akár oktatási intézményeknek.
Lajos P. János