Népszámlálás: Értelmezés kérdése, hogy az eredmény alapján Rozsnyón 6 százalék vagy 28 százalék lesz a magyarok aránya

A népszámlálásnak a szlovákiai magyarság szempontjából is komoly következményei lesznek. Simon Attila, a Fórum Intézet igazgatója szerint a népszámlálás húsba vágóan érinti a szlovákiai magyarságot. „Nem is amiatt, hogy egy-két településen rosszak lesznek a százalékok, hanem azért, mert

ha ugyanakkora esést tapasztalunk, mint 2011-ben, akkor sokan elveszíthetik azt a hitet, hogy itt érdemes magyarnak lenni”

- magyarázta a gyenge eredmény veszélyeit a Fórum Intézet igazgatója, a konferencia megnyitójában.

Simon Attila (Fotó: Paraméter)

A népszámlálás két újdonsága

2021. február 15. és március 31. között zajlik majd Szlovákiában a következő népszámlálás, amely egyszerre két újdonsággal is szolgál:

mindenki saját magát „számolja meg” és egy ember két nemzetiséghez tartozónak is vallhatja magát.

Ez a két újdonságnak több következménye is van. Az első elsősorban technikai nehézségekkel jár. A népszámlálás ezúttal első alkalommal úgynevezett integrált módon zajlik majd, vagyis csak a legszükségesebb adatokat kérdezik meg az emberektől. A többit vagy a már meglévő állami nyilvántartásokból szerzik meg, vagy pedig az önkormányzatoktól kérik el. Ľudmila Ivančíková, a Statisztikai Hivatal munkatársa szerint az a cél, hogy minél kevésbé terheljék a lakosságot. „Erre azért is szükség van, hogy minél többen kapcsolódjanak be a népszámlálásba” – magyarázta a változást Ivančíková. A 2011-es népszámlálás ugyanis azt mutatta, hogy a legtöbb embernek túlságosan nagy teher a több oldalas kérdőív kitöltése. Ivančíková szerint jövőre

legfeljebb 7 percet vesz majd igénybe a számlálási ív kitöltése, amely mindössze 14 kérdést tartalmaz.

A népszámlálási ív kitölthető majd magyarul is, és az kitöltést szeptember végén tesztelte is a Statisztikai Hivatal.

Az önkormányzat segít

Aki nem tudja egyedül kitölteni az ívet, a helyi önkormányzathoz fordulhat segítségért, úgynevezett asszisztált számlálásért. Az önkormányzatok népszámlálási kontakthelyet hoznak majd létre azok számára, akiknek otthon nincs számítógépük vagy internetkapcsolatuk, és segítenek azoknak is, akik ezt egyedül nem tudják megtenni. Lesznek mobilasszisztensek is, akik otthonukban is meglátogathatják azokat a lakosokat, aki nem tudnak elmenni a népszámlálási kontakthelyre.

Két nemzetiség: jó vagy rossz?

Sokkal nagyobb fejtörést okoz azonban az, hogy ezúttal az, hogy két nemzetiséget is meg lehet adni. Ivančíková szerint a többes nemzetiség jelölése egyrészt a nemzetközi intézmények, például az Európa Tanács, ajánlása, valamint hazai állami szervek például a kisebbségi ügyi vagy a roma ügyi biztosok javaslatai alapján vezették be.

Magyarország: duplájára nőtt a horvátok száma

Magyarországon már a 2011-es népszámlálás során is meg lehetett jelölni két nemzetiséghez való tartozást, ami sok esetben a kisebbségek létszámának a jelentős növekedését eredményezte. „A második nemzetiség jelölése többletet jelentett a kisebbségeknek, legalábbis a statisztikákban - jelentette ki Kapitány Balázs demográfus. –

A magyarországi horvátok létszáma 13 ezer fő volt a régi besorolás szerint, az új szerint azonban 23 ezerre ugrott a létszámuk.”

Az adatok azt mutatják, hogy a magukat elsődlegesen horvátnak vallók aránya csökkent mintegy 6 ezer fővel, de a második nemzetiség megadásának lehetősége plusz 14 ezer főt hozott. Ugyanakkor az a furcsa helyzet is előállt egy szinte teljesen horvát faluban, hogy második nemzetiségként szinte mindenki megjelölte a magyart.

Rozsnyó: 6% vagy 28% - a kettős jelölés veszélyei

Ugyanakkor szerinte vannak veszélyei is a többes nemzetiségnek. És itt jutunk el az adatok értelmezéséhez. Magyarországon ugyanis „jogkiterjesztően” értelmezte az adatokat, vagyis ebben az esetben horvátnak számított mindenkit, aki akár az első, akár a második helyen megjelölte ezt a nemzetiséget. És itt jutottunk el az adatok értelmezéséhez, a kettős jelölés ugyanis sokféle értelmezésre ad lehetőséget: a mi esetünkben magyar lehet az, aki az első helyen jelölte a magyar nemzetiséget, és mást nem is adott meg. De magyar az is, aki első helyen magyar, a másodikon viszont szlovák – vagy roma, esetleg más nemzetiséget ad meg.

És magyar lehet az is, aki első helyen nem a magyart adja meg, hanem például a szlovákot vagy a romát, de a második kérdésre a magyar nemzetiséget jelöli be.

Az is kérdés, hogy azt, aki nem jelöl be egyetlen nemzetiséget sem, figyelembe veszik-e a nemzetiségi arány kiszámítása során. Erre hozta Kapitány fiktív példának Rozsnyót, fiktív népszámlálási adatokkal: a mintegy 20 ezer lakosú városban elképzelhető, hogy a legszűkebb értelmezés alapján csak 6 százalék, a legtágabb szerint viszont 28 százalék lesz a magyarok aránya.

A szakember szerint nem egyértelmű, hogy Szlovákiában is a legtágabb értelmezést fogják-e alkalmazni. Ivančíková szerint a Statisztikai Hivatal még nem döntött arról, hogy milyen módszert alkalmaz majd a nemzetiséghez tartozók számának kimutatásánál.

Ravasz: minimalizálható a veszteség

Ravasz Ábel (Híd) szerint viszont a kettős nemzetiség választásának lehetősége esély arra, hogy minimalizáljuk a várható veszteséget.

„A reális cél a kárenyhítés, az, hogy a lehető legjobb arányokat mutassunk ki, a szlovákiai magyarok létszámának a szinten tartása jó cél” – jelentette ki Ravasz.

Billegő városok

Szerinte elsősorban a „billegő” városokra kell majd a népszámlálási kampány során összpontosítani, ahol már most is 15 százalék körül van a magyarok aránya. Szerinte ilyen például Szenc, Vágsellye és Rozsnyó is. Ravasz úgy véli, hogy a népszámlálás előtti magyar kampánynak három célt kell szolgálnia: mindenki töltse ki az ívet, mindenki helyesen töltse azt ki és jelölje be a nemzetiséget is.

Ő nem tartja reális veszélynek, hogy a hivatalos szervek nem kiterjesztő módon veszik figyelembe, vagyis nem a lehető legmagasabb létszámot számítják be az egyes kisebbségek népességének meghatározásakor. „Ugyan erre nincs előírás, de egyetlen olyan országot sem találtam, ahol kizáró módon értelmezték volna az így kapott adatokat, minden valószínűség szerint egyenértékűnek fogják venni a két nemzetiség megjelölését” – véli Ravasz.

Ravasz Ábel (Fotó: Paraméter)

Az „etnikai határokat” meg kell tartani

Nem ennyire optimista Kovács Balázs, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szakértője. Ő az egy ember egy nemzetiség gyakorlatát tartja a jobb megoldásnak, mivel az szerinte szilárd határokat húz az egyes nemzetiségek közé, ellentétben az integratív, befogadóbb értelmezéssel.

„Míg az eddigi gyakorlat segítette a határok fenntartását, a többes nemzetiség elmossa a határokat, segíti az asszimilációt az, hogy valaki egyszerre lehet szlovák és magyar” – jelentette ki Kovács.

Szerinte egymás melletti párhuzamos társadalmakban élhetnének egymás mellett a nemzetiségek. Az előadásából az következik, hogy szerinte csak az a magyar, aki a népszámlálási íven csak egy nemzetiséget, a magyart jelöli meg.

Előkészítetlen változás?

Az előadások utáni vitában Mózes Szabolcs (Összefogás) és Bárdos Gyula (MKP) a Csemadok elnöke is azt kifogásolta, hogy már régen tisztázni kellett volna, hogy milyen számokat vesznek majd figyelembe a kisebbségek létszámának meghatározása során. Mózse szerint mielőtt módosították a népszámlálási kérdést, fel kellett volna mérni, hogy erre hogyan reagál a szlovákiai magyarság, tisztázni kellett volna ennek hivatali interpretálását és azt is, hogy a kisebbségi törvények ezt hogyan fogják kezelni.

Az egyesülési tárgyalásokat folytató három párt, az MKP, a Híd és az Összefogás a napokban közös levélben kereste meg a Statisztikai Hivatalt, hogy megtudják, milyen metodika alapján számolják majd a kisebbségek létszámát.

Mózes Szabolcs (Fotó: Paraméter)

Nem lesz kevesebb „magyar település”

A népszámlálás utáni helyzet Ravasz Ábel szerint nem fog drasztikusan változni. „Nincs olyan törvény, amely automatikusan a népszámlálási adatokhoz kötne bármilyen kisebbségi jogot, a Kisebbségi Kulturális Alap támogatásainak nemzetiségek közti eloszlása sem változik automatikusan, csak akkor, ha a törvényt a parlament módosítja” – magyarázta a Híd politikusa. Szerinte nem lesz kevesebb azoknak a településeknek a száma sem, ahol a hivatali érintkezésben használható a magyar nyelv is. „Települést nem tudunk veszteni, de tudunk kapni” – jelentette ki Ravasz.

Mindenkit megszámolnak

A népszámlálás nemcsak a szlovák állampolgárokra vonatkozik, „megszámolják” az itt tartózkodó, lakhellyel rendelkező külföldieket is. Ők speciális kérdőívet töltenek ki. A gyerekek helyett 15 éves korig a szülők tölthetik ki az ívet, a 16-18 évesek egyedül is megtehetik ezt. Ivančiková szerint garantált az adatbiztonság, az ívek kitöltéséhez három módon lehet majd bejelentkezni: az elektronikus személyi igazolvánnyal csak egykörös beléptetés lesz, be lehet majd jelentkezni azonban a születési számmal vagy a személyi igazolvány fényképével is, de ebben az esetben még egy biztonsági szűrő lesz.

Lajos P. János