Nigériában január óta 21 majomhimlős esetet találtak, a WHO szerint nem várható pandémia

2022. május 30. - 21:56 | Külföld

Huszonegy megerősített majomhimlős fertőzést észleltek az év eleje óta Nigériában, egy páciens hunyt el - közölte a nigériai tisztiorvosi szolgálat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint nem valószínű, hogy a majomhimlő megbetegedések világjárvánnyá szélesednek.

Nigériában január óta 21 majomhimlős esetet találtak, a WHO szerint nem várható pandémia
Illusztrációs felvétel (TASR/AP)

A Nigériai Betegellenőrzési Központ (NCDC) vasárnap este közölte, hogy hatvanhat gyanús esetet jelentettek kilenc tagállamból, illetve Abujából, a fővárosból. Ebből huszonegy olyan esetet azonosítottak, amelyben a majomhimlő vírusa fertőzött. Egy negyvenéves, vesebántalmaktól szenvedő férfi elhunyt.

Nigériában, Afrika legnépesebb országában magas a majomhimlő-fertőzésnek kitettség kockázata, de a betegség egészségügyi következményei viszonylag enyhék - közölte az NCDC.

"A jelenlegi helyzet sem az országban, sem a világban nem mutat jelentős veszélyt amely súlyos lefolyású betegséget vagy magas halálozási arányt okozhatna" az NCDC szerint.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban 2022-ben 465 esetet regisztráltak és kilencen haltak bele a betegségbe. Aime Alongo, Sankuru tartomány tisztiorvosi szolgálatának a vezetője hétfőn elmondta, hogy a betegség folytonossága annak köszönhető, hogy a helyi lakosok az erdőkben elhullott, fertőzött majmokat és rágcsálókat fogyasztanak.

A majomhimlő, amelynek több esetét fedezték fel Európában és Észak-Amerikában, ritka afrikai betegség, amelyből a beteg általában spontán módon gyógyul meg. A vírus állati szervezetből terjed emberre.

Nagy-Britanniában újabb 71 esetet azonosítottak - közölte az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Hivatala hétfőn, így május 7. óta 179-re nőtt a fertőzöttek száma.

Spanyolországban a hét végén huszonkettővel nőtt a fertőzöttek száma és elérte a százhúszat - közölte hétfőn a spanyol egészségügy-miniszter.

Portugáliában péntektől hétfőig huszonkettővel, kilencvenhatra nőtt a fertőzöttek száma.

A betegséget, amelyet első ízben 1970-ban azonosítottak embernél a Kongói Demokratikus Köztársaságban, jelenleg tucatnyi afrikai országban tekintik endemikusnak, azaz csakis az adott helyhez kötődőnek.

A tünetek közé a jellegzetes kiütések mellett a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság tartoznak. Az ember és ember között nehezen terjedő betegségnek nincs ellenszere, az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák mindazonáltal bizonyos fokú védelmet nyújtanak ellene.

Rosamund Lewis, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) vezető majomhimlő-szakértője hétfőn egy londoni tanácskozáson arról beszélt, hogy a WHO "nem gondolja", hogy a majomhimlő Afrikán kívüli megjelenése világjárványhoz vezetne. De hozzátette: továbbra sem világos, hogyan adják tovább a betegséget a tüneteket nem mutató fertőzöttek.

Arra kérdésre, hogy a járvány átalakulhat-e pandémiává, Rosamund Lewis, aki a WHO Egészségügyi Vészhelyzeti Programjának technikai vezetője is, kijelentette: "nem tudjunk, de nem hisszük". Majd ismételten hangsúlyozta: "jelenleg nem tartunk globális világjárványtól".

Májusban több mint 300 majomhimlős fertőzöttet jelentettek, többségében Európából.

A WHO jelenleg azt vizsgálja, hogy a járvány minősíthető-e "nemzetközi aggodalomra okot adó lehetséges közegészségügyi veszélyhelyzetnek". Egy ilyen veszélyhelyzet kihirdetése, mint történt az új típusú koronavírus okozta Covid-19, vagy az ebola esetében, felgyorsítaná a kutatást és a járvány fékentartásának finanszírozását.

MTI