Nincs meg Sátor hullája, szabadulna a maffiagyilkosság csicsói társtettese

2023. február 15. - 13:58 | Régió

A besztercebányai Specializált Büntetőbíróság szerdán elutasította a Sátor-féle bűnszervezet egykori tagja, a jogerősen elítélt Zakál Ferenc perújrafelvételre vonatkozó engedélyről szóló indítványát.

Nincs meg Sátor hullája, szabadulna a maffiagyilkosság csicsói társtettese
Zakál Ferenc a Specializált Büntetőbíróság egyik korábbi tárgyalásán (Fotó: Paraméter)

Katarína Kudjáková, a bíróság szóvivője szerdán közölte, az erre vonatkozó döntés egyelőre nem jogerős, az elítélt panaszt nyújtott be, amelyről a Legfelsőbb Bíróság dönt.

Mint ismert, a Legfelsőbb Bíróság 2019. november 12-i, keddi tárgyalásán 25 évre súlyosbította az egykori dunaszerdahelyi maffia tagjának büntetését, aki 2010-ben részt vett a bűnbandát vezető Sátor Lajos ellen elkövetett gyilkosságban is. Zakált 2019. március 25-én négy vádpontban - bűnszervezeti tagság, hamis vád, Sátor-gyilkosság, illegális cigarettagyár létrehozása - találta bűnösnek a Specializált Büntetőbíróság.

Zakál most két dolgot kért a bíróságtól:

  • egyrészt, hogy szakítsák meg szabadságvesztését, és engedjék ki a börtönből,
  • másrészt pedig azt, hogy induljon új bírósági eljárás azokkal a vádpontokkal kapcsolatban, melyk miatt 2019-ben 25 év fegyházbüntetésre ítélték.

A Specializált Büntetőbíróság azonban mindkét igényét visszautasította. Az elítélt csicsói férfi több mint húsz pontban próbálta megindokolni kérvényét. Ezek között szerepelt az is, hogy a Sátor-gyilkosság korábbi koronatanúja, Horváth Lehel - aki 2016-ban bevallotta, hogy lelőtte Sátor Lajost - most meggondolta magát, és azt híreszteli, Sátor Lajos életben van. Zakál Ferenc egyébként a 2018 májusától 2019 márciusáig tartó csallóközi maffiaper során végig tagadta, hogy köze lett volna a gyilkossághoz, és már akkor is azt vallotta: nem tudja, hogy Sátor életben van-e.

Kapcsolódó cikk: Sátor Lajos egy élő halott? Gyilkosa szerint a maffiafőnök halála csak színjáték volt

A csicsói szál

A csicsói férfi – akit társai csak „Sreknek” szólítottak – Sátor Lajos dunaszerdahelyi helytartóján, Reisz Andoron keresztül került be a bűnszervezetbe, akivel hosszú ideig kétes vagy éppen legális üzletekben működtek együtt. Ugyanakkor Zakál Ferenc a bírósági tárgyalások során mindvégig tagadta, hogy a maffia tagja lett volna, pedig a bűnbanda szinte minden tagja szerint része volt a banda struktúráinak.

Zakál nevéhez fűződik az a diszkreditációs kísérlet, amit Sátorék 2005-ben az akkori országos rendőrfőkapitány-helyettes, Jaroslav Spišiak ellen követtek el. Zakál 2005-ben tett feljelentést Spišiak ellen, azt állította, hogy személyesen adott 300 ezer korona kenőpénzt a magas beosztású rendőrnek. Mint később kiderült, erre valójában nem került sor, csak koholt vádakról volt szó. A bűnszervezet azért folyamodott ehhez, mert félre akarták állítani Spišiakot, aki rendőrként nagy szerepet játszott az ő üldözésükben.

2007-ben Zakál Ferenc részt vett a bűnszervezet Dióspatonyban működő illegális cigarettagyárának létrehozásában - egy társával személyesen utazott Kínába, hogy megrendelje a cigarettagyártásra szolgáló gyártósort.

Miután 2006-ban Reisz Andort Sátorék kivégezték, Zakál Ferenc Kádárhoz került közelebb, akivel a vonatkozó jogerős bírósági ítélet szerint 2011-ben Zakál csicsói telkén temették el újra a 2010-ben meggyilkolt Sátor Lajos maradványait. Azért folyamodtak ehhez, mert félő volt, hogy a holttestet eredeti helyén, Horváth Lehel csótfai birtokán megtalálják a rendőrök. Miután 2016-ban Zakál Ferenc vizsgálati fogságba került, a rendőrség hiába ásta fel a csicsói parcellát, nem találtak ott semmit, és máig rejtély övezi, hova helyezhették a maffiafőnök hulláját.

(TASR/parameter)