Nincs olyan téma, amiről Bugár nem lenne hajlandó beszélni

Kötetlen hangulatú sajtóreggelin foglalta össze Bugár Béla, miképpen összegzi a hátunk mögött álló időszakot, illetve azt, mi vár idén az országra, a kormányra és nem utolsó sorban a Hídra. A pártelnök az eseményen számos témát érintett, amelyekről az áttekinthetőség kedvéért pontokba szedve számolunk be. A lomhán induló új évünk első hetének végén végigzongorázható címszavakban, a koalíciós tömörülés vezetője hogyan értékeli a szlovákiai belpolitikai helyzetet.

Nincs olyan téma, amiről Bugár nem lenne hajlandó beszélni
Fotó: Paraméter

Tiltakozások 2018-ban

Bugár beszélt a tavaly februári nagymácsédi tragédia -a Kuciak-gyilkosság - után kialakult helyzetről. Szerinte a 2018-as tiltakozásokon elhangzottaknak, a "főtereknek" sok mindenben igazuk volt, és ezek a tiltakozások szükségesek voltak ahhoz, hogy komoly változások álljanak be az országban (kormányfőcsere, belügyminiszter lemondása, az országos rendőrfőkapitány távozása).

A Híd szerepe a változásokban

A Híd is hozzájárult az országban végbement változásokhoz, elég ha csak arra gondolunk, hogy a kormánypárt  tavaly kora tavasszal jelezte, ha Robert Fico, az akkori kormányfő nem távozik posztjáról, előrehozott választások jönnek. 

A küldetés

A pártelnök a minap olvasott egy felmérést, amelyik kimutatta, a lakosok mintegy 95 százaléka véli úgy, hogy a szlovákok és a magyarok között már nincs feszültség. Úgy véli, ez az adat tükrözi a leginkább, miről szól a  Híd küldetése.

Mi várható 2019-ben?

Az idei évünk nem lesz egy egyszerű esztendő, tekintve, hogy két választás vár a polgárokra. Néhány hónap múlva elnököt, májusban pedig európai parlamenti képviselőket választunk.  Bugár meggyőződése, hogy a májusi EP-választások kapcsán ügyelni kell arra, hogy a ma is tapasztalható feszültség ne fokozódjon. "Minél inkább összpontosít a kampány a migránsokra, valamint a Soros Györggyel való ijesztgetésre, annál nagyobbat nyernek a szélsőséges és a populista pártok".

Államfőválasztás

Elnökválasztás kapcsán Bugár Béla megjegyezte: egy jelöltnek vízióval kell rendelkeznie, és képesnek kell lennie arra, hogy a társadalomban felgyülemlett feszültséget csökkentse. A Híd irányítója be akar kerülni a választások második fordulójába.

Az még kérdés, Andrej Danko hogyan dönt, és kit indít a Smer. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, ha hagyják magukat meggyőzni, akkor Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke, esetleg Ján Kubiš exkülügyér, diplomata jöhetnek szóba.

Miroslav Lajčák pipogya 

Szerinte a jelenlegi külügyminiszter, Miroslav Lajčák nem indul a választásokon. "A szimatom ezt súgja" - hagyatkozik az érzékszervére a törvényhozás alelnöke. Azt a hírt sem találja megalapozottnak, hogy Lajčák ahhoz kötötte az esetleges indulását, hogy Robert Kaliňáknak meg kell vállnia a parlamenti mandátumától. Az ilyen feltételek megszabásához a külügyminiszter túlságosan mulya.

Robert Kaliňák 

Bugár csodálkozna azon, ha az exbelügyminiszter indulna  a következő parlamenti választásokon, de szerinte az már tényleg vicc kategóriába tartozó felvetés, hogy az elnökválasztásokon megmérettetné magát.

Danko plágiumügye

A Híd vezetője úgy tartja, az SNS-es politikus hibát követett el, de ha már fény derült a kisdoktorijának ügyére, olyan személyi döntést is hozhatott volna, hogy például tartózkodik a titulusának használatától. Ettől még Bugár szerint Andrej Danko házelnök talán indulni fog az elnökválasztásokon. "És ha szemétkedni szeretnék, megjegyezném, ez az esetleges döntése nekem meg is felel" - tette hozzá a pártelnök, utalva arra, hogy így megoszlanak az amúgy is hasonló választói bázisra összpontosító smeres és az SNS-es szavazatok.

MKP-val való együttműködés

Tárgytalan a kooperációról beszélni a magyar szavazókra apelláló pártokkal összefüggésben, a két tömörülés - a Híd és az MKP - nem indulhat koalícióban a következő választásokon. A fő gond az, hogy a parlamenten kívül párt nem fogadja el a Hídat. A megyei választások előtt volt kísérlet az összefogásra, de az aztán mégsem jött össze. Ha a két párt választási koalíciót köt, akkor annak a törvények értelmében már 7 százalékos küszöböt kell elérnie a törvényhozásba való bejutáshoz. Az esetleges együttműködés erodáló hatásával számolva mindkét oldalról lemorzsolódnának a támogatók, ezért kockázatosabb lenne az öt százalék körül mozgó Hídnak és a 3 százalék körül mért MKP-nak ilyen vállalkozásba fognia.

Elutasított pártok

Bugár Béla két párttal nem tudja elképzelni, hogy a jövőben bármilyen szinten is együttműködjenek: az Igor Matovič  irányította OĽaNOval, valamint a Marian Kotleba vezette ĽSNS-el.

Kiska nem Dzurinda

A parlament alelnöke nem feltételezi a jelenlegi államfőről, hogy az általa korábban jelzett esetleges pártalapításával Andrej Kiska Mikuláš Dzurindáéhoz hasonló szerepet tölthetne be, abban az értelemben, ahogy az SDKÚ első embere 1998-ban az ellenzéki ernyőpárt vezetői pozícióját magához ragadta. Bugár Béla szerint Kiska erre a feladatra képtelen lenne.

(sp)