Nobel-díj - A három orvosi kitüntetett örül, hogy együtt kapják meg a díjat

Thomas Perlmann, a stockholmi Karolinska Intézet Nobel-bizottságának titkára elmondta, hogy a díj kihirdetése előtt sikerült elérnie mindhárom díjazottat, az amerikai Gregg Semenzát és William Kaelinget, valamint a brit Peter Radcliffe-et, akik sejtkutatásért részesülnek az elismerésben.

"Nagyon boldogok voltak, hogy megosztva kapják meg a díjat"

– hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a legnehezebben William Kaelint érte el. Először lánytestvérével sikerült kapcsolatba lépnie, akitől két telefonszámot is kapott, amelyekből az első téves volt. Amikor végül beszélt Kaelinnel, a férfi

"nagyon boldog volt, szinte nem jutott szóhoz".

William Kaelint végül félálomban, hajnali öt óra előtt érte a hír Boston környéki otthonában. "Tudósként tisztában voltam azzal, hogy ha hajnalban hívás érkezik egy túl sok számból álló telefonszámról, az néha nagyon jó hírt jelent. Hevesen verni kezdett a szívem, az egész kicsit szürreális volt" – idézte őt a dpa német hírügynökség. Arra utalva, hogy először a testvérét érték el, hozzátette, ez része lesz a családi legendáknak. Arra is kitért, hogy még nem tudja, mihez kezd a díjjal járó kilencmillió svéd korona rá eső részével, de "nyilvánvalóan megpróbálja majd valami jó ügyre fordítani".

A három tudós annak felfedezéséért részesül a legrangosabb tudományos elismerésben, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását és hogyan alkalmazkodnak hozzá. Ennek gyakorlati hasznosulásával kapcsolatban William Kaelin, a Harvard Egyetem kutatója azt mondta, gyógyszereket fejlesztenek az eredményeiket figyelembe véve, amelyekkel aztán olyan betegségeket kezelhetnek, mint a vérszegénység és a rák egyes fajtái.

A Nobel-díj Twitter-oldalán közzétettek a díjazottakról egy-egy fotót is, amelyek a bejelentés után készültek, William Kaelin esetében egy otthon készült szelfit. Peter Ratcliffe-ről irodájában készült egy kép, ahogy éppen EU-s szinergia-pályázatán dolgozik. A fotóhoz viccesen azt írták: "a pályázati határidők senkire sem várnak".

A Nobel-bizottságnak adott telefonos interjújában Peter Ratcliffe azt mondta, kutatásaik kezdetén nem is sejtették, mennyire szerteágazó területet vizsgálnak. Tudósként azonban az a feladatuk, hogy ismereteket szerezzenek, ezeknek az ismereteknek pedig az a fokmérőjük, hogy helytállóak legyenek, előre szinte megjósolhatatlan, hogy a megszerzett tudásnak mekkora jelentősége lesz. Kezdetben ők sem sejtették, milyen fontos eredményeket érnek el.

A Nobel-díjat övező érdeklődésre utalva megjegyezte, kerüli a nyilvánosságot, nem vágyik a hírnévre. A díjátadót viszont várja. Peter Ratcliffe egyébiránt 2014-ben lovagi címet kapott II. Erzsébet brit uralkodótól tudományos eredményei elismeréseként.

"A Nobel-díjjal az a baj, hogy idősebb tudósoknak adják, ami azt a látszatot kelti, hogy a kutatásokat öregek végzik. Pedig egyáltalán nincs így, még fiatalok voltunk, amikor a felfedezéseket tettük"

– mondta telefonon az elismerés hírére reagálva az AFP-nek Gregg Semenza, aki a tekintélyes a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem tudósa. A 63 éves kutató 39 évesen publikálta a tanulmányt, amelynek köszönhetően elnyerte a díjat.

Semenza osztja azt a Nobel-díjjal kapcsolatos kritikát, hogy a díj csak maroknyi tudóst emel ki, és esetleg figyelmen kívül hagy másokat, akik jelentős módon hozzájárultak a felfedezésekhez.

"Mihelyst kiválasztunk néhány embert, máris önkényes döntést hoztunk"

– mondta a kutató, aki mindazonáltal hasznosnak tartja a Nobel-díjat abból a szempontból, hogy felhívja a figyelmet a tudomány fontosságára, mivel – szerinte – az emberek nem sokat hallanak a tudományról úgy általában, "főleg az Egyesült Államokban".

Elismerte azt is, hogy egy olyan alapvető dolgot, mint amilyet ők felfedeztek, előbb-utóbb más kutatók is felfedeztek volna.

A díjazottak magasabb életkorával kapcsolatban hangoztatta, hogy "a nagy felfedezéseket fiatal kutatók teszik". Megjegyezte, hogy ő a laboratóriumában mintegy 10 kutatót foglalkoztat, köztük diákokat, doktoranduszokat és posztdoktorokat, akik kollektíve évente 5-10 tanulmányt publikálnak.

A baltimore-i egyetem elnöke, Ronald J. Daniels emlékezetes napnak nevezte a hétfőit, és azt mondta, rendkívül büszkék a kutató felfedezés iránti szenvedélyére, amely kiváló példája az iskola elkötelezettségére a jobb és emberségesebb világot teremtő új ismeretek megszerzésében.

(MTI)