Megszavazta a magyar parlament a rabszolgatörvénynek csúfolt jogszabályt
Azt követően, hogy botrányba fulladt a magyar Országgyűlés szerdai ülése, 130 igen szavazattal hagyták jóvá a túlóratörvényt.
Az indítvány eredetileg a jelenlegi 250 óráról (illetve a kollektív szerződéssel lehetséges 300 óráról) egységesen 400 órára növelte volna az egy évben elrendelhető túlórák számát. Ezt később úgy módosították, hogy marad a 250 óra az általános szabály, ez kollektív szerződéssel 300 órára növelhető, de a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján 400 óra is lehet, függetlenül a kollektív szerződéstől.
Ezt önként vállalt túlmunkának nevezik, és a törvény kritikusai szerint az vele a gond, hogy sok helyen a munkavállalók kiszolgáltatottabb helyzetben vannak annál, hogy következmények nélkül nemet mondhassanak, ha erre akarják őket rávenni.A heti maximum 48 óra munka mint szabály megmarad, a változtatás az éves keretet érinti.
A törvényjavaslat másik erős tiltakozást kiváltó pontja a munkaidőkeret meghosszabbítása 1 évről 3 évre, amit a módosító alapján kollektív szerződéssel kell jóváhagyni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amelyik cégnél átmegy, ott a munkáltatónak törvény adta lehetősége lesz rá, hogy csak 3 év elteltével számoljon el a dolgozó felé a pluszmunkáért járó fizetséggel.
Fontos még, hogy a legtöbb esetben kollektív szerződést az üzemi tanács jóváhagyása is helyettesítheti, ennek feltétele, hogy ne álljon kollektív szerződés hatálya alatt a munkáltató, és hogy ne legyen kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet a munkáltatónál. Kivételt képez az üzemi megállapodással elfogadható dolgok közül a munkabér, ebben nincs döntési joga az üzemi tanácsnak, tehát ha például a túlmunka ellenértékeként béremelést szeretnének a dolgozók, az nem foglalható bele az üzemi megállapodásba (csak más jóléti intézkedéseket kérhetnek). A kisebb cégeknél jellemző üzemi tanács szerepének növelése azért sértheti a munkavállalói jogokat, mert erre az érdekképviseleti szervre könnyebb nyomást gyakorolni, mint egy normál szakszervezetre, ráadásul sztrájkot sem szervezhet, így alacsony a nyomásgyakorlási potenciálja.
A Policy Agenda felmérése szerint a Munka Törvénykönyvének módosítását a dolgozók 83%-a nem támogatja.
(via Index.hu)
