"Ez nem a romák tragédiája, hanem mindannyiunké" - 15. alkalommal emlékeztek a roma holokausztra Dunaszerdahelyen

2020. augusztus 1. - 15:03 | Régió

Pénteken 15. alkalommal emlékeztek meg a 2006-ban állított emlékműnél a roma holokausztról Dunaszerdahelyen.

"Ez nem a romák tragédiája, hanem mindannyiunké" - 15. alkalommal emlékeztek a roma holokausztra Dunaszerdahelyen
Radoslav Kutaš kulturális államtitkár a koszorúzáson (Fotók: Paraméter - További felvételekért kattints!)

1944. augusztus 2-án számolták fel az auschwitz-birkenaui cigánytábort, elpusztítva mintegy háromezer lakóját. Erre a napra ma a roma holokauszt emléknapjaként tekintünk. A Romológiai Kutatóintézet és Dunaszerdahely városa jóvoltából pedig évről évre kormányképviselők, számos ország külképviseletének tagjai, nagykövetek, konzulok, politikusok hajtanak fejet Dunaszerdahelyen a Fő utca melletti parkban található emlékműnél a világháború roma áldozatai előtt – akik a koncentrációs táborokban vesztették életüket, illetve, akiket Vásárút és Nyárasd határában végeztek ki. Idén sem volt ez másképp.

Hagyományosan a kutatóintézet vezetője, Ravasz József kezdte meg az ünnepi beszédek sorát, és a romológus professzor elmondta, vegyes érzelmek kerítik hatalmába, mikor arra gondol, hogy a romák már mintegy 600 éve, a 15. században érkeztek meg az európai kontinensre.

"Bennem 600 éves fájdalom tör utat. Kutatva nap mint nap az okát annak, hogy a roma néppel miért történik nap mint nap az, ami más népekre Európában nem jellemző. Egyszer azt álmodtam, hogy az előítéletet, mint a kabátot, le lehet vetni. Egész életemben azon dolgozom, hogy megtörténjék az isteni csoda, ami az álmomat valóra váltja" - húzta alá.

Rámutatott annak fontosságára, hogy elérjék, minden roma család megértse a tudás és a művelődés értékét és fontosságát. Hogy úgy alkalmazkodjon a többségi társadalomhoz, hogy közben ne veszítse el önmagát. "Hogy tudatosítsa, mihez kell alkalmazkodnia, hová és miért akar beilleszkedni, megőrizve közben az egyéni sajátosságait" - fogalmazott, hozzátéve, ezt az utat kell követni és nem szabad lehetőséget adni a gyűlöletkeltésre.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Roma Holokauszt Országos Emlékművénél Dunaszerdahelyen évről évre Európa számos országának képviselői emlékeznek, amit azért is tart fontosnak, mert szerinte "a világ társadalmainak, intézményrendszereinek szent kötelessége szembeszegülni az erőszakkal, a háborúkkal, a népirtással és a másság nem elfogadásával".

Őt Andrea Bučková romaügyi kormánybiztos követte, aki a szlovák történelem legsötétebb időszakának nevezte a második világháborús fasiszta szlovák állam korszakát. „A népcsoportokkal, köztük a romákkal szembeni gonoszság és gyűlölet nemcsak az akkori törvényekbe került be, hanem az emberek gondolkodásába is, és sokak számára olyan szenvedést okozott, amit el sem tudunk képzelni" - mondta.

Kifejtette, hogy a minap az egykori auschwitzi koncentrációs táborban járt, és úgy véli, hogy amit ott láthatunk vagy hallhatunk,

"a kegyetlenség bizonyítéka, amire mi, emberek képesek vagyunk, mikor saját előítéleteink és a propaganda hajt bennünket. (...) Egész idő alatt azon gondolkodtam, hogyan lehetséges, hogy erre képesek voltunk."

Emlékeztet arra, hogy sok európai országban terjed a történelemhamisítás, a romaellenes megnyilvánulások, és nálunk is léteznek a szeparáció különböző formái, és szerinte nem szabad elfeledkezni arról, hogy ezek a jogsértések "a múltbéli gyakorlat folytatását jelentik".

Radoslav Kutaš kulturális államtitkár arra hívta fel a figyelmet beszédében, hogy fontos a mostaniakat követő generációk művelése, hogy tudatosítsák, a szabadság nem magától értetődő. "A romák állami népirtása, melyet az Európai Parlament történelmi tényként fogadott el 2015-ben, soha nem ismétlődhet meg. Ezek a történelmi tények kell ösztönözzenek bennünket a faji, etnikai, nemzetiségi összeférhetetlenség felszámolására. A szélsőségesség terjedése és normalizációja figyelmeztetés mindannyiunk számára" - húzta alá.

"A nap, amelyről megemlékezünk, csak egy volt a sok történés közül, melyek a roma holokausztot képezik, és melyek a romák nomád életének felszámolását, társadalom peremére szorítását, majd munkatáborokba és koncentrációs táborokba helyezését célozták" - hangsúlyozta a szlovák ombudsman irodájának vezetője, Marián Török. Hozzátette, a szlovák alkotmány kimondja, hogy méltóságában és jogaiban mindenki egyenlő és szabad, ennek ellenére évről évre tanúi lehetünk romákkal szembeni jogellenes cselekedeteknek, erre példa a roma gyerekek szegregációja az oktatásban, a szepsi romák elleni rendőri fellépés, vagy még korábban a roma nők törvénytelen sterilizációja.

Beszédet mondott Marek Neštický, Nagyszombat megye egyik alelnöke is, aki szerint Fontos, hogy az emberek ne feledkezzenek meg arról, mennyi szomorúságot okozott már az emberi gyűlölet.

"A történelmünkhöz hozzátartoznak azok a kudarcaink is, melyekről nem szívesen hallunk, és melyeket legszívesebben elfelejtenénk. (...) A roma holokauszt nem a romák tragédiája, hanem mindannyiunké" - figyelmeztetett.

Forró Krisztián, az MKP újonnan megválasztott elnöke arról beszélt, hogy augusztus 2-án azokról emlékezünk meg, akik kizárólag származásuk miatt adták életüket. "Gátat kell szabni a szélsőséges megnyilvánulás minden formájának. Minden emberélet egyformán fontos, minden ember egyéni tragédiája, igazságtalan meghurcolása az egész emberiség közös szégyene" - hangsúlyozta.

Az ünnepi beszédek során pedig immár hagyományosan Pavol Mešťan, a pozsonyi Zsidó Kultúra Múzeumának igazgatója mondta el, figyelmeztetve, hogy a koncentrációs táborokat nem a nácik találták fel, de új értelmet adtak a létezésüknek, és olyan szintre emelték az emberi megaláztatást, amire nincs precedens.

"Amit a nácik elértek, nemcsak a zsidók és a romák megaláztatását jelentette, hanem saját magukét is, mivel az emberség legmélyebb szintjére zuhantak" - fogalmazott.

A megemlékezés koszorúzással zárult.

(SzT)