Lényeg Matovič szerint a tesztelés az atombomba, a főorvos a vakcinára fogad!

2021. január 22. - 19:54 | Belföld

Ez itt a Paraméter napi hírösszefoglalója, a LÉNYEG. Minden hétköznap csokorba szedjük a nap legfontosabb eseményeit, így garantáltan nem marad le semmiről.

LÉNYEG: Matovič szerint a tesztelés az atombomba, a főorvos a vakcinára fogad!
Fotó: TASR

A magyar kultúra napján majdnem minden ugyanúgy zajlott, mint a vírusmizéria óta bármelyik hétköznapon. Erőltetett menetben belevágott az ország a tesztelésbe. Aminél ugyan a szakember szerint sokkal nagyobb atombomba a védőoltás, de bízzunk benne, hogy mielőbb a vakcinával is meg leszünk bombázva. Semmi sem állandó azonban, szerencsére a bizonytalanság sem. Ami ma még rossz, holnapra majd jó lesz. Bár ennek fordítottja is előfordulhat. De legyünk inkább optimisták! Pénteki közhelyünk, hogy többet ér a mindennapi kenyér, mint a mindennapi siránkozás.

Kilenc napra hirdették, három napra szűkült az országos tesztelés

Nehézkesen bár, de az ország önkörmányzatainak, illetve polgármestereinek köszönhetően hétfő helyett azért csütörtökre beindult az országos tesztelés, amit a békesség kedvéért szűrésnek (screening) keresztelt a Matovič-kabinet. Így a kilenc napra beharangozott aktus érdemben három napra szűkült, az emberek többsége ugyanis a hétvégére hagyta a tesztelést. Merthogy hétköznap a munka frontján teljesít szolgálatot az erre alkalmas népesség túlnyomó része. De nemcsak azért ám, hogy hízzon az adóhivatal meg a GDP, hanem azért, hogy legyen mit a tejbe aprítani azoknak, akik nem halnak bele a vírusba.

Lengyel felmentő orvossereg repült hozzánk

A tesztelés kilencnapos időtartamát egyébként tényleg hasraütéssel kellett megállapítania az illetékeseknek, hiszen a döntés idején nem is volt hadra fogható személyzete az országnak. Erre ékes bizonyítékul szolgál, hogy a lengyel orvosokból álló felmentő sereg is csak pénteken, a kilencnapos akció ötödik napján érkezett meg Pozsonyba. Pontosan 211 orvost fogadott a kormányfő és a belügyminiszter. Előbbi közölte velük, de inkább a sajtó célirányosan mozgósított képviselőivel, hogy majd Szlovákia is segít Lengyelországon. Vajon mivel? Mondjuk, gargalizációs teszttel, amelyre mától (péntek) lehet jelentkezni az Alpha Medical cég tájékoztatása szerint. A szóban forgó tesztelés lényege, hogy a vizsgált személy fiziológiás sóoldatot, szívószálat és egy kék kupakkal lezárt kémcsövet kap. Gargalizálás előtt fel kell köhögni, amit lehet és ki kell fújni az orrot. A kupakot le kell törni, a folyadékot a szájba kell önteni, és legalább 30 másodpercig gargalizálni kell. Hát nem jól járnnak majd vele a lengyelek (is)?

Mi történik a Dunaszerdahelyi járással?

Bár a járványhelyzet fokozatosan javul országszerte, ami az antigéntesztek pozitivitási arányát illeti, a Dunaszerdahelyi, a Nagyszombati és a Galgóci (Hlohovec) járásban a legrosszabb a helyzet. Mi ebből a tanulság? Talán annyi, hogy tudatosítani kell, a szlovákiai magyar kisebbség jelen van a számarányának megfelelően a társadalmi élet minden szegmensében. Vagyis a rosszból legalább annyira részesül, mint a jóból. A kulturától, sportteljesítményektől kezdve az elhalálozásig és a bűnözésig bezárólag az élet minden területén. Úgyhogy föl a fejjel, amíg van…

A tesztfüggőség vagy a vakcina a járvány elleni atombomba?

Az embereknek feje kb. addig van, amíg képesek a tárgyilagos gondolkoásra. Többek között a járványkezelést illetően is. Ez konkrétan annyit tesz, hogy az online közösségi térben garázdálkodó ostobák és egyéb kártékony banditák helyett a tudomány hivatásos művelőire, szakemberekre bízzák magukat az élet iskolájával hencegő akárkik helyett. A pozsonyi főorvos, Július Hodosy doktor véleménye például egészen biztosan többet ér, ha a védőoltásról szeretne többet megtudni az ember, mint az olyan zakkantaké, akik azt hiszik, a repülőgépek kondezcsíkjai impotenciát, illetve meddőséget okoznak, de minimum viszketést... Egyébként Hodosy volt az az orvos, aki a koronavírus elleni vakcinával beoltotta Zuzana Čaputová államfőt is. Ő az, aki nem a tesztelést nevezi a járvány elleni atombombának, mint Igor Matovič, hanem a vakcinát tartja annak. Azt persze a főorvos is elismeri, hogy a diktatúrák könnyebb helyzetben vannak járvány terjedése elleni harcban. Ott az embereket egyszerűen csak bezárják a lakásaikba, beoltják őket, és nem kérdez senki semmit sem. Lásd, Kínát! Demokráciában másképpen működnek a dolgok, itt a felmerülő kérdésekre válaszokat kell adni. Így hát nem marad más hátra, csak az állandó párbeszéd fenntartása, a helyzet elmagyarázása, hogy meg lehessen győzni a kételkedőket.

Képzeld el a valódi rabok sorsát!

Szóval akik a szabadságuk korlátozásának tartják a járványügyi intézkedéseket, a vesztegzárat, kötelező tesztelést, de még a nem kötelező oltást is, azok gondoljanak bele a több mint egymilliárdnyi kínai állampolgár helyzetébe... Bár a szabadság korlátozásáról akkor is lehet a kívülállónak némi elképzelése, ha odafigyel Monika Jankovskára. Pénteken derült ki, hogy a Fico-kormány igazságügyi államtitkára továbbra sem szabadul a vizsgálati fogságból. Az egykor bíróként is dolgozó Jankovskát még márciusban, a Vihar névre keresztelt akció során tartóztatták le a rendőrök, mert azzal gyanúsítják, hogy ő intézte el, hogy a bíróság hitelessé nyilvánítsa azokat a markízás váltókat, melyek alapján Marián Kočner több millió eurót követelt a kereskedelmi televíziótól.

Dunaszerdahely polgármester a magyar kultúra napján jelképesen kilépett az Európai Unióból

De ugye nemcsak virusmizéria meg trumpista viaskodás van a világon, hanem kultúrának, mármint kulturális tevékenységnek is lennie kell. És persze van is! Január 22. például a magyar kultúra napja. (Akinek esetleg szemet szúrna, hogy kis betűkkel írtuk ezt, annak bele kell nyugodnia, hogy a magyar helyesírás szabályai szerint jártunk el.)

A magyar kultúra napját azért ünnepeljük január 22-én, mert Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt. A hivatalos tudósításokból kiderül, idén a covidmizéria miatt rendhagyó módon, elsősorban online zajlottak vonatkozó ünnepségek Magyarországon és annak határain kívül. Romániában például a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata ünnepi műsorával Weöres Sándorra is emlékezik, a Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Füst Milán Boldogtalanok című drámáját játssza, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház pedig Farkas Árpád író, költő és műfordító életműve előtt tiszteleg.

Minálunk Szlovákiában nem tudni, történt-e valami lényeges kulturális megmozdulás, bár attól, hogy esetleg hozzánk nem jut el valamilyen hír, akár történhet bárhol, bármilyen esemény.

Annyit viszont sikerült megtudni, hogy egy Facebookon terjedő ösztönző petíció nyomán Dunaszerdahely polgármestere, Hájos Zoltán bevonatta a városháza előtt az Európai Unió zászlaját. Hájos cselekménye kétségkívül üzenetértékű. Saját bevallása szerint azért szólt be az EU-nak, mert az Európai Bizottság a múlt héten úgy döntött, hogy nem javasolja új uniós jogi szabályok elfogadását kisebbségvédelmi területen. A Bizottság ugyanis úgy látja, hogy különböző uniós programok már most is segítik a kisebbségeket. Meg Brüsszel szerint különben is a tagállami hatáskör a vonatkozó törvénykezés.

Aha, de ki képes itt igazságot tenni? Amikor előfordul nem is egyszer, hogy politikusaink a propaganda szintjén szabadságharcot hirdetnek és vívnak az EU ellen, mert szerintük az belepofázik a dolgaikba. Amikor meg úgy dönt Brüsszel, hogy oldjátok meg a saját dolgaitokat, akkor meg „dögöljön meg EU kecskéje”…

No, mindegy, talán ennek a szövegnek az elolvasása után el lehetne olvasni egy magyar verset is, bele lehetne hallgatni Kodályba, Bartókba. De a magyar kultúra napja alkalmából megteszi az is, ha leül valaki megnézni egy magyar filmet.

-bl-