Írni is meg lehet tanítani távoktatásban a gyerekeket? - a pedagógusok és a tanulók is visszavágynak az iskolába

Illusztrációs felvételek (Cséfalvay Á. András, ill. TASR)

A pedagógusok és a tanulók túlnyomó többsége mindenképpen a tantermi oktatást részesítené előnyben. Az online oktatásnak néhány előnye mellett – nem kell korán kelni, saját szobájukban tanulhatnak a gyerekek – sokkal több hátránya van. Amellett, hogy nehezebb a tananyag elsajátítása, elmarad a társasági élet, nem találkoznak kortársaikkal. A szakemberek is az iskolába való mielőbbi visszatérést javasolják.

„Ahol egy tizenéves gyermek szociálisan leginkább fejlődhet, az az iskola. Fontos, hogy legyenek kortárs kapcsolataik”

– mondta a Paraméternek adott interjújában Csala Alexandra Emma pszichológus.

A tanároknak is fárasztó az online

Szabó Mária a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium magyar–szlovák szakos pedagógusa is érzi, hogy kicsit elfáradt már az online oktatásban. „Talán sokan úgy gondolják, hogy ez a helyzet csak a diákoknak és a szülőknek nehéz, de ez nem így van. Nekünk, pedagógusoknak ugyanolyan megterhelő a helyzet. 27 éve tanítok, ebből most már közel egy éve online, és ki merem mondani, hogy nem egyszerű a virtuális térben dolgozni” – kezdte, majd hozzátette, sok időt és energiát igénybe vesz például, hogy minden órára össze kell állítani az anyagot, amit előzetesen elküld a diákoknak, így mire elkezdődik a közös óra, addigra már ott van mindenki előtt az aznapi terv. „Lelkileg is van ennek egy nagyon nehéz oldala.

Én olyan típus vagyok, akinek szüksége van a visszajelzésekre. Az iskolában látom a gyerekeket, látom, hogy figyelnek rám, hogy bólogatnak. Az online térben viszont semmi ilyesmi nincs.

Többnyire a diákoknak nincs bekapcsolva a kamerájuk, miközben magyarázom az adott tananyagot. A mikrofonjuk is csak akkor, ha felszólítom őket. Ha név szerint szólítok valakit, akkor válaszol, viszont ha az egész osztálynak teszek fel egy kérdést, akkor sokszor nem szól vissza senki. Pedig szükségem lenne rá, hogy tudjam, biztosan értik-e, amit mondtam, vagy esetleg valamire még vissza kell térnünk” – fejtette ki.

Jobb lett az „online-bizonyítvány”

Szabó Mária szerint a diákok már megbarátkoztak az online oktatással, elsősorban azért, mert sokuknak jobb lett a bizonyítványa, mint amilyen korábban volt.

„Egyértelmű, hogy nem tudjuk őket úgy számon kérni, mint amikor ott ülnek az iskolapadban.

Tényleg azt érzem, hogy próbálunk alkalmazkodni a tanulók igényeihez, de mostanra már mi is fáradunk” – tette hozzá. Úgy véli, diáknak és tanárnak egyaránt az a legnyomasztóbb ebben a helyzetben, hogy nem tudják, mikor lesz vége. Nemcsak a tanulás, de a szocializáció szempontjából is nehéz a virtuális térben érvényesülni. A fiataloknak szükségük van társas kapcsolatokra, amiktől már csaknem egy éve meg vannak fosztva. Nem tudnak barátkozni, nem tudnak együtt lenni a saját korosztályukkal. „Úgy hiszem, az egész hátrányát egy-két év múlva, az akkor végzős diákoknál fogjuk érezni” – zárta gondolatait a pedagógus.

Akik online tanulnak írni

A legkisebbek oktatása igényli a legnagyobb felkészülést, hiszen ők még csak most tanulnak írni-olvasni. Az alsó tagozat a téli szünet kezdetéig járt iskolába, viszont januárban már ők is távoktatásban folytatták a tanulást. Prékop Mária szerint, aki a pozsonyi Duna utcai alapiskolában tanítja az elsősöket, csak tökéletes körülmények esetén, a tanítók és a szülők együttműködésével oldható meg a legkisebbek oktatása.

„Nálunk működik a távoktatás, de hangsúlyoznám, hogy ehhez tényleg minden feltételnek teljesülnie kell: rendkívül fontos a megfelelő technikai felszerelés, de még ennél is fontosabb a szülői háttér.

Hiszen a gyerekek még nem olvasnak, nem kezelik olyan szinten egy számítógépet, mint arra szükség lenne, tehát mindig kell nekik otthon felnőtt felügyelet, aki segít nekik a technikával. Bár nagyon gyorsan megtanultak dolgozni az online térben” - mondta a Paraméternek Prékop.

Ő a kamera előtt is táblán magyaráz, a legnehezebb az írás tanítása. „A módszertant teljesen meg kellett változtatni, hiszen mivel papírra írnak, én nem látom, hogy mit ír. Nem látom az írás menetét, hogy jó helyen kezdi-e el a betűt, hogy jó irányba vezeti-e a vonalat. Mert ha rosszul csinálja, és ha úgy rögzül, akkor azt nagyon nehéz már módosítani” – magyarázta Prékop. A gyerekek munkáit a szülők lefotózzák és elküldik neki. „Így látom például, hogy az összekötésnél hol van hiba” – folytatja a tanító néni.

„Olvasni már tudunk”

Az olvasás tanítása szerinte sokkal egyszerűbb. „Olvasni azt már tudunk – mondja Prékop. – Viszont a szlovák nyelv tanítása sem egyszerű, itt kisebb csoportokban foglalkozok a gyerekekkel.” Ők a legtöbb tantárgyban tartani tudják a tantervet, egyelőre nincsenek lemaradásban. Neki is hiányzik azonban a tantermi oktatás, és úgy látja, hogy a gyerekek is vissza akarnak térni. „Például hiányzik nekik az osztályterem. Pénteken volt osztályfőnöki óra, ahol értékeltük az első félévet. Elmondták, hogy mi tetszett, mi nem tetszett, milyen az iskola, mit szeretnek benne.

De egy idő után csak az osztályteremről beszélgettek. Elmondták, hogy milyen szép az osztály, milyen jó volt, amikor ott díszítettük a karácsonyfát, amikor az osztályban ezt meg azt csináltuk, amikor a táblára írhattunk” – mesélte a tanítónő.

A tanulók is visszatérnének az iskolába

Soóky Marián, a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskola igazgatója szerint az online oktatás őszi kezdete viszonylag zökkenőmentes volt. „Láttuk, hogy a helyzet romlik, ezért időben elkezdtünk felkészülni az online oktatásra.

Ennek köszönhetően egy-két nap alatt sikerült megvalósítanunk az átállást. Az órarendek már készen voltak, a szülők kérésére az előírtnál több órát tartunk a diákoknak” – nyilatkozta az iskolaigazgató.

Bár megteszik a tőlük telhető maximumot, Soóky Marián hangsúlyozta, mindenképpen jobb lenne, ha az iskolában okíthatnák a diákjaikat. „A visszajelzések azt mutatják, hogy nemcsak mi gondoljuk ezt így, a tanulók is szívesen visszatérnének az iskolapadba. Hiszen ez az időszak fontos a számukra a szocializáció szempontjából is. Itt tudnak barátságokat kötni és együtt lenni a társaikkal. Ilyen hosszú ideig elzárni őket egymástól, nem egészséges dolog. A saját lányaimon is látom az iskolába járás hiányát” – mondja az igazgató.

Hiányoznak az iskolán kívüli programok

A Bartók Béla Alapiskola egyébként színes és aktív közösségi életet él. Hosszú hónapok óta azonban már semmilyen programot nem szervezhetnek. Ezt pedig nemcsak a diákok, de maguk a tanárok is hiányolják. „Szükség lenne ezekre a programokra, hiszen összekovácsolja a társaságot és maradandó élményeket okoz” – jegyezte meg Soóky Marián.

A szükséges technikai hátteret sikerült biztosítaniuk, még tavasszal táblagépeket vásároltak, így minden tanulójuknak tudtak adni, akinek szüksége volt rá.

Az osztályzással nem akadtak problémáik. Az 543 diákból mindössze 7 tanuló félévi értékelését kellett kitolniuk március végéig.

Ennek oka, hogy ők nem rendelkeztek elegendő érdemjeggyel, ezért úgy látták jónak, ha adnak még nekik némi időt a bizonyításhoz.

A legfontosabb a rendszeresség

Nagy Poláček Csilla két általános iskolás fiú édesanyja. Olivér kilencedik osztályos, Bence pedig hetedikes. A fiúk a nyékvárkonyi Móra Ferenc Alapiskola tanulói. Csilla szerint az iskola jól koordinálja az online oktatást, mostanra kiküszöbölték a tavaly tavasszal felmerülő problémákat. A legnagyobb pozitívumként a rendszerességet említette: a tanárok a megszabott órarend szerint foglalkoznak a tanulókkal. „A végzős diákokra különösen odafigyelnek. Több órát is tartanak nekik, hogy felkészülten mehessenek a középiskolákba. A Monitor felmérőre is sokat készülnek.

Az iskolalátogatások, nyílt napok hiányoznak, de ezt leszámítva nem érzem úgy, hogy hátrányban lennének amiatt, hogy online végzik a kilencedik osztályt” – nyilatkozta Nagy Poláček Csilla.

Személyre szabott követelmények

Csilla kisebbik fia figyelemzavar miatt integrált tanuló, ennek ellenére vele sem tapasztal nehézségeket. „Bence tanárai figyelembe veszik, hogy ő kicsit könnyebben elfárad, így a neki megfelelő mennyiségű házi feladattal látják őt el. Szerencsére nincs vele probléma. Sőt, ki merem jelenteni, hogy mióta online folyik az oktatás, a gyerekeim sokkal többet foglalkoznak a tanulással, a feladataikkal. Határidőre kell dolgozniuk, amik elmulasztása szankciókkal jár, így nem is kell noszogatnom őket, megoldják, amit kell” – mondja az anyuka. A fiúk külön-külön szobában, a saját számítógépükön tanulnak.

„Attól függetlenül, hogy Olivér és Bence már nagyok, nagyon várják, hogy visszamehessenek az iskolába. Hiányoznak nekik a barátaik, a társaság” – húzta alá az anyuka.

„Már nagyon várom az iskolát”

„Egyrészt előnyös, másrészt viszont borzasztó” – jellemezte az online oktatást az ötödik osztályos Lara. „Előnyös, mert kevesebb óránk van egy nap. De az borzasztó, hogy nem találkozhatok a barátaimmal, nem beszélgethetünk, nem játszhatunk. Ötödikben sok új tanító nénit kaptunk, de így még őket sem tudtuk megismerni. Azért az is hiányzik, hogy velük találkozzunk. Az elején még nehéz volt mindent a számítógépen csinálni. Azt sem tudtam, hogy kell leadni a feladatokat. De aztán megszoktam,

most már simán megy egyedül is, nem kell hozzá az anyu segítsége – meséli tapasztalatait Lara.

– A tananyagot kicsit nehezebb így megérteni, mert más, amikor a tanító nénik az osztályban magyarázzák el. Van olyan is, hogy akadozik az internet, olyankor nem is hallok mindent, amit mondanak. Szóval már nagyon várom az iskolát.”

- SzC, lpj -