Norvégia bocsánatot kért a "Fritzek szajháitól"
Norvégia szerdán hivatalosan bocsánatot kért azoktól a norvég nőktől, akik a megszállás alatt német katonákkal folytattak viszonyt, amiért a második világháború után megtorlások célpontjai voltak.
Mintegy 30-50 ezer norvég nő - közismert nevükön a "Fritzek szajhái" - folytatott viszonyt német katonákkal a háború alatt a Holokauszttal és Vallási Kisebbségekkel foglalkozó Norvég Kutató Központ "konzervatív" becslése szerint.
A népszerű üldözési formán túl, amely rendszerint erőszakkal való kopaszra nyírást jelentett, ezeket a nőket a felszabaduláskor a hatóságok részéről is megtorló intézkedések - jogalap nélküli őrizetbe vétel, ítélet nélküli internálás, elbocsátás, alkotmányellenes kitoloncolás és állampolgárságtól való megfosztás - sújtották.
"A felszabadulást követő időszakban számos norvég lány és asszony, akik német katonákkal folytattak viszonyt, vagy ezzel gyanúsították őket, méltatlan bánásmódban részesült"
- jegyezte meg Erna Solberg norvég miniszterelnök az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 70. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen.
"Kormányom nevében ma bocsánatot szeretnék tőlük kérni"
- mondta a kormányfő.
A 73 évvel a második világháború vége után elhangzott bocsánatkérés idején az érintettek közül valószínűleg már kevesen vannak életben, a hivatalos bocsánatkérés pedig nem hatalmazza fel pénzügyi kártérítésre az érintett családokat.
A háború alatt több mint 300 ezer német katona tartotta megszállva Norvégiát, amelyet annak ellenére, hogy semleges ország volt, a nácik 1940. április 9-én lerohantak.
"Nem mondhatjuk a németekkel személyes kapcsolatban álló nőkről, hogy elősegítették volna a német háborús erőfeszítéseket. A bűnük az volt, hogy megsértették az íratlan szabályokat és az erkölcsi normákat"
- mondta Guri Hjeltnes, a Holokauszttal és Vallási Kisebbségekkel foglalkozó Norvég Kutató Központ vezetője. "Ugyanakkor sokkal szigorúbban büntették őket, mint azokat, akik hasznot húztak a háborúból - tette hozzá.
A német nőkkel házasságot kötött 28 norvég férfi közül azonban senkit sem utasítottak ki vagy fosztottak meg az állampolgárságától - mutatott rá Guri Hjeltnes.
Norvégia 2000-ben már bocsánatot kért mintegy 10-12 ezer, norvég anyáktól és német katonáktól született gyermektől, akiknek szintén számos szenvedésben volt részük.
(MTI)
