Novák Katalin egyedül maradt a B9-ek pozsonyi találkozóján, rajta kívül mindenki Ukrajna gyors NATO-tagságát szorgalmazta
A vilniusi NATO-csúcsra való felkészülésről szólt a Bukaresti 9-ek – Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária – mai pozsonyi csúcstalálkozója, amelyen részt vett Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és bejelentkezett Volodimir Zelenszkij ukrán köztársasági elnök is. A legfontosabb téma Ukrajna további segítése volt az Oroszország elleni háborúban, és mielőbbi felvétele a NATO-ba. A másik téma Svédország felvételének mielőbbi befejezése, és a NATO keleti szárnya védelmi képességeinek erősítése volt. Téma volt természetesen a Nova Kahovka-i víztározó gátjának felrobbantása is, szinte mindegyik államfő megerősítette, hogy Oroszországot tartják felelősnek a robbantásért, amely több tízezer embert veszélyeztet.
Nem érezhette túlságosan kényelmesen magát Novák Katalin magyar köztársasági elnök a Bukaresti 9-ek pozsonyi találkozóján. Csaknem minden résztvevő államfő hangsúlyozta, hogy
Svédország felvételét a NATO-ba mielőbb be kell fejezni, lehetőleg még a júliusi vilniusi NATO-csúcs előtt, és Ukrajnának is meg kell ígérni a tagságot, ráadásul nem „valamikor a jövőben”, hanem röviddel a háború befejezése után.
Svédország felvételét már csak Magyarország és Törökország blokkolja, Ukrajna felvételét pedig Magyarország, Orbán Viktor magyar kormányfő egyelőre el sem tudja képzelni.
Čaputová: a NATO nem terjeszkedik, csak védekezik
Zuzana Čaputová szerint a B9-ek továbbra is egységesek, és békét akarnak. „A békére a legnagyobb veszélyt Oroszország jelenti, az orosz agresszió Ukrajnában, ezért a saját biztonságunk érdekében minden lépést meg kell tenni” – jelentette ki Čaputová. Kiemelte, hogy javítani kell térség légvédelmét.
A szlovák köztársasági elnök a Kahovka-i víztározó gátjának felrobbantásáért egyértelműen Oroszországot tartja felelősnek.
„Ez az újabb jele a brutalitásnak, amely az ukrajnai orosz agressziót fémjelzi. Azé a brutalitásé, amely nem nemcsak ökológiai katasztrófát okoz, hanem sok emberi életet is veszélyeztet” – mondta Čaputová.
Szerinte a résztvevők egyetértettek abban, hogy az orosz agresszió a nemzetközi jog lábbal tiprása. „Ez a megbocsáthatatlan agresszió a nemzeti szuverenitás és területi egység megsértése – jelentette ki Čaputová. – Egyetértettünk abban is, hogy Ukrajnát továbbra is segíteni kell, mert ez a segítség teszi erősebbé Ukrajnát és gyengíti Oroszországot.”
Ukrajna NATO-tagságáról is szó esett, amire akkor kerülhet sor, ha véget ér a háború. „Ez nem új dolog, hiszen Ukrajnának már 2008-ban megígértük a tagságot” – mondta a szlovák köztársasági elnök. Szerinte ez nem a NATO terjeszkedéséről szól.
„Ez nem a NATO terjeszkedése Oroszország irányába, hanem biztonsági garanciák nyújtása a NATO tagállamainak, hogy a Oroszország a saját terjeszkedésével nem nyel le újabb országokat a szomszédságunkban, és nem tolja közelebb hozzánk határait” – magyarázta Čaputová.
A köztársasági elnök szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatta őket az aktuális ukrajnai helyzetről
Duda: a bíróság elé kell állítani a gát felrobbantásának felelőseit
Ennél is tovább ment Andrzej Duda lengyel államfő, aki egyértelműen kimondta, hogy szerinte Oroszország robbantotta fel a Kahovka-i víztározó gátját.
„Oroszországnak felelnie kell ezért, a felelősöket a nemzetközi büntetőbíróság elé kell állítani” – jelentette ki a lengyel elnök.
Szerinte tovább kell erősíteni a NATO keleti szárnyának védelmi képességeit, amiben elsősorban az USA lehet a segítségünkre. „Örülünk, hogy Lengyelországban vannak amerikai katonák, ez stabilizálta a helyzetet nálunk, köszönjük amerikai barátainknak a segítséget” – mondta Duda.
Ukrajnának gyors NATO-tagságot kell ígérni
Ukrajna támogatásában talán a balti államok mentek a legtovább. Egils Levits lett köztársasági elnök szerint nem szabad halogatni Ukrajna felvételét a NATO-ba, de természetesen a háború végét meg kell várni.
„Ukrajnának ténylegesen teljes jogú NATO-taggá kell válnia. Hogy mikor? Nagyon gyorsan, röviddel a háború befejeződése után” – jelentette ki a lett elnök.
Szerinte ugyanis, ha sokáig várnánk, akkor akkor Oroszország újra felfegyverkezne, ami nem segítené Európa biztonságát. Levits úgy véli, hogy Ukrajna mielőbbi tagságáról már a júliusi, vilniusi NATO-csúcson dönteni kell.
Litván kollégája, Gitanas Nauséda szerint nemcsak Ukrajna sorsáról kell dönteni, hanem Svédország felvételét is be kell fejezni. A svéd csatlakozást ma már csak Magyarország és Törökország gátolja.
„Tegyünk meg mindent, hogy Vilniusban már 32 tagállam ülhessen az asztal körül” – mondta Nauséda.
Novák inkább Koszovóra figyelt
Novák Katalinnak nem lehettek túlságosan kellemesek ezek a mondatok, mivel a magyar kormány mindkét folyamatot fékezi. Svédország felvételének jóváhagyását a „rossz magyar-svéd” kapcsolatokkal indokolja, egyes svéd politikusok ugyanis többször is Orbán szemére vetették, hogy nincs minden rendben a jogállammal Magyarországon. Orbán ellenzi Ukrajna gyors felvételét is a NATO-ba. Magyarország évekig akadályozta a NATO-Ukrajna miniszteri találkozó összehívását, csak a háború kitörése után volt kénytelen ezzel felhagyni. Orbán Viktor legutóbb egy What?!-tal reagált a Twitteren Jens Stoltenberg kijelentésére, hogy Ukrajna már régen ígéretet kapott a NATO-tagságra.
What?! https://t.co/j3mJojHHOl
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) April 21, 2023
Novák Katalin nem volt könnyű helyzetben a közös sajtótájékoztatón. Azt megerősítette, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát, de elsősorban a „béke megteremtését” szorgalmazó kijelentésekhez kapcsolódott. „Mindannyian egyetértünk abban, hogy a tartós ukrajnai béke a közös célunk” – jelentette ki Novák. Megemlítette, hogy már személyes ukrajnai látogatásával is kifejezte együttérzését az áldozatok hozzátartozóival.
„Elítéljük Oroszország lépéseit, Ukrajnának legitim joga szuverén módon dönteni arról, hogy hová akar tartozni, a felelősöket pedig felelősségre kell vonni” – mondta a magyar köztársasági elnök.
Továbbra is fontosnak tartja, hogy folytatódjon a humanitárius segítség Ukrajnának. Hozzátette azonban, hogy nem tehetünk irreális ígéreteket. „Amit ígérünk, azt be is kell tartani, meg kell tartanunk Ukrajna NATO-tagságának perspektíváját” – mondta, de a gyors csatlakozást azonban nem hangsúlyozta. Inkább arra helyezte a hangsúlyt, hogy Ukrajnának folytatnia kell a reformokat. Kitért a kisebbségi jogok betartására Ukrajnában, majd a balkáni helyzet stabilizálásának fontosságára tért rá. „20 magyar NATO katona sérült meg, akik a KFOR kötelékébe tartoznak” – emelte ki a magyar katonákat ért támadást. Azt azonban nem emelte ki, hogy ezt a támadást koszovói szerbek követték el.
Pavel: nem hagyhatjuk győzni Oroszországot
Az utána felszólaló Petr Pavel cseh elnök sokkal határozottabban szólt Oroszország felelősségéről.
„Mindegy mit gondolunk Ukrajnáról, de alapelvként kell kezelnünk, hogyha hagyjuk győzni Oroszországot, előbb-utóbb mi is veszítünk” – jelentette ki Pavel.
Szerinte ez nem szabad választás kérdése, hanem kényszer, ez arról szól, hogy meg kell védenünk a szabadságunkat.
Novák Katalin egyébként a Facebook-bejegyzése alapján kétoldalú találkozót is tartott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. „A pozsonyi B9-csúcson külön is tárgyaltam a NATO főtitkárával, aki megköszönte a magyar katonák helytállását Koszovóban, és akinek elmondtam, Magyarország érdeke egy erős észak-atlanti szövetség, amint az is, hogy Ukrajnában mihamarabb sikerüljön igazságos békét elérni” – írta bejegyzésében Novák.
-lpj-
