Nyakunkon az energiaválság, de a szlovák kormány még nem mondta meg, mennyire tekerné le a fűtést
Az előttünk álló tél valamivel hidegebb és sötétebb lesz, mint ahogy megszokhattuk. Ez a kibontakozó energiaválságnak tudható be, ami a koronavírusos leállásokkal kezdődött, és Oroszország agresszív ukrajnai fellépése, valamint a gázellátás korlátozása, illetve leállítása tetézett. Amint beindul a fűtésszezon, az európai országokban hamarosan lejjebb tekerik fűtést és kevesebb helyen fognak világítani. A megtakarítások érintik a háztartásokat és a cégeket, ám a középületek sem maradhatnak ki ebből.
Az elmúlt hetekben több európai ország kormánya is intézkedésekről döntött, hogy miként csökkentenék a középületek fogyasztását.
Németország, Olaszország, Litvánia, Spanyolország úgy határozott, hogy a középületeket helyiségeit legfeljebb 19 Celsius fokra fűtsék fel. És már Magyarországon is bejelentették, hogy jön a nagy állami gázspórolás, és csak 18 fokra szabad csak felfűteni az államigazgatás munkahelyeit. Mindez annak ellenére lesz így a szomszédban, hogy néhány hónappal azelőtt még úgy szörnyülködött a magyar kormánymédia, hogy csupán egy diktatúrában fordult elő, hogy korlátozták a fűtést.
Ezek az intézkedések nemcsak az energiafogyasztást csökkentik, hanem jelképesek is –
ha az állam azt akarja, hogy a polgárai spóroljanak, akkor önmagával kell kezdenie.
A szlovák kormány még nem nyújtott be semmilyen tervet ilyen intézkedésekről. Szlovákiában 15 ezer középület található, ezek háromnegyede 30 évesnél öregebb és a legtöbbjükre nem fordítottak pénzt arra, hogy megfelelő legyen az energiahatékonyságuk.
Ráadásul a háztartásokkal ellentétben a közszférának nem szabályozott árat kell fizetniük. Egy alacsonyos energiafelhasználású szabványos passzívház 22 fokra fűtve körülbelül egyötödét fogyasztja annak, amit egy 18 fokra fűtött szigeteletlen épület.
Az önkormányzatok és az állami intézmények energiaszámlái már most is meredeken emelkednek.
Nyitra például tavaly 1,7 millió eurót fizetett épületei energiaköltségéért, ehhez képest idén eddig négymillióval számolnak.
Egyes nyitrai óvodákban akár hatszorosára emelkedett a havi gázelőleg. A város válaszul egy energetikai mérnököt alkalmazott, aki javaslatot dolgoz ki a megtakarításokra. Az önkormányzatok gondolkodnak valami a megszorító intézkedéseken, de megvárják, hogyan alakulnak az energiaárak, és azt, hogy az állam nyújt-e pénzbeli kompenzációt.
Az épületek hőmérsékletének egy fokkal való csökkentése hat-hét százalékos energiamegtakarítást jelent, az energetikai auditok szerint a helyiségek hőmérséklete általában egy-négy fokkal haladják meg az ún. optimális hőmérséklet. A pozsonyi energiaközpont egyik szakembere szerint, hogy a nem rendszeresen használt helyiségekben (folyosók, pincék) lehet jelentősen csökkenteni a hőmérsékletet, vagy teljesen lekapcsolni a fűtést. Ugyanakkor nehezebb lesz csökkenteni a hőmérsékletet a kórházakban vagy a szociális otthonokban.
Augusztus végén az OĽaNO-s környezetvédelmi miniszter, Ján Budaj bejelentette, hogy saját takarékossági programot mutat be. Ez tartalmazná a közintézmények fűtésének 19 fokra való csökkentését, a klímaberendezések leállítását, ahol megoldható, heti egy nap otthoni munkát, vagy akár az iskolai órakezdés elhalasztásának lehetőségét a reggeli dugók elkerülése érdekében. Budaj végül szerdán ismertette az intézkedéseket, de a kormány egyetértett abban, hogy az anyagot még véglegesíteni kell. Állítólag megvárják az európai energiaminiszterek pénteki prágai tanácskozásának eredményét is.
(A Sme cikke alapján)
