1
Fotó: NASA
Megosztás
Hurrikánszerűségek születhetnek a Földközi-tengeren, amelyeket tudományos szakkifejezés híján egyelőre a mediterrán és a hurrikán szóból létrejött medikán kifejezéssel jelölnek a meteorológusok. Szerintük a klímaváltozás hatására egyre többször találkozunk majd vele.
A pusztító szélvihar akkor alakul ki, amikor északról hideg légtömeg áramlik délnek, és keveredik a Földközi-tenger feletti meleg, vízpárával teli levegővel. A rendszer forgó mozgásba kezd, egyre nő az energiája, a folyamat ugyanúgy működik, ahogy trópusi ciklonok születésénél – magyarázza a 24.hu-nak Molnár László meteorológus.
A medikánok élete igen rövid, a földrajzi adottságok miatt erősségük a hurrikánokat kategorizáló skálán legfeljebb 1-es lehet: a viszonylag szűk vízfelületen csak kevés ideig jutnak energiához, nem tudnak lényegesen bedurvulni mielőtt partot érnének. De ettől még roppant veszélyesek lehetnek. Gyorsan, akár 24 óra alatt kialakulhatnak, és nagyjából ennyi idő alatt el is enyésznek.
Óriási csapadékmennyiségüket a szárazföldre szórva villámárvizeket, földcsuszamlásokat okoznak, és hatalmas széllel pusztítanak: 160-200 km/óra is kitelik tőlük, ez egy 1-es hurrikán definíciója.
Tavaly novemberben a Numa nevű medikán csapott le Görögországra, elsősorban Athént sújtva összesen 20 ember halálát okozta.
Egyelőre rendkívül ritka jelenségről van szó, évente egy, maximum két alkalommal találkozhatunk vele. Ám a meteorológus úgy véli, a globális felmelegedéssel ez hamarosan változni fog. A mind melegebb tengerfelszín kedvez a medikánok kialakulásának. A topográfia okán erősebbek nem lesznek, de az biztos, hogy gyakrabban fognak lecsapni a mediterrán régióban.
Via24.hu