Ódor Lajos: Még jövőre is nőni fog az élelmiszerek ára, de az év végére lassulhat a tempó – Interjú

Fotó: TASR

Az őszi előrejelzésükhöz képest meglepően alacsony inflációt jósolnak most a jövő évre. Néhány hónapja még a legrosszabb forgatókönyv 20 százalék feletti inflációt jósolt 2023-ra, ehhez képest óriási csökkenés, hogy most „csak” 10 százalékot mondanak. Mi okozta ezt a csökkenést az inflációs előrejelzésben?

Ősszel még nem tudtuk pontosan, hogy milyen intézkedéseket hoz majd a kormány az energiaárak ügyében, és azt mondtuk, hogyha nem hoz semmit, akkor tényleg nagyon-nagyon magas lesz jövőre az infláció. De már ősszel számoltunk egy jobb forgatókönyvvel is, ami arról szólt, hogyha esetleg 50 százalékra le tudná szorítani az energiaárak emelkedését a kormány, akkor jóval kisebb lesz az infláció.

A kormány által beharangozott intézkedések még ennél jobbak. Tehát azt lehet mondani, hogy főleg ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy ennyit változott, javult a prognózis.

Viszont azt is látni kell, hogy ez középtávon kockázatokkal is jár, mert ez nem egy olcsó intézkedés. Az energia árát valakinek ki kell fizetnie, most egy részét az állami költségvetés vállalja át. Másrészt, ha sokáig tart a magasabb infláció, akkor az begyűrűzhet a vállalatok és a háztartások várakozásaiba is. Harmadsorban pedig minél alacsonyabb az energia árának növekedése, annál kevésbé motivál minket arra, hogy spóroljunk az energiával.

Azt figyelembe vették az előrejelzés készítésében, hogy gyakorlatilag még nincs elfogadott költségvetése az államnak, ideiglenes költségvetéssel kezdjük az évet (az interjút még a keddi, Heger-Sulík megegyezés előtt készítettük – szerk. megj.). És vannak olyan félelmek, hogy a kormány nem tudja teljesíteni azt, amit vállalt az energiaárak kompenzációjával kapcsolatos ígéreteiben, vagy a már elfogadott intézkedéseiben. Nem tartanak attól, hogy a kormány nem tud majd olyan kompenzációt biztosítani, ami az energiaárak növekedését bent tartaná a 0-15 százalékos sávban?

Ezek a fejlemények már a prognózis elkészítése után keletkeztek, ezért ezeket nem tudtuk figyelembe venni. De szerintem egy ilyen időszakban, amikor gyakorlatilag választások előtt állunk, nem hiszem, hogy ezeket az intézkedéseket megkérdőjelezi majd az ellenzék. Vagyis szerintem arra lehet számítani, hogy az árkompenzáció ügyében meglesz a parlamenti többség, a képviselők megszavazzák ezt, annak ellenére, hogy ideiglenes költségvetésre készülünk. Tehát van ennek kockázata, de szerintem nem annyira magas, mivel a választások előtt egyik párt sem szeretné, hogy nagyot ugorjanak az energiaárak.

Az előrejelzésükben azt is mondják, hogy a magas infláció viszonylag sokáig itt marad velünk, még 2024-re is majdnem 10 százalékot jósolnak. Miért lesz még két év múlva is csaknem két számjegyű az áremelkedés?

Ez paradox módon az energiaár-kompenzáció hatása.

Minél nagyobbak a kompenzációs intézkedések most, annál távolabb leszünk a piaci áraktól, és ezt majd valamikor be kell hozni.

Ha ezt az árkülönbséget nem hozzuk be jövőre, akkor majd a következő években kell behozni. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi inflációt az intézkedések segítségével csökkentettük, viszont felemeltük 2024-est.

Az energiaárak jövőre viszonylag kis mértékben emelkednek, mégis lesz 10 százalékos infláció. Mi hajtja jövőre az inflációt, továbbra is az élelmiszerár-emelkedés?

A legerősebb része még mindig az energiaárak és az élelmiszerárak emelkedése lesz, de viszont már azt is látjuk, hogy a fogyasztói kosár csaknem minden elemében érezhetőek lesznek a másodhatások.

Ha ugyanis magasak az energiaárak, akkor ez később megmutatkozik a többi árkategóriában, begyűrűzik a többi termék árába is. Ez egy ideig még éreztetni fogja a hatását, vagyis ez az úgynevezett maginfláció magasabban tartja majd a teljes inflációt. Ez jóval magasabb, mint az a cél, amit az EKB szeretne elérni, tehát a 2 százalék.

Jövőre is arra kell tehát felkészülnünk, hogy újabb 20-30 százalékot nő az élelmiszerek ára?

Nem, ettől már nem kell tartani. Azt lehet látni, hogy a világpiacokon már valamennyire enyhültek az élelmiszerárak, és ez körülbelül 5-6 hónap késéssel megmutatkozik majd a fogyasztói árakban is.

Mi azt várjuk, hogy az élelmiszerek árának emelkedése lassan véget ér a jövő évben.

Az biztos, hogy az évet még magas inflációval kezdjük, de úgy számolunk, hogy az év végére már jóval 10 százalék alá kerülünk, és ezt a csökkenést az előrejelzés szerint majd az élelmiszeráraknak is köszönhetjük.

A jövő évi gazdasági növekedést is magasabbnak látja most a nemzeti bank, mint ősszel, előrejelzésük alapján nem lesz visszaesés, bővülni fog gazdaság. 1,6 százalékos növekedést jósolnak. Ez minek köszönhető?

Ez két dologból következik. Az egyik az éppen az, hogy az infláció alacsonyabb lesz, mint ahogyan ősszel vártuk.

Ha csökken az infláció az intézkedések hatására, akkor a háztartásoknál több pénz marad, amit fogyasztásra használhatnak, tehát nem kell minden pénzüket élelmiszerre és energiára költeni. Ez a várhatóan magasabb lakossági fogyasztás segít a gazdaságon.

A másik ok pedig az, hogy úgy látszik, az európai gazdaság rezisztensebb, ellenállóbb, jobban elviseli az energiaárak emelkedése okozta sokkot. Most úgy néz ki, hogy ha lesz is gazdasági visszaesés az Európai Unióban, az nem lesz olyan magas, mint ahogy például még három hónapja is vártuk. Ez is segít majd azon, hogy talán, ha minden jól megy, akkor a gazdasági növekedés nálunk is nulla fölött marad a jövő évben.

Az inflációt az Európai Központi Bank (EKB) kamatemeléssel próbálja fékezni, ennek hatására viszont nálunk is emelkednek a kamatok. Ami jó az infláció ellen, az rossz a hitelek felvételénél, mert például a jelzáloghitelek kamatai is emelkednek. Meddig folytatódik még a kamatemelés?

Hát egy darabig még ez folytatódni fog, a jövő évben én még azzal számolok, hogy lesz kamatemelés. A központi bank éppen ezt az előbb említett másodlagos inflációt tudja megfékezni, hiszen az energiaárakkal és az élelmiszerárakkal sok mindent nem tud kezdeni. Most úgy néz ki, hogy a maginfláció, vagyis ha az inflációból kivesszük a két nagyon volatilis, hullámzó árú kategóriát, az élelmiszerárakat és az energiaárakat, még mindig egész magas szinten van. Ez egy nagy motiváció az EKB számára, hogy folytassa a kamatnövelést, és ez egy az egyben meg fog mutatkozni majd nálunk a jelzáloghitelek kamataiban is. Az alapkamat most 2 százalékon áll, ez még emelkedni fog a következőkben.

Lesz 3 százalék fölött is az alapkamat?

Nem mondhatok sokat az EKB kamatpolitikájáról, de szerintem még egyáltalán nem vagyunk az út, a kamatemelés végén. Finoman ennyit mondhatok.

Lajos P. János