Ódor Lajos: mi is szeretnénk tudni, mekkora lesz pontosan a gazdasági visszaesés

Fotók: TASR

A Szlovák Nemzeti Bank nem a szokásos pontos előrejelzést készítette el a gazdaság várható növekedéséről, csak három hozzávetőleges forgatókönyvet hozott nyilvánosságra. Ezekből az biztosan látszik, hogy idén recesszió lesz, de az már nem annyira, hogy mekkora. Ön szerint mekkora lesz a visszaesés?

Ezt mi is szeretnénk tudni. Most annyira nagy esések voltak a pénzpiacokon, hogy nagyon nehéz megmondani pontosa, mi is várható. Ezért készítettünk több forgatókönyves változatot. Ezt mi úgy kommunikáljuk, hogy a mi szemszögünkből nézve 4,5 és 9,4 százalék közötti lesz a gazdaság mélyrepülése.

Ennél pontosabban nem lehet belőni a visszaesést? Nem mindegy, hogy 4,5 vagy 9,4 százalékos lesz a visszaesés.

Sajnos nem. Pontosan azért ilyen széles ez a tartomány, mert ma még nem tudjuk milyen hosszú ideig tart majd a gazdaság leállásí, azt sem látjuk, hogy a kormányok milyen gazdasági döntéseket hoznak. Ezért olyan nagy a bizonytalanság a piacokon, nagyon nehéz most előrejelzést készíteni. Ha be tudtunk volna lőni egy számot, akkor valószínűleg egy alapforgatókönyvvel álltunk volna elő. De sajnos szinte minden paraméter változik a gazdaságban, ezért ennél pontosabb előrejelzést nem lehet készíteni.

A forgatókönyvekben önök a szlovák gazdaság két hónapos leállásával számolnak. Ha ez hosszabb lesz, akkor még nagyobb lesz a visszaesés?

Igen, mindenképpen. Ma a szlovák gazdaság két hónapos leállásával számolunk, a külkereskedelemben viszont ez elhúzódhat, mivel egy-két nagy piac fáziskésésben van. Az Egyesült Államok például várhatóan átveszi majd a stafétát Európától, ott később lesz erősebb a járvány hatása. Ebből a szempontból tehát ez több mint két hónapra is elhúzódhat. Ilyen esetben ez a negatív gazdasági növekedés még nagyobb is lehet.

Azt látják, hogy melyik szektort érinti legjobban a járvány gazdasági hatása?

A legnagyobb közvetlen hatást azokban a szektorokban lehet majd érezni, amelyeket a leginkább érintenek a kormány intézkedései, tehát a bezárt üzletek nem igen fogják segíteni a növekedést. Ezek mellett még azokban az ágazatokban várható visszaesés, amelyek be vannak épülve a nemzetközi külkereskedelmi láncokba. Szlovákiában leginkább az autóipar az érintett, látjuk, hogy az autógyárak egymás után állítják le a termelést néhány hétre vagy hónapra.

Melyik ágazat vészelheti át legkisebb veszteséggel a járványt?

Egyelőre úgy néz ki, hogy a kiskereskedelem egyes részei is elég jól át tudják vészelni a járványidőszakot.

Ez látszik abból is, hogy az emberek próbálnak tartalékolni egy hosszabb járványidőszakra, és látszik egyes kiskereskedelmen belüli tranzakciókból is, például az élelmiszeriparban nem estek annyira a számok, mint a vendéglátásban vagy más, teljes mértékben lezárt ágazatokban.

Mivel lehetne enyhíteni a visszaesést? A jegybank tud ebben segíteni?

A jegybank elsősorban a bankszektoron tud segíteni, likviditást tudunk biztosítani, kicsit csökkentettük a céges tartalékok mértékét is, levegőt tudunk biztosítani a bankoknak. De nem a nemzeti bankok vannak a frontvonalban. Főleg olyan intézkedéseket kellene hozni, amelyek azokat a cégeket, ágazatokat segíti, amelyeket a járvány legsúlyosabban érint. Itt beszélhetünk több típusú intézkedésről, lehet szó garanciavállalásról,

olyan intézkedésekről, amelyek például megnövelik az állami juttatásokat azoknak, akik elvesztették munkájukat, vagy most tértek haza külföldről, és itthon nincs munkájuk.

Sokféle intézkedést lehet hozni, de a lényeg az, hogy ezek legyenek célirányosak, azokat segítsék, akiket a leghátrányosabban érint a járvány.

Több országban bevezettek olyan intézkedéseket, amelyek lehetőséget biztosítottak a hitelek törlesztésének felfüggesztésére, akár jelzáloghitelekről, akár vállalatoknak nyújtott hitelekről van szó. A jegybank tud ebben segíteni? Ön szerint szükség van ilyen intézkedésekre?

Ez mindenképpen fontos eszköz lehet, és intenzíven dolgozunk is ezen a bankszektorral együtt. De ennek mindenképpen a bankszektor és az állam közötti megegyezés részének kell lennie. A következő napokban ennek a kontúrjait már látni fogjuk.

Az előrejelzésükben felhívják a figyelmet, hogy nem számították be a kormány várható intézkedéseit. Miért nem?

A most nyilvánosságra hozott forgatókönyvek elkészítése is beletelt néhány napba, és a kormányzati intézkedések is csak most körvonalazódnak, ezért ezeket még nem lehetett figyelembe venni. Ráadásul most zajlik a kormányváltás, és sem a leköszönő, sem az új kormány nem mutatta még be pontosan, hogy milyen intézkedéseket tervez. Ma már egy kicsit változott a helyzet, jobban látjuk a tervezett intézkedések kontúrjait, de még mindig sok és fontos intézkedés bevezetése bizonytalan, csak a következő napokban tisztázódik a helyzet.

Azt mondta, hogy célzott intézkedésekre lesz szükség, ön szerint kinek, melyik szektornak van leginkább szüksége a segítségre?

Főleg azokra a szektorokra kell koncentrálni, amelyeket legjobban érint a válság, a szektorokon belül is elsősorban a likviditással küzdő cégekre, a kis- és középvállalkozásokra, magánvállalkozókra és magánszemélyekre. Rájuk kellene koncentrálni, mert nekik nehéz általános bankszektori lépésekkel segíteni.

Minden szektorra, a háztartásokra, a cégekre és a bankszektorra is kellene egy terv, mert, ha bármelyik szektor nagyobb válságba kerül, az megfertőzheti a többit is.

Egy átfogóbb tervre van szükség, ezen belül viszont meg kell célozni azokat a gazdasági problémákat, amelyeket a vírus okoz, és ezt követően kellene gondolkodni olyan intézkedéseken, amelyek például a kereslet élénkítését szolgálják.

A munkanélküliség is jelentősen nő majd az előrejelzésük szerint, év végéig akár 75 – 130 ezer ember is elveszítheti állását. Milyen gyors lesz ez a növekedés, heteken vagy csak hónapokon belül ugrik ekkorát?

A munkanélküliség növekedése is azokban a szektorokban várható, amelyeket a legjobban érint a járvány vagy a járványhoz kapcsolódó intézkedések, elsősorban a szolgáltatásokat, vagy az autóipart. A legfontosabb azonban az, hogy a gazdaságpolitikai intézkedések sokat változtathatnak ezeken az előrejelzéseken. Mi nemcsak abban gondolkodtunk, hogy hányan veszítik el állásukat, mert lehet, hogy sokan állásban maradnak, csak éppen nem fognak dolgozni, mert kényszerszabadságon lesznek vagy rövidebb munkaidőben dolgoznak majd. Az teljesen biztos, hogy a ledolgozott órák száma jelentősen csökken, hogy ez mennyire jelenti majd a munkanélküliség növekedését is, az majd attól is függ, hogy milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket hoz a kormány. Például a német gyakorlat, a kurzarbeit, a rövidített munkaidő, pontosan arról szól, hogy az emberek ugyan jóval kevesebb munkaórát dolgoznak le, de nem veszítik el a munkájukat.

Az előrejelzéseknek volt egy pozitívabb része is: ugyan nagy lesz a visszaesés, de utána gyors fellendülésere számítanak. Ennek mi a feltétele?

Hát az egyik mindenképpen az, hogy két hónapon belül befejeződik a járvány. De nemcsak a járványra kell gondolni, hanem arra is, hogy sikerül-e olyan intézkedéseket hozni, hogy a járványnak nem lesz hosszan tartó, negatív hatása a gazdaság szerkezetére. Ezért mondtam, hogy nagyon oda kell figyelni arra, hogy hogyan hat a járvány a gazdaságra. Ha ezeket a hatásokat megfékezzük, ha nem lesznek nagy hatással a gazdaság szerkezetére, akkor jóval gyorsabban növekedési pályára tudunk állni. Mivel most egy külső sokkról van szó, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy miután a sokkhatás elmúlik, akkor visszatérünk a válság előtti növekedéshez.

A gazdaság szerkezetére gyakorolt hatás alatt értsük azt, hogy nem szűnnek meg a cégek, csak leállnak egy időre?

Igen, pontosan azt kell elkerülni, hogy cégek szűnjenek meg, hogy ne kerüljenek komoly problémába bankok, ne legyen hosszú távú negatív hatása a háztartásokra, ne változzanak meg a vásárlói szokások.

Mikor várható pontosabb előrejelzés?

Júniusban mindenképpen elkészítünk egy pontosabb előrejelzést, de nem zárom ki annak a lehetőségét sem, hogy a következő hetekben, amikor már jobban lehet látni azt, hogy mi történik az európai gazdaságban, még kiadunk egy pontosítást.

Lajos P. János