A magyar védelmi miniszter háborúra készül, de kivel akar összecsapni?

Ahogy arról beszámoltunk, egy kiszivárgott hangfelvétel tanúsága szerint a magyar honvédelmi miniszter arról beszélt, a magyar kormány döntése értelmében szakítanak az eddigi békementalitással és átállnak „a háború felé vezető út nulladik fázisára.” A 2023-ban készült felvételt Magyar Péter, az ellenzéki Tisza párt vezetője hozta nyilvánosságra. A magyar kabinet nem tagadta a felvétel valódiságát, sőt, az egyes miniszterek megerősítették, hogy a magyar hadsereg valóban különböző fejlesztéseket hajt végre. Maga Szalay-Bobrovniczky is röviden azt közölte, egy erős hadsereg felépítésén dolgozik. Orbán Viktor (Fidesz) miniszterelnök pedig kijelentette, ami a felvételen a honvédelmi minisztertől hallható, az a kormány hivatalos álláspontja. Mindezt annak ellenére mondta, hogy a magyar kormány hivatalos kommunikációjában saját magát „békepártinak”, a politikai ellenfeleit pedig „háborúpártinak” próbálja beállítani.

Kivel háborúznának?

A magyar védelmi miniszternek az Orbán-kabinet hivatalos kommunikációjába bele nem illő kijelentéseiből, de az azt követő kormányzati magyarázkodásból sem világos, pontosan milyen stratégiai célt jelent a „háború útjára lépés”, pl. milyen veszély elhárítása végett erősíti hadseregét Magyarország, vagy ki ellen való háborúra készülnek. Azért, hogy erre választ kapjunk, kérdéseket küldtünk a magyar Honvédelmi Minisztériumnak, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Ezért aztán a szlovák védelmi tárcánál is érdeklődtünk, tudnak-e valamit arról, hogy Magyarország milyen fegyveres konfliktusra készül. Megkeresésünkre azonban ők sem reagáltak.

A szlovák ellenzék egy részét ugyanakkor nyugtalanítja a magyar védelmi miniszter kijelentése. A Progresszív Szlovákia (PS) alelnöke, Tomáš Valášek portálunkkal azt közölte, szerinte nem világos, hogy a Magyarország is ugyanakkora veszélynek érzékeli-e Oroszországot, mint a kontinens többi állama. „Amikor egy olyan kormány minisztere beszél a háborús készülődésről, amely Oroszországnak az EU-ban és a NATO-ban lévő trójai falova, indokolt az aggodalom. Vajon a miniszter arról beszélt, hogy Európát kell megvédeni attól az Oroszországtól, amely kirobbantotta az Ukrajnai háborút? Ugyanis ez az, ami a kontinens többi országát aggasztja. De nem világos, hogy vajon Magyarország ezt ugyanígy látja-e” – fogalmaz Valášek a közleményében. Majd arról ír, az ukrán hatóságok pont a napokban vertek szét egy magyar ügynökhálózatot Kárpátalján, amelynek tagjai egyebek mellett az ottani katonai létesítményekről gyűjtöttek információt. „Ez nem barátságos szándékokról tanúskodik” – teszi hozzá Valášek, és felveti a kérdést, hogy Magyarország mégis ki ellen való háborúra készül. Ahogy arról beszámoltunk, az ukránok szerint a kérdéses magyar ügynökök azt is szondázták, mit szólna a lakosság, ha magyar katonák, békefenntartók jelennének meg Kárpátalján. Sajtóinformációk szerint az ügy a magyar és az ukrán kormány közötti elmérgesedett viszonyból adódó kémháború egy fejezete.

A PS alelnöke a magyar védelmi miniszter kijelentéseinek és a többi kormánytag nyilatkozatainak ügyében ugyanakkor a szlovák miniszterelnökhöz, Robert Ficóhoz (Smer) is egy felszólítást is intéz. „Felszólítom Fico miniszterelnököt, hogy nyilvánuljon meg magyar kollégája szavairól. Egy ilyen alapvető fontosságú kérdésben, amely a Szlovák Köztársaság biztonságát érinti, tisztán kell látnunk. Néhány nappal ezelőtt Fico tárt karokkal fogadta Orbánt Szlovákiában. Most itt az ideje kellemetlen kérdéseket feltenni. Ez a szuverén külpolitika” – fogalmaz Valášek.

Ahogy arról beszámoltunk, a szintén ellenzéki KDH is aggódik, vajon kivel való fegyveres konfliktusra készül Magyarország. A KDH sajtóosztálya portálunkkal azt közölte, Szalay-Bobrovniczky szavai azt a kérdést vetik fel, milyen háborúra gondolt a tárcavezető. A párt szerint a magyar félnek ki kell jelentenie, hogy egy esetleges orosz invázió ellen fegyverkezik, mert ennek hiányában nem érzik magukat nyugodtan. „Az ilyen kijelentések (amit Szalay-Bobrovniczky a hangfelvételen mond, a szerk. megj.) a nemzetközi jog eróziójának kontextusában veszélyesek, és világos magyarázatot követelnek, miszerint nem másról van szó, minthogy a védelmi kapacitásokat azért erősítik meg, hogy az Orosz Föderáció esetleges támadásával szemben védekezzenek. Bármilyen más értelmezés aggasztó lenne” – közölte a párt sajtóosztálya.

Akik kevésbé aggódnak

A Magyar Szövetséget is megkerestük, hogy megtudjuk, mi az álláspontjuk Szalay-Bobrovniczky szavaival kapcsolatban. A párt a magyar kormánytagok nyilatkozataihoz hasonlóan azt hangsúlyozta, a magyar miniszter a hadsereg erősítéséről beszél, majd idézték a tárcavezető egyik mondatát is, mi szerint „a békéhez erő kell”. A Magyar Szövetség ezzel a mondattal egyetért, bárki is mondja azt. „A közös szomszédos országban már harmadik éve dúló háborúra gondolva csak abban bízhatunk, hogy a béke megtartásához Magyarországnak, Szlovákiának és Európának is lesz elég ereje és ez utóbbinak elég esze is lesz” – teszik hozzá.

Az Igor Matovič által vezetett Szlovákia Mozgalom sajtóosztálya pedig a következőket közölte: „Magyarország a szövetségesünk, akivel együtt éppen azért léptünk be a NATO-ba, mert a kollektív védelemben látjuk a legnagyobb garanciát polgáraink biztonságára. A tagállamok védelmi képességeinek megerősítése a jelenlegi nemzetközi biztonsági helyzetben fontos téma, amely az egész szövetség érdeke.”

Ki lehet az ellenség?

A magyar nyilvánosságban is folyt némi találgatás arról, hogy ki lehet az az ellenség, amellyel szemben Szalay-Bobrovniczky szavai szerint a „a háború útjára lépnek”. Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerint egy új délszláv háború készül, a magyar diplomácia és a fegyveres erők aktív közreműködésével. Ezt arra alapozza, hogy a magyar Terrorelhárító Központ rendőrei nemrég, egy gyakorlat keretében, megjelentek a Boszniai Szerb Köztársaságban. A Napunknak nyilatkozó Bartha Dániel külpolitikai szakértő, a budapesti Euroatlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány (CEID) független agytröszt elnök-igazgatója viszont azt mondja, Szalay-Bobrovniczky Kristóf valószínűleg védelmi fejlesztéseket és az ezzel járó kultúraváltást vezetett fel a beszédében rendkívül szerencsétlen, szakmaiatlan kifejezésekkel. A Telex hírportál pedig idézi a magyar vezérkari főnök, Böröndi Gábor  2023. május 2-i parlamenti meghallgatását, ahol a katonai vezető a honvédelmi miniszter által említett nulladik fázisról is beszélt. „A Magyar Honvédségben kialakult egy cizellált békevezetési rendszer, de átléptünk a nulladik fázisba. A nulladik fázis pedig azt jelenti, hogy Magyarország és a környező államok, a frontállamok, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária bizony a nulladik fázisba kerültek át, ami a háborút megelőző állapot. Soha ne kerüljön sor háborúra, de készen kell rá lennünk.” A vezérkari főnök által említett országok a NATO keleti szárnyának részét képezik. Ezek a tagországok, valamint a balti államok találhatóak legközelebb Oroszországhoz és Fehéroroszországhoz. Böröndit egyébként Szalay-Bobrovniczky a kiszivárgott hangfelvételen is említi. A miniszter arról beszél, a háború felé vezető út nulladik fázisának végrehajtására Böröndit kérte fel.