Okos, törődő, környezettudatos Dunaszerdahelyben gondolkodik Horváth Zoltán

Kapcsolódó cikkek:

Horváth Zoltán szerint 10 év után változás kell Dunaszerdahelyen

Dunaszerdahelyen az MKP ismét Hájos Zoltánt indítja, mutatjuk a párt képviselőjelöltjeit!

Horváth Zoltánt támogatja Dunaszerdahelyen a Híd

Herceg Andrea is indul a polgármesteri címért Dunaszerdahelyen

Dakó szerint a dunaszerdahelyi városháza nem felel meg a 21. századnak

Négy független jelölt indul Hájos Zoltánnal szemben a polgármesteri címért Dunaszerdahelyen

Horváth több területre kiterjedő konkrét javaslatokat fogalmazott meg úgy a város működési struktúráját, mint az „okos”, környezettudatos, törődő város koncepciójának kialakítását, a lakókörnyezet, a sport és a kultúra fejlesztését érintően.

Horváth a Híd támogatásával, de nem a Híd jelöltjeként indul, éppen ezért kampányában ezt a momentumot nem is kívánja kommunikálni.

„Úgy gondolom, a pártok szembenállásának a város határában véget kell érnie, és ahogy eddig is, úgy ezután is mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy a létükben megkérdőjelezhetetlen pártok olyan módon járuljanak hozzá a város fejlődéséhez, ahogy tudnak… Igyekeztem az elmúlt négy évben annyit látni, tapasztalni, megismerni és tanulni, ami táplál bennem annyi erőt, hogy városunkat a közös érdek, a konszenzusos döntéshozatal megteremtésével a 21. század aktív városának képe felé tudjuk valamilyen módon irányítani” – szögezte le.

Horváth elképzelése szerint szűkíteni kell a polgármesteri funkció jogköreit, ehelyett aktívabb képviselő-testületet és városi tanácsot javasol. „Már az első száz napban szorgalmazom, hogy vonjuk ki a polgármester jogköreiből a költségvetési módosításokat – ne döntsön egy személyben senki a város pénzéről. Nem tartom jó megoldásnak azt sem, hogy a városi vállalatok egyszemélyes közgyűlésének funkcióját a polgármester tölti be. Ezeket a jogköröket egy aktívabb városi tanácsnak kell ellátni, de mindenesetre több személynek, akiket a képviselő-testület jóváhagy” – fejtette ki, hozzátéve, a támogatások bizonyos összegének elosztását is kivenné a polgármester egyszemélyes döntéshozatali mechanizmusából.

„Világszerte ott van a köztudatban, Dunaszerdahelyen is le kell raknunk az okos város programjának alapjait” – húzta alá, kiemelve, hogy ezt a civil és a vállalkozói szférával való stratégiai együttműködésen keresztül képzeli el, aminek keretén belül például létrehozná a civil szervezetek jótékonysági fesztiválját, közelebb hozva ezzel a lakosokat az aktív civilekhez.

„Nagyon számítok a fiatalokra, a felnövekvő generációra, akikből egy olyan csapatot szeretnék kialakítani, mely tagjai negyed- vagy félévente elmondják az elképzeléseiket, aktív ötletekkel és hozzáállással járulnak hozzá a város működéséhez. Erre számos példa van most is akár a környezetvédelem, akár a hulladékgazdálkodás terén” – fogalmazott.

A lakókörnyezet javítása érdekében az ésszerű közlekedés és parkolás előmozdítását szorgalmazza. Mint fogalmazott, nemcsak parkolóbővítésre van szükség.

Leszögezte, egy átgondolt koncepció alapján bővíteni kell Dunaszerdahelyen a kerékpárutakat, és a modern városokhoz hasonlóan itt is ki kell alakítani bike sharing, azaz biciklikölcsönző pontokat.

„Nagyon fontos szerepet szánok az alternatív közlekedési eszközök igénybe vételének, nemcsak a gyerekeinket, de a városlakókat is meg kell tanítani, hogy nemcsak autóközlekedés létezik. Ebbe hosszabb távon beletartozik az elektromos autók támogatása a parkolási díjakon keresztül, illetve elektromos autóbuszok bevonása a városi közlekedésbe” – magyarázta.

Horváth szavai szerint ugyancsak törekszik arra, hogy javuljon a lakosok környezettudatossága. „Az okos város egyik eszköze a tudatosság és a hulladékgazdálkodás terén az intelligens hulladékgyűjtők elhelyezése. Tudatos kampánnyal a szlovákiai átlag fölé kell tornásznunk a szeparált hulladék mennyiségét és tisztaságát” – fogalmazott.

„Orvosként kiemelt figyelmet szeretnék szánni az egészségügyi prevencióra, mivel a szlovák statisztikákban a daganatos betegségekben és a preventív vizsgálatok kihasználásában sem állunk jól, kellő tájékoztatással azonban ezt is be lehet hozni a köztudatba” – hangsúlyozta.

A „törődő város” koncepciója keretén belül a városi ápolószolgálat olyan bővítését kívánja elérni, ami megszünteti a várólistákat ezen a területen.

„Dunaszerdahely nem költ keveset erre a célra, de nem annyit, amennyivel a várólistákat kezelni tudná, márpedig éves költségvetésünkkel ezt nem engedhetjük meg magunknak” – húzta alá.

Ugyancsak azt tervezi, hogy az idősek számára kialakuljon egy jelzőrendszer, melyen keresztül szükség esetén segítséget tudnak hívni, és kis ráfordítással, odafigyeléssel szerinte gyorsan megoldható a város akadálymentesítése, a szociális szolgáltatások központján keresztül pedig a mozgáskorlátozott nyugdíjasok számára az ebéd kiszállítása, illetve a szociális taxi elindítása.

A fent említett törődő város nevű ötlethalmaz tartalmazza védett műhely kialakítását a fogyatékkal élők foglalkoztatása céljából, városi fenntartású óvodai csoportok létrehozását, ahol a különböző viselkedési zavarokkal küzdő gyerekek mellé megfelelő gyógypedagógiai végzettséggel bíró felügyeletet biztosíthatnak, továbbá kutyamenhely és kutyafuttató létesítését. Utalt arra, hogy ez a kezdeményezés is a civil szférából érkezett.

Az idegenforgalom területén elképzelése szerint többek között egy, a városba érkezőket Dunaszerdahely nevezetességein végigvezető és azokról tájékoztató gyalogos körút kialakításával, másrészt a „virágok városa” cím újbóli hatékony elősegítése útján lehetne javulást elérni, de kiemelte a termálfürdő vízfelületének bővítését és parkolójának felújítását is.

„Ide tartozik a belváros olyan szintű átalakítása, amely egy korszerű főteret, turisztikai információs irodát és összefüggő sétányt foglal magába, és ennek koncepciójába végre bele kell férjen a Vámbéry téri föld alatti parkoló megépítése is” – fejtette ki.

Konkrét elképzelésekkel jelentkezett a sport és a kultúra területén is. „Szakemberek szerint egy olyan sport létezik, amelyet ha gyerekkortól űzünk, az a sporttal szembeni viszonyunkat pozitívan befolyásolja, ez pedig az úszás. Emiatt szükséges, hogy a vidékfejlesztési iskolában működő uszoda működtetése ne csak iskola és megyei, hanem városi érdek is legyen, és megvalósíthassunk egy óvodai és iskolai uszodai oktatóprogramot. Emellett azt is szeretném, ha a szerdahelyi polgároknak nem kellene máshová eljárniuk, ha úszni kívánnak” – magyarázta.

Horváth szavai szerint a városi szabadidőpark fejlesztését is abba az irányba terelné, hogy az kiszolgálja a lakosok szabadidős tevékenységeinek igényeit. „Számomra örvendetes minden olyan cselekmény, amely a parkokat élő, sportolásra alkalmas, funkcionálisan jól működő szabadidőparkká alakítja” – hangsúlyozta.

A kultúra területén kiemelt figyelmet szán az utóbbi hónapok egy hangsúlyos témájának, a dunaszerdahelyi kőszínháznak. „Minden olyan eszközt és lehetőséget meg kell ragadni, amely ahhoz vezet, hogy Dunaszerdahelynek a csallóközi régió fővárosához méltó kőszínháza legyen, mert a kultúránk az identitásunk, és a hagyományaink megőrzése a fogyatkozó létszámunk mellett is kiemelt szerepet kell kapjon” – szögezte le, hozzátéve, ez magába foglalja a VMK látogatóbarát korszerűsítését is, ami a színházterem légtechnikájának modernizálásával már megkezdődik.

Végezetül kérdésünkre, hogy mindehhez milyen városi intézmények vezetését látja szükségesnek „frissíteni”, illetve ennek milyen támogató csapattal készül nekivágni, úgy válaszolt: „A nehezebb utat választom, ami pedig abból indul ki, hogy nem szeretnék megnevezni senkit, mivel a pártlistákhoz hasonlóan azok a személyek abban a pillanatban függőségi viszonyba kerülnek. Úgy gondolom, hogy azok között, akik a jelöltlistákon szerepelnek, és akikről a dunaszerdahelyi polgárok majd úgy gondolják, alkalmasak az önkormányzati munkára, én meg fogom találni azt a hathatós többséget, amely azokat az elképzeléseket, amiket felvázoltam, támogatni tudja.

Nem úgy akarom vezetni a várost, hogy kitalálok valamit és a képviselők elé rakom. Csapatban akarok és tudok is gondolkodni.”

(SzT)