1
Ratatics Péter, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium felvétele
Megosztás
Az olajipar milliárdos üzletág, ám a globális felmelegedés elleni harc és az elektromos autók megjelenése teljesen átírja működési kereteit és lehetőségeit. Aki pedig nem alkalmazkodik, az veszt. Az iparágat érintő kihívásokról Ratatics Péter, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója és egyben a MOL Csoport Fogyasztói Szolgáltatások ügyvezető igazgatója tartott előadást hétfő este a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumban.
A napi hírekkel találkozva sokunknak úgy tűnhet, a benzinfogyasztás már túl van a csúcson, vagy nagyon gyorsan eléri, mivel egyre több elektromos hajtású autót adnak el. Ratatics Péter szerint nagyobbat nem is tévedhetnénk, ugyanis az olajfogyasztás világszerte még évtizedekig nőni fog. Ezt elsősorban a fejlődő világ modernizációja hajtja: kínaiak, indiaiak százmilliói most vagy a közeljövőben vehetik meg első autójukat, ez pedig jellemzően hagyományos motorú lesz. Emellett egy technikai újdonság bevezetése a fejlett piacokon is hosszú évekbe telik, főként, ha ehhez teljesen új infrastruktúra szükséges.
Ami az európai, és azon belül a közép-európai tendenciákat illeti, itt már közelebb járunk az igazsághoz, ha a benzin- és gázolaj eladásának csúcsát jósoljuk. A MOL hosszú távú terveiben úgy számol, hogy 2023-tól már nem fog nőni az üzemanyag eladásából származó bevétele. „Nincs konszenzus a villanyautók térnyerésének gyorsaságát illetően, de abban egyetértés van, hogy jelentős növekedés várható” – mondta az igazgató.
Így tehát a finomítóknak és a benzin eladásával foglalkozó cégeknek is fel kell készülniük arra, hogy mi lesz, amikor az elektromos autók elkezdik kiszorítani a belső égésű motorral működő gépkocsikat.
A MOL, mint a térség vezető iparági szereplője erre kétféle választ próbál adni. Erősíti jelenlétét az egyéb kőolajszármazékok piacán – például a műanyaggyártásban. 2030-ig 50%-ra szeretnék növelni a nem üzemanyag típusú termékek arányát a cég bevételeiben. Ehhez új beruházásokra van szükség, a következő években új termékcsoportokat vezetnek be, 4,5 milliárd dollár beruházást realizálnak. A másik, kevésbé látható út a kiskereskedelmi hálózat felhasználása, a fogyasztói szolgáltatások átalakítása.
Ebben kulcsszerepe lesz a töltőállomás-hálózatnak, valamint annak a tapasztalatnak, ami az itteni kiskereskedelmi forgalomból származik. A MOL például már jelenleg a legnagyobb kávéforgalmazónak számít a közép-európai térségben. Ha többségben lesznek a villanyautók, sőt, jönnek az önvezető kocsik, sorra csukhatnak be a hagyományos töltőállomások? Nem, Ratatics Péter szerint ezek stratégiai szempontból nagyon jó helyeken vannak, és a jövőben a logisztikában lesz kiemelt szerepük, vagy egyszerűen szolgáltatási pontokként fognak funkcionálni.
A stratégia része, hogy a MOL a mobilis sharing economy előőrseinek bevezetésében is aktívan részt vesz. A biciklikölcsönzés vagy a villanyautók városi kölcsönzése – ami Budapest mellett a Slovnaft révén Pozsonyban is megjelent – nem trendi hóbort, hanem egy átgondolt terv része. A cél, hogy a MOL legyen ezeknek a szolgáltatásoknak az elsődleges bebiztosítója a térségben, ennek része, hogy helyet akarnak maguknak szerezni a tömegközlekedésben is. Így kihasználva a kiskereskedelmi tapasztalatokat és a töltőállomások nyújtotta logisztikai hálózatot, a cég nem csak túl akarja élni a váltást, de tovább nőne és terjeszkedne a régióban – vertikálisan és horizontálisan is. A stratégia részeként már most folyamatosan nő a MOL csoport bevételein belül a szolgáltatási részek aránya.
(pmsz)