Olyan kevés a víz a Dunában, hogy a bősi erőmű termelése megfeleződött, a hajókat meg nem merik teljesen megpakolni
A nyersanyagok és egyéb áruk szállítása még bonyolultabbá vált, amióta csökkent a víz szintje a fő európai folyami útvonalakon, ami a klímaválság következménye. Ezen a helyzeten még az elmúlt napokban tapasztalt záporok sem változtattak. Ez vonatkozik a két legnagyobb szlovákiai folyóra is, amelyen áruszállítás történik - a Dunára és a Vágra.
A vízhozamok többnyire csak átmenetileg nőttek, majd néhány nap múlva visszasüllyedtek az alacsonyabb szintre. Egyes vízmérő állomásokon ismét azt látni, hogy az átlagos napi vízhozam a hosszú távon mért minimumra csökken - írja a szlovák meteorológiai intézet (SHMÚ).
Már nem hajózunk német kikötőkbe, Romániában ragadtunk - mondja Stanislav Blaško, a szlovák hajózási vállalat (SPaP) kereskedelmi igazgatóhelyettese. Egyes kikötőkben az alacsony vízállás miatt lehetetlen rakományt pakolni a hajókra. A társaság csak a Dunán szállít, amelynek vízmélysége stabilabb, mint például a Rajna folyónak, ahol a németországi szakaszon lehetetlen szenet szállítani az erőművekhez. Azonban most a Duna is sok helyen hajózhatatlanná vált.
Különösen problematikusak a folyam magyarországi és romániai szakaszai, ahol a szállítók vesztegelni kényszerülnek, és nem tudják kikötőben megrakni a hajókat. Magyarország ugyanakkor a legnagyobb gabonaexportőrök közé tartozik, amelynek szezonja már elkezdődött. A vízi járművek rakományterei iránti kereslet növekszik, miközben a szállítási feltételek egyre romlanak.
Szerbia is fontos mezőgazdasági exportőr, ahol szintén gondot okoz a Duna alacsony vízállása. Oda például az SPaP nem tud szenet szállítani, ahogyan műtrágyát sem Németországba. Bulgáriában, Romániában és Szerbiában az elmúlt húsz évben nem volt ilyen súlyos a helyzet, és most kotróhajókkal próbálják felszabadítani azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a hajók elhagynák az ottani kikötőket.
A legkritikusabb helyek a román-bolgár határnál, Zimnicea térségében és lejjebb, Cernavodánál találhatók, ami befolyásolja az Ukrajnába irányuló közlekedést. A Duna hajózhatóságának megőrzése kulcsfontosságú az energiaellátás szempontjából, mivel a hajók szenet szállítanak a generátorokhoz, amivel a mostanában gyengén teljesítő vízerőműveket helyettesítik.
A helyzet így gyakorlatilag az összes nagy alapanyag-feldolgozót és termelőt, valamint a szállítókat is érinti – mondja Blaško. Az SPaP esetében az árukat továbbra is egy hónapos késéssel tudják szállítani, és nem úgy néz ki, hogy a helyzet javulni kezdene.
A folyók alacsony szintje nemcsak azért jelent problémát, mert a folyók egyes szakaszokon teljesen járhatatlanok lennének, hanem azért is, mert ilyen feltételek mellett olykor csak az áruk felét tudják felvenni, mint normális esetben.
A fuvarozók számára ez a bevételek megfelezését jelenti, magasabb költségek mellett.
Az alacsony vízállás következményeit már a Slovnaft is megérezte, amelyik cég hajón főleg olajtermékeket szállít Ausztriába. Ha rosszabbodna a helyzet, a Slovnaft szárazföldön szállítaná a termékeit, ami viszont sokkal kevésbé hatékony. Ahogy a Bloomberg írja, egy teherhajó megközelítőleg 110 kamion szállítására képes.
A globális logisztika fogaskerekei még a folyóink kiszáradása előtt megakadtak. A beszállítói láncolatok gondjai 2020-ban kezdődtek, amikor az üzemek bezártak a koronavírus-járvány miatt. Aztán amikor alábbhagyott a covidos időszak, megugrott a kereslet, ami időszakos alkatrészhiányt eredményezett. És hogy ez mind ne legyen elég, jött az oroszok ukrajnai háborúja, ami szintén sokat rontott a gazdasági kilátásokon.
Ez az aszályos időszak eddig nem volt olyan nagy hatással a pozsonyi és komáromi kikötőkre, mint a járvány. A kikötők területét kezelő állami cég adatai szerint júliusban nagyjából annyi hajó kötött ki ott, mint 2019 júliusában, vagyis a járvány előtt. A fővárosi kikötőben leggyakrabban benzint, gázolajat, hengerelt acéltekercset, kokszot és műtrágyát rakodnak ki és be a hajókba, Komáromban pedig elsősorban mezőgazdasági termékeket és műtrágyát. A személyi közlekedéssel kapcsolatos adatok kedvezőbbek. Az említett kikötőkbe és Párkányba júliusban 10 százalékkal több hajó érkezett, mint 2019 júliusában, vagyis a járvány előtt.
Az európai folyók gazdaságilag nagyon fontos szerepet töltenek be, az Európai Unió minden lakosára számítva évente egy tonna rakományt szállítanak, ami összesen 80 milliárd eurót hoz a tagországoknak. A szárazság és a sekély folyók leginkább a német gazdaságot sújtják, különösen a Rajna medencéjét, ahol csaknem 60 millió ember él.
Európa legfontosabb folyóján lehetne a szenet a német erőművekhez szállítani, amelyek működtetése a kieső orosz földgázt igyekszik pótolni. Ezeknek az erőműveknek a működtetése azonban a vázolt közlekedési problémák miatt meghiúsulhat. Ennél rosszabbkor nem is jöhetett volna ez az esőmentes időszak, hiszen Európa már így is magas megélhetési költségekkel küszködik, amiben nagyrészt Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója a hibás.
De nem csak a Rajnával van gond, a Dunán is bajok vannak, és ezzel együtt a gabona- és egyéb áruszállítás is nehézségekkel küzd. Arról nem is beszélve, hogy az alacsony vízállás a szlovák vízerőművek alacsonyabb teljesítményéhez vezet.
2022 első felében a legnagyobb hazai vízerőmű - a bősi - napi villamosenergia-termelése harminc százalékkal maradt el a tízéves átlagtól.
A vízügyi szakértők szerint már közelítünk a történelmi mélyponthoz, tekintve, hogy most még rosszabb a helyzet – a termelés alig fele a sok éves átlagnak.
A különbség a tavalyi évhez képest valamivel enyhébb volt. „Az aszály miatt 15 százalékkal csökkent a termelés a bősi vízierőműben 2022 januárjától júliusáig az előző év azonos időszakához képest” – erősítette meg a Vízgazdálkodási Építővállalat (Vodohospodárska výstavba -VV) főigazgatójának titkársága. Az állami vízügyisek számításai szerint a vártnál kevesebb áramot termelnek majd az egész évben, ami "közvetlen negatív hatással lesz a társaságra nézve".
Bősön nemcsak kevesebb áramot fognak termelni, hanem az állami erőműveknek meg kell vásárolniuk a kieső különbözetet, hogy teljesíthessék szerződéses kötelezettségeiket. Ezt az áramot azonban nagyon drágán lehet beszerezni: a tőzsdéken jelenleg egy megawattórát a tavalyi ár hatszorosáért adják.
(denníkn)
