1
Fotó: Cséfalvay Á. András - illusztráció
Megosztás
A 2023-as év viszonylag kedvezően alakult a nyugdíjasok számára: idén először volt lehetőség arra, hogy 40 ledolgozott év után kérvényezzék a nyugdíjat, a magas infláció miatt az évben kétszer is valorizálták a nyugdíjakat, és ehhez jött még a 13. nyugdíj, valamint a 300 eurós karácsonyi kiegészítés.
Ez mind hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen emelkedett, konkrétan rekordot döntött azoknak a száma, akik a korkedvezményes nyugdíj mellett döntenek. Az utóbbi időszakban annyi kérelem érkezett, hogy az állam számára ez váratlanul nagy költségvetési terhet jelent – mutatott rá a SME napilap.
Ráadásul mindez akkor történik, amikor az államnak sürgősen csökkentenie kell a deficitet, közben pedig a parlament szerdán 440 millióval terhelte meg az államkasszát azáltal, hogy jóváhagyta a 300 eurós karácsonyi nyugdíjkiegészítést.
A SME adatai szerint míg 2022-ben és 2021-ben nagyjából 14-15 ezren jelezték igényüket a korkedvezményes nyugdíj iránt, addig idén október végére már csaknem 20 ezren, azaz 5500-zal többen voltak, akik benyújtották az erre vonatkozó kérvényt. Az év végéig pedig még van bő egy hónap, ez idő alatt is nagy érdeklődésre számítanak.
Már az októberi adatok is rekordot jelentettek: 4,5 ezren igényelték a korkedvezményes nyugdíjat, ami háromszorosa az előző év azonos hónapjához képest. Mindez azt is jelenti, hogy októberben közel ugyanannyian kérvényezték a korkedvezményes nyugdíjat, mint a rendes nyugdíjat.
Ennek az oka egyértelmű. „Az idei évben bőkezűek a nyugdíjasokkal” – mondja Jozef Mihál EP-képviselő, adó- és illetékszakértő, példaként pedig az idei két nyugdíjvalorizációt, valamint a 13. havi nyugdíjat és a kiegészítést említette, illetve annak lehetőségét, hogy 40 ledolgozott év után nyugdíjba lehet vonulni.
Azok, akik még novemberben igénylik a nyugdíjat, jogosultak a 13. nyugdíjra és a 300 eurós kiegészítésre is.
„A matematika egyértelmű. A korengedményes nyugdíj nagyon előnyös. A csökkentés ellenére is megéri” – véli Mihál, ezt pedig alátámasztják a Szociális Biztosító adatai is. Idén októberig a korengedményes nyugdíj átlagos összege magasabb volt, mint a standard nyugdíj átlaga. A korábbi években ez fordítva volt.
Ha novemberben és decemberben is annyian igénylik a korkedvezményes nyugdíjat, mint októberben, akkor összesen 15 ezerrel lesznek többen, mint a korábbi években. Ez a szám pedig jelentősen növeli az állami kiadásokat.
Ha átlagosan 680 eurót számolunk a korkedvezményes nyugdíj havi összegére, akkor mindez egy hónap alatt 10 millió eurós plusz terhet jelent a költségvetésre nézve. Azt nem tudni, hány hónappal korábban mennek nyugdíjba, de ha átlagosan például 10 hónapot veszünk, akkor 100 millió eurót veszít az állam. "Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy ezek az emberek már nem fizetnek járulékokat" – mutatott rá Martin Šuster, a Költségvetési Tanács munkatársa.
Mihál is egyetért azzal, hogy a korkedvezményes nyugdíj iránti kérelmek számának hirtelen növekedése váratlan csapás az államnak. „Olyan, mintha az, aki ezért felelős, nem tudatosította volna, hogy ezekkel a döntésekkel mit okoz” – jegyezte meg.
A Szociális Biztosító november elején közölte, hogy a korkedvezményes nyugdíj iránti nagy érdeklődés miatt meg kellett hosszabbítaniuk az ügyfélfogadási időt. A legnagyobb érdeklődés a nagyobb városokban, Pozsonyban, Kassán, Nagyszombatban és Zsolnán van.
(SME)